A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-10 / 2. szám
Vf •Ül r * j ér Villáminterjú Szvjatoszlav Rihterrel Fehér piaikát, rajta narancsvörös kör —, benne néhány tekete betű: Szvjatoszlav RLhter, zongora-hangverseny. Ez volt a falragasz, mely az eseményt megelőzte és egy decemberi csütörtökön mégis színültig megtelt a nyltrai Járási Nemzeti Bizottság nagyte’-me! Az a hír járta ugyanis, hogy Rlhter egyetlen koncertet ad csak Szlovákiában, és azt Is Nyitrán. A hír nem Is sokban tért el az igazságtól, mert Nyltrón kívül utólagos elhatározása alapján — csak Trencsénteplícen lépett fel. (A cseh országrészekben Hradéc Královém.) A világhírű zongoraművész 1915-ben született az ukrajnai Zsítomlrban, de már tízenötéves korában az ogyesszai operaház zenekarában játszott. 1934-ben Chopin műveiből tartotta meg első hangversenyét az Ogyesszai tengerészhézban. 1937-ben már Moszkvában tanult a híres Genriih Nojgauzná'l — 1942-ben pedig elkezdte hangverseny kőrútjait. 1955-ben a Szovjetunió nemzeti művésze kitüntetést adományozták neki. Ma már neve az egész világon Ismert Kínától az USA-ig. Nlce-ben, ahol mostani kőrútján játszott, 600 olasz hallgatta meg, akik azért Jöttek fel Rómából, hogy a nem mindennapos hangversenyen részt vehessenek. Hétfőm még Párizsban játszott, kedden Bécsbem, csütörtökön pedig már Nyltráin. Szlovákiából Krakkóba és Varsóba készült, majd két hónapos turnéra Amerikába megy. Nem volt egyikönnyű a koncert befejezése előtt a művészhez bejutni, de egy villáminterjút mégis csinálhattunk vele. Azt kérdeztük, miért éppen Nyltrát választotta Szlovákiában első koncertje helyéül. Egyszerűen és logikusan magyarázta meg. — Az önök hazája nagyon szép, sok benne a történelmi emlék, ez vonzott Nyitrára is. Kár, hogy a koncert előtt csak keveset láttam belőle, de holnap majd felmegyek a várba és felkutatom történelmi múltját. Szívélyesen üdvözlöm a szlovákiai dolgozókat és a Hét olvasótáborát. Másnap a nagy művész valóban meglátogatta a nyltrai régészeti intézetet a váriban, ahol az Intézet dolgozói részletesen ismertették Nyitra és Szlovákia történelmi múltját. Emlékül egy érmét Is magával vitt a Nagymorva Birodalom nyltrai kiállításáról, MÄRTONVÖLGYI LÄSZL0 Szeretettel köszöntőm a szlovákiai dolgozókat ás a Hát olvasótáborát! Nyitra, 1964. XII. 10. A szobordísz részlete A prágai állatkert látogatói, ha nem szeretik a zárt autóbuszt, kis gőzhajóra szállhatnak. Húsz perces vitával hajóút után partraszállva jól ápolt ösvényen jutnak el útjuk céljához. Mielőtt azonban a látogató az állalkert kapujához érne, egy figyelemreméltó, klasszicista stílusban emelt épület — a Trója nyaralókastély előtt halad el. ■ A kastélyt Václav Vojtéch Sternberk udvamagy építtette, hogy prágai pihenőit idillikus környezetben tölthesse. Az építkezési munkálatokat 1687-ben kezdték meg, s az utolsó szobrot 1703 ban állították a helyére. A nyaralókastélyban ma Prága város képtárainak igazgatósága rendez érdekes kiállításokat. A prágaiak, akik mérhetetlenül becsülik városuk történelmi emlékműven, szombat- és vasárnaponként szívesen keresik fel ezt a szép építészeti műalkotást. A nyaralókastély építőfe az antik szépségek szerelmése volt. A hely, amelyen áll — dombocska csúcsán, s alatta csobogó patak — a legendás hírű Trójára emlékeztet. Az egész építmény az antik kultúrát dicsőíti, s ezért prágai Trójának nevezték el. A prágai Trója tervezője Jean Baptiste Mathey francia építész, akt a sternberk! kastélyt aránylag alacsonyra, széles kiterjedésűre tervezte. A művészt a római Villa Altiért ihlette. A prágai Trója legszebb része a kétoldalas lépcsófeljáró szobordíszeivel, amelyek a szász Heerman testvérek (168S—1703) művel.
