A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1965-03-14 / 11. szám

VÍZSZINTES: 1. A rejtvény túlon. 85. Nem egészen arra. első része, folytatva a függőié- 86. Tehát latinul. 88. Szikvíz. ges 1 és 8. számú sorban. 15. 90. Numero. 91. Helyrag. 92. Olasz névelő. 16. Európai nép. Karám közepe. 93. Alarm. 96. 17. Folyó Afrikában. 18. Lét. Női becenév. 98. Sportág. 19. Kettős betű. 20. Vajon jut­tat? 22. Rakd. 23. Baljóslatú jel. 24. Hangnem. 25. Folyó a Szovjetunióban. 27. Fedd. 28. Régi római köszöntés. 30. Éke­zettel: kötőszó. 31. Vonó betűi felcserélve. 32. Csapadék. 34. Az üzlet berendezéséhez tarto­zik. 37. Pedagógus. 38. Vissza: számnév. 40. Görög betű. 42. Hatan betűi keverve. 43. Tan­tal vegyjele. 44. Fehérnemű. 45. Papírra vet. 46. Fere iker­­szava. 48. Növendékállat. 50. Y. A. 51. Folyadék. 52. Világ- Ifjúsági Találkozó röv. 53. Szlo­vák mutatószó. 54. Személyes névmás. 55. Indulatszó. 57. Vá­ros Franciaországban (1-y). 61. Megolvadt kőzet. 63. Nem öreg. 64. ELZ. 66. Rés peremei. 67. Orkán. 70. Sír. 71. Bajusz­ban vanl 72. Nyelvtani fogalom. 74. Franciaországi város. 76. Ütik. 78. E napon szintén. 80. Ök! 81. Szlovák Igenlés. 82. Ilona Olga. 84. Város a Dunán-1 7~ 3 4 5 6 7 B 0 10 11 12 13 14 15 16 27 18 19 20 21 22 ^3 24 25 26 27 26 29 30 51 H 52 33 34 35 36 37 38 39 SZ 40 41 4 2 43 44 45 46 47 48 aj 50 51 ■ • 53-ü 54 55 56 57 58 59 60 61 62 6 i 64 65 66 67 68 6y 75 7o 71 72 73 74 76 77 70 79 60 81 ■ G2 83 64 65 66 87 ■ 86 89 90 SZ »1-4 92 93 94 95 I 96 97 98 Juttat. 94. Az izmot köti a csontihoz. 95. Orosz igenlés. 97« Rangjelző szócska. Az előző rejvtény megfejtése: Azt tettem, mit tenni kell, mit vetettem, már kikel. Van virág és van kalász, mit már a fagy nem zúzmaráz. FÜGGŐLEGES: 1. A vízszintes 1. sor folytatása. 2. Alduna ré­sze. 3. Monte Chlrsto vára. 4. Szegecs. 5. Fordítva: fegyelem. 6. Utálatos. 7. Állóvíz. 8. A függ. 1 sor folytatása. 9. Iga­vonóállat. 10. Germán. 11. Ne­ves cseh festőművész. 12. Vég­­néküli zene. 13. Azonos mással­hangzók. 14. Emelvény. 21. Csurgó. 24. Női becenév. 26. Régi római pénz. 28. Nagy tó a Szovjetunióban. 29. Vissz­hang. 31. Csecsemőhang. 33. Dán váltópénz. 35. Imre Tibor. 36. Ák! 37. Tudomány. 39. Ci­pészszerszám. 41. Gyógyító. 43. Jókai regényhős (Az arany em­ber). 46. Évszak. 47. Egy Bécs­­ben. 48. Volt sakk-világbajnok. 49. Időhatározói névutó. 56. Aluminium vegyjele. 58. Literá­­tus. 59. Város Peruban. 60. Tó olaszul. 62. Sportol. 63. Nová­­ciői. 65. Zsiradék. 67. Római hat. 68. Kérdőszó. 69. Helyrag. 71. Népi hosszmérték. 73. Ket­tős betű. 74. Csüng. 75. Folyó a Dunántúlon. 77. Latin kötő­szó. 79. Város Erdélyben. 80. Kikötőváros Algériában. 83. Vagy németül. 86. Energia. 87. Időegység. 88. Nem kevés. 89. Varróeszköz — névelővel. 92. prices nyikorgóit alatta. Egy öblös hang rekedten kérdezte: — Ki az? — Én vagyok — mondta Joszkó és sírva fakadt. — Bocsáss meg, Valkó bácsi. — Ki vagy te? — Én vagyok, Joszkó. — Ahá! Mit keresel itt, te akasztójára való? — Fogadj vissza, Valkó bácsi! — könyör­­gött Joszkó. — Fázom... ingyen Jogok dolgozni... csak fogadj be . .. — Menj innen a csodába! — parancsol­ta a hang. — Takarodj! Ne kerülj még egyszer a szemem elé! De Joszkó csak nyafogott, mint egy kis­kutya. — Most hordd el magad! Aztán holnap majd meglátjuk. Talán vissza is fogadlak — hallatszott végül belülről. A fiú még egyszer kérte a gazdáját, hogy engedje be, maid megfordult és las­san. leverten távozott. Az udvar közepén megállt. Eszébe jutott a ló és visszament megnézni. Lassan, óvatosan nyitotta ki az istálló aitaját, hogy a gazdája meg ne hallja. Be­kandikált, A ló pokróccal leterítue hevert. Bent meleg volt és erős istállószag. Josz­kó belépett és csöndesen behúzta maga mögött az ajtót. A parányi ablaküvegen át halvány hold­sugár szűrődött be. A ló nyugodtan fe­küdt. Ügy látszik, meggyógyult. A fiú megveregette a hátát. Milyen szépen rend­be ion minden. Felcsillant benne a re­mény, hogy gazdája visszafogadja. Azon­kívül az éjjel itt meg is hálhat. Ahogy körülnézett, az ajtó mögött a sa­rokban egy kosár szalmát vett észre. — Szétteregetem és lefekszem — döntötte el magában.' Az istálló azonban szűk volt, a ló pedig túlságosan elterpeszkedett és nem nagyon hagyott neki kényelmes fek­vőhelyet. A fiú ekkor megróbálta felállí­tani. Megragadta a farkánál fogva és minden nógatás nélkül megrántotta. Az állat meg sem moccant. Amikor azonban Joszkó el­­káromkodta magát, a ló a jól ismert hangra néhányszor nekilódult és végül felállt. — Így rti — mondta vidáman Joszkó és megsimogatta a nyakát. Aztán rá se he­­derítve többé, szétteregette a szalmát, fek­helyet készített belőle magának. Lefeküdt a ló lábához, feje alá telte a sapkáját, magára húzta a lópokrócot és vidáman pillantott fel a jámbor állatra. A sötétben a ló óriási és félelmetes szörnyetegnek rémlett. Fejét lógatta és úgy lélegzett, mint egy fújtató. — Bocsáss meg, Szürke — mondta neki Joszkó és szeretettel tekintett rá. — Most már világos, hogy továbbra is így fogunk élni. Megint együtt vágjuk, dagasztjuk majd a sarat. Hej, hej — sóhajtott fel, és bebújt a pokróc alá. — No de most aludjunk! A lóról qőzölgött a pára, a fiú orrát az éles salétromszag szúrta, mint a tű, de a napi kóborlástól elcsigázott, fáradt testét hamarosan elnyomta az álom. A lő sokáig mozdulatlanul állt. De teste már reszketett és lábai meg-megcsuklot­­tak. Hirtelen felszegte fejét, mintha a hol­dat akarná látni. Szájából felhőként tört elő iű pára. Nagyot sóhajtott és leroskadt a fiú feje mellé. loszkó észre sem vette. Almában kinyúj­totta vézna karfát, és átölelte az állat meleg nyakát. A ló testén végtgsiklott a tenyérnyi ab­lakon beszűrődő holdsugár, sárga csíkot vont dülledt hasára és lassan, észrevétle­nül lehanyatlott. RÖVIDEN A művészi porcelán világhódító útját követi nyomon a gyártási technika felta­lálásától napjainkig 0. Walchának, a lip­csei könyvkiadónál megjelent, műgyűjtők, szakemberek és érdeklődők számára egy­aránt hasznos, mintaszerűen illusztrált Porzellan című könyve. ★ Az Europa letteraria az Európai Írók Közösségének folyóirata egyik legutóbbi számában közölte a Lörinczi László fordí­tásában és gondozásában a bukaresti Iro­dalmi Kiadónál megjelent Arghezi, Brecht, Quasimodo-antológia fedőlapjának repro­dukcióját. ★ Több francia rendező is foglalkozik pil­lanatnyilag irodalmi alkotások megfilme­sítésével. Jean Luc Godard Balzac Kurti­­zánokját, Georges Franju Kafka regényét, A kastélyt, Jean Opel pedig Stendhal A szerelemről című könyvét dolgozza föl. ★ A római opera műsorára tűzte Rossini — annak idején Alfred de Musset-től és Stendhaltől is nagyra becsült — Othelló­­ját, amelyet Verdi hasonló című operája hosszú ideig szinte teljesen kiszorított a világ összes színpadairól. ★ Kéthavonta jelenik meg a Híres film­­szörnyetegek című folyóirat az Egyesült Államokban. A gazdagon illusztrált olda­lakon egyes hollywoodi rendezők vászon­ról már ismert agyrémeit láthatják viszont az olvasók: King Kongot, az orangután­óriást, Jekyllt, az ördögi orvost meg tár­saikat, a vámpírokat, és vajákos asszonyo­kat. Szemtanúk szerint semmivel sent visszataszítőbbak, mint a mozivásznon. 15 KERESZTREJTVÉNY

Next

/
Thumbnails
Contents