A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1965-03-21 / 12. szám

Szinte hihetetlen — de igaz! A világ nagy divathá­zainak tavaszi modell­­bemutotóin egyöntetűleg a még mindig rövidülő szoknya volt az uralko­dó irányzat. 'JcpűyaStfti% uéfmáufe A szerelemről legtöbbször azokat a filmsztárokat faggatják, akiknek vonzó megjelenése férfiak és nők ezreit készteti rajongó levelek megírására, s akik­nek képei ott díszelegnek tisztelőik szobájának falán. De mit tud mondani a szerelemről Betsy Blair, a fiatal, de sexbombának egyáltalán nem nevezhető, ám mégis nagyon népszerű filmszínészed: — Sohasem tudnék olyan férfit szeretni, akivel nincsenek közös Ideáljaim, nézeteim. Ugyan a szín­pad, a film, az irodalom ás maga az élet azt bizo­nyltja, hogy sok esetben szeret egymásba két hom­lokegyenest ellenkező nézetű ember, de szerintem Ilyen szerelem nem lehet tartós, az érzékek lángé lásával együtt elenyészik. De elmúlhat a szerelem akkor is, ha tartósságának minden reális teltétele megvan. Én magam tizenhat éves koromban lettem szerelmes, férjhez Is mentem, lányom született, aki ma már húsz éves. Akkoriban azt hittem, hogy szerelmem örökké tartani fog. Egy­szerre azonban elmúlt. Miért? Nem tudom. Ezt meg­magyarázni nem lehet. A szerelem olyan, mint egy költemény, megfoghatatlan, megmagyarázhatatlan szépség. Azt hiszem, az embernek újbál és ájból meg kell próbálnia, hogy az Ilié szerelmet 'birtokába vegye s ha lehet, minél tovább meg Is tartsa. A szerelem­ben mindenki csak a saját tapasztalataiból tanulhat, ezárt fontos legalább egy bizonyos fokú érettség. Az ember megtanul biztosabban választani. Hiszen ml más a szerelem, — választás. Nagy szerelmek nemcsak az Irodalomban létez­nek, hanem a mindennapi életben is, egyszerű, köz­napi emberek között. Sajnos, sok mai fiatal érzéseit, Ízlését befolyásolják a népszerű filmsztár típusok, pedig ax nnlformizáltság szegényessé tesz és soha ne várjuk, bogy magunkra erőszakolt tartás, külső, hozza meg számunkra kiválasztott társunk irántunk való vonzalmát. Hiszen, ha valakit Igazán szeret nek, nem Brigitte Bardotot, vagy Alain belont kell hogy szeressék benne, hanem mindig saját egyé­niségét, személyi varázsa kell, hogy hasson. Az érzelmi és szerelmi élet is változásokén ment át az Idők folyamán, akár ha az utolsó ütvén évet vesszük Is. Az én lányom ma már többet tud a szerelemről, mint én tudtam az 6 karában. Fejlet­tebb, érettebb, tehát lelkivilága is gazdagabb. Az életmóddal az érzelmek árnyaltsága is alakul. A paj­tásság, amely ma a mindkét nembeli fiatalok együt­tes nevelése következtében kialakult, érzelmeiket vi­lágossá, határozót tabbá, szerelmüket civilizáltabbá, kulturáltabbá teszi. A szerelemnek szabadságra van szüksége és meg­ítélni csak az« tudja, aki maga benne él. Egy bará­tom mondta: „A házasság ás a szerelem kizárólag csak két ember ügye.“ És én hiszem, hogy ez való­ban Így van. Ha ezt az elvet mindig szem előtt tar­tanánk, azt gondolom, nagy lépést tennénk élőire. — ★ — Látjuk, Betsy Blairnak megvan az önálló nézete arról a világot mozgató árzésről, amit szerelemnek neveznek. Mennyivel cinlkusabban fejezte ki magát a hires BB, akitől mikor megkérdezték, hogy me­lyik volt a legboldogabb napja, azt felelte: „Napom, sa|nos, egyik sem volt, csak éjszakám." összeállította: O. K. Vásárolnak a turisták Özönlenek a vevők a Duna] áruház emeletein ás a többi üzlet pultjai körül. Igazi nagyvárosi forgalom zajlik, s a vásáriák közt ott látjuk a bécsieket is, kiknek fürge kis Volkswagenjei, méltőságteljesen suhanó, hosszá Opel-kocsljai, már több mint egy éve tarkítják utcáink képét, és a Devfn- és Carlton­­szálló környékén parkolnak vagy a Dunaj-áruház előtti autósorban állnak be, bogy kiszállva közelebb­ről Ismerkedjenek a várossal. Az idegennek kijáró kíváncsisággal nézzük őket, egy szempillantás alatt felmérjük, hogy elegánsak, divatosak. Észrevesszük, hogy a nők kedvelik a sok ékszert, bizsut, télen a prémet, a szép táskákat és hogy a férfiak sötét ru­hát hordanak, tehér Inget ás az elmaradhatatlan ti­voli kalapot. Az ember kiváncsi, ml érdekli őket, mi vonzza hoz­zánk, milyen bevásárlásokat eszközölnek nálunk. Néhány osztrák rendszámú aulából több csomag közül sárga maokú kandikál ki gombszemével. A já­tékok közűi 6 az első számú kedvenc, ezt már lát­juk. Mégsem mérkőzhet az üvegáruval, a szép, olcsó világmárkával, amit szívesen vesznek. Osztrák turistákkal beszélgetünk a korzó közepén, a cipőüzlet előtt. Mielőtt nyilatkoznának, először megkérdezik, milyen lap számára lesz. Azután szí­vesen elbeszélgetnek néhány percig. — A cipők olcsóbbak, mint nálunk — mondják. Ter­mészetesen a kereseti viszonyokat is tekintetbe kell venni. Az emberek általában jól ás praktikusan öltözköd­nek, ha nem is a legújabb divat szerint, ez a benyo­másuk. Az mindjárt (eltűnt, hogy a gépek, a televízió készülékek olcsóbbak. És hát a kristály, az Üveg, a porcelán, a kerámia. Jól érzik Itt magukat, azért jönnek el másodszor, harmadszor is. Nem rossz a vendéglői koszt sem, — mondják — bár a kiszolgálás nem mindenütt a legkifogástala nabb. A késő délutánt, úgy mint néhány hónappal ezelőtt is, valamelyik környékbeli vendéglőben, Limbachon vagy Pezlnokban akarják tölteni. (A jó borok hire sok osztrák látogatót vonz oda.) Az >a pár ára, amit itt töltenek, hamar eltelik, ezért gyorsan még egy felvételt készítünk rólunk, amire váratlanul ás számunkra kissé humorosnak tűnő módon reagálnak: táskájukhoz kapnak és meg kérdezik: „Most azonnal fizetnünk kell?“ Ez az önkéntelen elszólás talán egy kis bepillan­tást enged az 5 világukba! Auf Wiedersehen in Wlenl — intenek barátságosan. S ha majd otthon családi, baráti körben koccin­tásra emelik a grlnzigi borral vagy pezsgővel telt karcsú Moser-poharat, talán gondolatban egy pil­lanatra ax üveg gyártóinak hazája felé Is küldenek egy békás boldog jövőt óhajtó jókívánságot. Bertha Gézéné

Next

/
Thumbnails
Contents