A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-03-07 / 10. szám
Orgona A kisvárosba ismeretlen katona érkezik. Útközben egy aknavágta tölcsérre bukkan, ahol két holttestet talál: egy szerzetest és egy asszonyt. Az Ismeretlen katona magára ölti a halott térti ruháját és elrejtőzik a városka kolostorában. A szerzetesek természetesen felismerik rajta a halott Félix barát ruháját. Azonban amikor bebizonyítja, hogy a barátot nem ő gyilkolta meg, a főapát megengedi neki, hogy Felix páter neve alatt továbbra is a kolostorban maradjon. A városkában él Vendelin Bachfiék, a gazdag kereskedő, feleségével és serdülő lányával, aki pincéjében zsidó családot rejteget. Később azonban, egzisztenciáját féltve, elküldi a családot és a sorsára bízza. A székesegyházban éveken át az istentiszteleteknél BachAák polgármester orgonáit. A főapát, aki időközben felfedezte Félix szerzetes rendkívüli zenei tehetségét, megkérte Bachftákot, hogy egy-egy alkalommal engedje játszani a szerzetest is. A kereskedő beleegyezett, de amikor látta, hogy a fiatal szerzetes összehasonlíthatatlanul jobban játszik, mint ő, féltékeny lett rá. Ez a féltékenység később gyűlöletté fokozódott. A kereskedő leánya, Nelli gyakran eljárt a templomba meghallgatni a fiatal szerzetes gyönyörű orgonajátékát. Egyik beszélgetésük alkalmával megtudja, hogy a szerzetes idegen (lengyel), amit később bevall az édesapjának és arra kéri őt, békiiljön ki Félixszel. Kérelmével azonban éppen a fordított hatást éri el, apja még jobban meggyéiül! a szerzetest. Szerencsére Félix páter megérzi ezt a gyűlöletet és Nelli esküvőjén a nászinduló kellős közepén eltűnik az orgona mellől, elhagyja a városkát, hogy megmentse életét. Az Orgona című szlovák film, melyet Alfonz Bednár forgatókönyve alapján Stefan Uher rendezett, az ún. Szlovák Államban játszódik s az akkori idők atmoszféráját érzékelteti a nézővel. A rendező és a színészek teljes mértékben felhasználják a modern filmnyelvet. Stefan Uher új alkotása elsősorban az igényesebb nézők számára készült.
