A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1965-04-11 / 15. szám

Cam junk ki a számok világától, a lüktető életbe, oda, ahol a romániai dolgozók a maguk szerencséjét kovácsolják. Bukarest, Ploestl, Onesti, Braza, Sevinesti, Risnov, Borzesti, Piatra Nlatnc, Brálla — ezek a híres vegyipari központok. A modern vegyipar — Románia büszkesége Az Onesti szintetikus kaucsukgyár például száz hektáron terül el. Nemzetközileg el­ismert kiváló gyártmánya a Carom 3-OR butadiensztirol kaucsuk. A kombinát évi termelésével 250 ezer autó vagy 440 ezer traktorgumi-abroncs ellátását biztosítja. Az onesti Caroma gyár kész nyerstermé­ket bocsát ki. Ez innen a Bukarest melletti Popesti-Leordenibe vándorol, ahol új vegy­ipari létesítmény épül — a Danubiana. Itt lesz a kaucsukmasszából gumiabroncs. A Danubiában ritkán érinti emberi kéz a kaucsukot. A gépsorok munkáját ugyanis egy elektronagy irányítja, mely lyukkár­tyák segítségével tüzetesen ismeri a gumi­abroncs-gyártás minden csínját-binját. Az elektronagy méltó segítőtársa az atomszem. Ez egy másik üzemrészlegben, a további munkaműveletek során érvényesül, ahol a különleges kordvászoint vékony kaucsukré­­teggel vonják be. Ezt a munkaműveletet fi­gyeli az atomszem — egy olyan berendezés, amely a sztronclum-90 radioaktív Izotópja által kibocsátott betasugarakkal dolgozik. A kaucsuk innen további korszerű feldol­gozó részlegekbe kerül. A gumivá átalakult szalagot itt néhány századmilliméternyí fi­nomságú kések vágják, melyeket fotoelektri­­kus elemek hoznak működésbe... Nem akarjuk részletesen leírni a gyártási folya­matot. Csupán érzékeltetni szeretnénk a korszerű technika térhódítását. Még csak annyit, hogy a Danubia ma kilenc nap alatt annyi gumiabroncsot gyárt, mint amennyit 1940-ben egész Románia gyártott. A román vegyipar fellendülésének alapja az olcsó nyersanyag — a kőolaj és a földgáz. A népi Romániának azonban nemcsak fej­lett vegyipara van, hanem más nehézipari ágakkal is rendelkezik. Hunyad, Resica, Ro­man, Bukarest, lasst, a bánáti Ocelul Ro­­siu, Galac — ezek a román vas- és kohó­ipar központjai. 1963-ban Románia 16-szór annyi vasércet fejtett, mint 1938-ban, Mamala — a világhírű fürdőhely ugyanekkor 14-szer annyi kokszot, mintegy 13-iszor annyi öntöttvasat, kb. tízszer annyi acélt és hatszor annyi hengereltárut állított elő. Látogassunk el Galacba, Románia jö­vendő „tüzes erődjébe“, ahogyan a romá­nok emlegetik. A „tüzes erőd" A város jellegét egykor a halászat adta meg, no meg a kereskedelem, mert az ott mindig virágzott. De Galac arról is neveze­tes volt, hogy véres osztályiharcok játszód­tak le a városban. Ahol három évvel ez­előtt még aranykalászt lengetett a szél, és kukoricakóró zörgött, most a Feloala pláltón mintegy 700 hektáron hatalmas építkezés folyik. Az ország legnagyobb kohóipari kombinátja épül itt, melynek tervezett évi kapacitása 4 millió tonna. Az új „tüzes erőd“ zárt ciklusú kombinátként jön létre. Lesz itt ércpörkölő, nagyolvasztó, acélöntő részleg, hengerde és több segédvállalait. Hallatnak magukról a román építők is. Micsoda merész megoldásokat keresnek! Craiovában és Resicán például eredménye­sen alkalmazzák FI. Stefanescu mérnök ere­deti módszerét: a gyárkémények építésénél alkalmazott csúszó zsaluzást. Eleinte nyolc méteres magasságban próbálták ki. Később magasabb kémény építésénél Is bevált Tor­dán, s mint képünkön látjuk, Craiován is teljes volt a siker. Galac azomíban hajógyáráról Is híres. Ta­vasztól késő őszig pezsgő élet folyik a Du­nán. Turnu Severin, Oltenita, Galac olyan kikötővárosok, ahonnan gyakran úsznak ki hajók, melyeknek érkezését senki sem látta. Ezek a román hajóépitöipar büszkeségei. Ha megkérdjük valamelyik Itteni ősla­kost, mióta gyártanak hajókat ezekben a városokban, különféle válaszokat kapnak. Turnu Severinben 105 éve, Galacban 1912 óta, Ölteni tán pedig mindössze 14—15 éve. Onesti vegylfliem

Next

/
Thumbnails
Contents