A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-04-11 / 15. szám
orfegfw/jrgef/ef/efe 15 MÉG EGYSZER AZ ALMANACHRÚL A Hét 11. számában Szántó György igen életrevaló ötletet vetett fel, s írása komoly visszhangra talált szerte az országban. Az olvasók, főleg az idősebbek most arról vitáznak, hogy miről, mikor Is jelentek meg évkönyvek, almanachok. Sokat idézik a múltat, amikor még a nagy lapok kiadóvállalatai ünnepélyes alkalmakkor adtak ki érdekes almanachokat. S azok sárguló lapjait is szívesen forgatják, olvassák. De én nem ezekről az évkönyvekről, almanachakról kívánok itt szólni, hanem azokról, amelyek itt Losoncon jelentek meg az évek hosszú során át. A losonci volt állami gimnázium is évek hosszú során át adott ki évkönyveket. Mint e gimnázium egyik régi növendéke, mindig nagy élvezettel olvasom a régi idők emlékeit, az ifjú éveim írott maradványait. A napokban döbbentem csak rá az egyik évkönyv alapján, hogy a losonci gimnázium ez évben lesz 375 éves. A nagy múltú iskola 1940-ben nagy ünnepség keretében ünnepelte 350 éves fennállását. A losonci gimnázium évkönyveiben olvasom pl. hogy Darkó István, Darvas János, Fábián Gyula, Fabó András, Kármán József, Komlós Aladár, Marek Antal dr., Berkó Sándor írók vagy Serly Lajos, Losonczy- Schweitzer Oszkár, Ambrózy Béla zeneszerzők és kiváló zenészek is a losonci gimnáziumból indultak az életbe. Itt tanároskodtak dr. Wallentyini Samu, dr. Győri Dezső költő és író édesapja is. Éppen úgy, mint itt tanároskodott dr. Bodor Aladár, a jeles magyar író, költő és esztéta, a Kisfaludy- és a Petőfi Társaság tagja is. A losonci gimnázium egyik régi évkönyvéből emlékezem vissza szeretett tanárunkra, Scherer Lajosra is. 1899-től volt a losonci gimnázium mellett működő Kármán József önképzőkör, majd a Madách Imre cserkészcsapat vezetője. Ő adta ki az országos jelentőségre emelkedett lapot is. a „A mi lapunk“-at, amelynek munkatársai közé tartozott több baloldali gondolkodású diák és főiskolás, akik később a „Sarló“ néven ismert ifjúsági mozgalom tagjai és irányítói lettek, mint pl. Győry Dezső, Dobossy László, Szalatnai Rezső, Darkő István. De igen érdekesek a gimnázium évkönyvek mellett a múltban kiadott Losonc rendezett tanácsú város „Évi jelentései“ is. Ennek 1911. évi jelentésében most olvastam, hogy pl. a városi könyvtárnak 1911- ben 24 358 kötete volt! Ez a mai 46 000 kötethez képest hatalmas szám! A közönség egyébként 1911-ben 5080 kötetet olvasott el. Ebből a füzetből olvastam ki például, hogy Losonc városának csatornázási munkái 1910-ben fejeződtek be, s 1911-ben építették a mai Vajansky utcában ma is meglevő Tugár patakon átvezető egynyilású vasbetonhidat is. S ilyenkor döbbenek rá, hogy milyen hagy kár, hogy ezek az évkönyvek, almanachok, jelentések 1945 óta szünetelnek! S nagyon helyesen írja Szántó György —i „Az évkönyvek nélkül feledésbe menné-nek a nevelésügy küzdelmes évei. Az almanach nélkül hamarosan elhomályosodna az emberek tudatában az eltelt, fontos másfél évtized is.“ — Most, felszabadulásunk 20. évfordulóján időszerű szocialista társadalmunk pozitívumairól és eredményeiről beszélni. Ezt a munkát is könnyebben el lehetne végezni, ha rendelkezésünkre állnának az évkönyvek. Ezért nem tudom eléggé megdicsérni a rimaszombati Közgazdasági Középiskola igazgatóját, Rosiar Sámuel elvtársat és a tanárait, akik Udvardy Kálmán tanár fényképeivel illusztrált értesítőt éppen a 20. évforduló tiszteletére adták ki. Az értesítő csinos, ízléses kis füzet, s abban az iskola tízéves történetét elevenítik fel. Egy iskola életében tíz év nem nagy idő, de mégis elég arra, hogy a szlovák és a szlovák tanítási nyelvű magyar párhuzamos osztályokkal bíró rimaszombati Közgazdasági Középiskola eseményeit papírra vessék. A kétnyelvű 80 oldalas kis füzet felöleli a szlovák-magyar iskola eltelt tíz évének történetét, eseményeit. Így többek között megtudjuk, hogy az iskolát 1956-ban kibővítették, s az építkezésnél a SZIBSZ- tagok 9000, a tanulóifjúság 25 000, a tantestület tagjai 1200, a HNB alkalmazottai 1800 brigádórát dolgoztak le. A RI-So konzervgyár és a SZIBSZ egyformán 10— 10 000 koronát adományozott, hogy az építkezést 1962-ben befejezhessék. A sok érdekes adaton kívül a füzetben megtaláljuk az egyes években érettségizett tanulók pontos névsorát is. A rimaszombati Közgazdasági Középiskola dicséretes munkáját talán nem valósíthatták volna meg Szlovákia többi középiskolái is? A fülek! Tizenkétéves Középiskola küzdelmes évei talán nem kívánkoznának papírra? Hiszen ha valamelyik iskoláról, úgy a füleki magyar Tizenkétéves Középiskoláról nyugodtan elmondhatjuk, hogy itt nemcsak tanítottak, szerveztek, agitáltak, az eltelt évek alatt, de kétszer építették fel a magyar szülők az Iskolát, míg végre 1965 év végén elfoglalhatták a méltó helyüket a második iskolában. Ahogy a rimaszombati Közgazdasági Középiskola igazgatósága talált módot és lehetőséget az értesítő kiadására, úgy találhatnak a fülekiek és a többi iskoláink tanítói is. Természetesen égetően szükségünk lenne a csehszlovákiai magyar oktatás és nevelésügy tizenöt esztendejét felölelő almanach kiadására is. Bizonyos, hogy a magyar szülők körében éppen úgy, mint az iskolákból kikerült új nemzedék körében is nagy lenne az érdeklődés. Sajnos, ennek az almanachnak tervezett megjelenéséről Itt sem hallottunk, de szívesen jelentkeznénk mi, losonciak is megrendelői sorába. SŐLYOM LÄSZLÖ SZIROTYÁK DEZSŐ RAJZAI JÁN SMREK Qjai Nyelvemen rózsás zene szól.. Elő a kötényt, nagylányok!, Vegyetek pezsgő vágyamból, pihebecézést kínálok! Kifosztottam a méhkaptárt, méze a számra átszállóit. Ajkam, lm, csupa édes láng! Elő a kötényt, nagylányok! A napgolyó is leszállt rám. Páncélos hősként sétálok. Szikrát hány minden porcikám. Elő a kötényt, nagylányok! Rogyásig vagyok derűvel. Ifjú Vizekben dúskálok. Aranyat hintek. Kinek kell? Elő a kötényt, nagylányok! Fordította Veres János 9
