A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1965-03-21 / 12. szám

ároson egyik nap olyan, mint a másik. Az utcák, terek népesek, forgalma­sak. Az ember nem tudja,, kik a vá­rosiak, kik a vidékről érkezettek. Csupán az öltözködés sejtet valamit, hogy ez az asszonyka walah innan a hegyekből érkezhetett, az erre gyakori szállások vale­­melyikérőL, az a férfi pedig derék pásztor lehet Detva környékéről. Feltűnően sok az utcán nyüzsgő ember Zólyomiban. A kirakatok vonzanak, a válasz­tékos áruval kecsegtető üzleték csalogatnak, a tanuló fiatalok a sétányokon gyülekeznék. És az emberdk tarkasága fölött mél t óság o­­san tűnődik a vár, s akinek a tekintetét foglyul ejti, abban felsejlik a történelem. Sokan leírták már 'és talán közhelynek tűnik, hogy fának virágnak, falunak, város­nak és embernek megvan a maga története. S a történelem csinálói és hordozói, az egy­szerű emberek tegnapi, tegnapelőtti elődei­ket Idézik. Zólyom szerepe az Időiben nem csekély, nem is jelentéktelen. Évszázadok óta fontos kereskedelmi útvonalak kereszte­ződésénél fekszik. A városiból szerte ágazó utakon végigvonult, végigsöpört majd min­den történelmi vihar. A gótikus-reneszánsz stílusban épített vár Nagy Lajos király érdeme. Zólyomot 1244- ben szabad királyi várossá nyilvánítják. Er­ről tanúskodnak a megőrzött levelek IV. Béla, IV. László, Róbert Károly, Korvin Mátyás stb. idejéből. A vár Zólyom s az egész ország büszkesége. A felszabadulás után renová Itatták, újjáépítették és nemzeti műemlékké nyilvánították. A közép-szlová­kiai művészet múzeuma lesz hamarosan ... A város ma Is fontos közlekedési vasúti csomópont... Összeköt Bratislavával, Lo­sonccal, Besztercebányával, Ipolysággal, Körmöcbányával stb. Érdemes lenne szá­mokban kifejezni, hány autóbusz fordul meg naponta főterén, hány vasúti személy- és teherkocsi robog át az új állomás váltóin. Ha, a vasúti közlekedést véredény-rendszer­­nek tekintjük az ország testében, akkor Zólyom nagyon komoly vérátömlesztő szerv ebben a testben. Központi a fekvése, központi a szerepe ezen a vidéken. A szomszédos Besztercebá­nya semmit nem vesz el a fényéből. Forra­dalmi múltja Szlovákia történelmének leg­fontosabb fejezetei, közé kívánkozik. Az el­ső világháború éveiben Itt lábadtak fel a munkások az őket kizsákmányoló uraik el­len, üzemeiben a munkások egymásra talál­tak, s a munkásmozgalom jelentős bástyáját építették ki. A Szlovák Nemzeti Felkelés idején jelen­tős szerepet Játszott a fasizmus elleni harc­ban.' A híres, nevezetes páncélos vonatok Zólyom vasúti műhelyéből indultak a felke­lés központja felé. A Szlovák Nemzeti Fel­kelés huszadik évfordulóján a köztársaság elnöke a várost Vörös zászló érdemrenddel tüntette kt... Akármerre lépsz, tekintesz Zólyomban, a vár, a házaik, az emlékművek és a temetők történelmet idéznek. Szovjet és román ka­tonák szabadították fel a várost. Temetőjé­ben 17 000 szovjet és 11 000 román katona alussza örök álmát. Ha megállsz a sírok fö­lött, önkéntelen is ZeO'k Zoltán versét mor­molod: Állok előtte, némán nézem, cirillbetűit meg nem értem, csupán találgatom: Szibéria, Krim volt hazája? Lermontov, Puskin unokája? A sirt így faggatom ... S ki küldte? Kolhoz? Gyár? Vagy bánya? Meghalni az idegein tájra, begy űzze holtan is a barbárt, ki Napunk letépte, ki tüzet dobott a vetésbe s kiitta kútjaink! A hős szovjet és román katonák temető­jében évről évre virágdíszben pompáznak a sírok: a hálás utóikor nem engedi elhervad­ni a növényeket, az emlékeket sem. S van ebben' valami jelképes, ahogy növény és élet kivirágzón ezen a vér áztatta földön. Egész sor új telep épült, s míg a, városnak 1945-ben csupán 12 000 lakosa volt, addig ma, a lakosság száma megközelíti a 23 000- et. Húsz év alatt úgyszólván 3000 lakásügy­­ség épült, új telepek, új utcasorok kerültek Zólyom tériképére. A felszabadult élet óriási munkalehetőséget teremtett a városnak és környékének, felépült a Búé ina, faifeldolgozó üzem, a húsüzem, a téglagyár, a közóp-sZlo­­vákíai tejgyár, hogy csak a legjelentősebbe­ket említsem. Zólyomból munkás- hivatalnok- és diák­város lett. S ez utóbbiról pillanatok alatt meg lehet győződni. A sétányokon az Ipari, az egészségügyi, tanonc, a zene, a faipari, a vasutaisképző iskola tanulóival lépten-nyo­­mon találkozhatunk. Persze, megszokott ké­pe ez az iskolákból kiáramló diákságnak. Főiskolásokat is szép számmal találni kö­zöttük. Zólyom a felszabadulás után főisko­lai város is. Zólyomiak és környékbeliek büszkesége az Erdészeti és Faiipari Főiskola. 1952-ben 460 főiskolai hal Igáiévá! és 30 táv­tanulóval indult az iskola, s ma már Uhllar Ján kvesztor szerint 820 hallgatójuk és 308 távhallgatójuk van,. És a főiskolai hallgató­ság száma tovább gyarapodik. 1970-ig eléri a,z 1200 főt. A város, amely Szlovákia legerdösebb ke­rületében fekszik, nemcsak az Erdészeti és Faipari Főiskola székhelye, hanem a kísér­leti Intézeté is. Az erdészettel és a fakiter­meléssel kapcsolatban a közép- és szakisko­lák egész hálózata épül ki. Szlovákia és az egész ország számára Itt nevelik a jövő szakembereit. Nem véletlen, hogy ide összpontosul min­den. Aki csak egy kicsit is ismeri ezt a vi-Lányok a sétányán és a kirakat előtt 8 A főtér > ■

Next

/
Thumbnails
Contents