A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-03-07 / 10. szám
-jr ?< , Mintegy három évvel ezelőtt adta hírül a napi sajtó, hogy a prágai várban hatalmas értékű képzőművészeti alkotások kerültek napvilágra. Ez az Izgalmas hír sokáig lázban tartotta a festőművészet iránt érdeklődők seregét, akik mielőbb látni szerették volna az „új“ kincseket. Közben azonban múltak az évek, s úgy látszott, semmi sem történt. A feledés látszólagos hamur étege alatt azonban izzó parázsként szorgos kezek munkálkodtak, hogy eltüntessék a festményeken lévő károkat és az idő vasfoga ejtette sebhelyeket. A nagy szakértelmet és .türelmet kívánó munkának meg Is lett az eredménye. A restaurátorok szinte újjá varázsolták a képeket, és így lehetővé tették, hogy ez év első napjaiban megnyissa kapuit a nagy nyilvánosság előtt az újonnan létesített prágai várképtár. Ez az új képtár azonban roppant viharos múltra tekinthet vissza II. Ruidolí hatalmas értékű műkincset gyűjtött össze a prágai várban, melynek gerincét a híres festmény-gyűjtemény képezte. Ennek az anyagnak egyes darabjai az új képtárban ma Is láthatók. Rudolf örökségére azonban katasztrofális csatpást mért a svédek betörése, mlkorls 1648-iban kifosztották a várat és magukkal vitték a képtár anyagát. Krisztina svéd királynő hogy megörökítse labilis alapokon állő királyi pénztárának helyzetét, a képek zömét árúba bocsátotta. így vándoroltak a képek a világ legkülönbözőbb pontjaira. Stockholm, London, Párizs, avagy Leningrád, Philadelphia., Drezda és New York Világhírű képtáraiban kaptak helyet Rudolf féltve őrzött kincsei. A XVII. század derekán azonban a Prágában székelő III. Ferdinand — Rudolf kincseinek pótlására — újabb képeket vásároltatott. Erre a feladatra a legalkalmasabb egyén, saját öccse, a nagy művészbarát Llpót Vilmos olmüel püspök volt, aki külföldi útjai alkalmával nagy számú és úgyszólván páratlan remekeket gyűjtött a képtár részére. így aztán 1885-ben a prágai várképtár mintegy 55ü képpel rendelkezett. A súlypontot a XVI. és XVII. század olasz mesterei képviselték, főleg a velenceiek — a híres hármascsUlag: Tizian, Tintoretto, Veronese — valamint a bolognai Guido Renl. A képtár sorsában szomorú fordulatot jelentett VI. Károly uralkodása, amikor cseh királlyá történő koronázása után megismerte a Vár képanyagát, parancsot adott mintegy ötven kép Bécsbe való átvitelére. Ez azonban csak kezdete volt annak az áttelepítési fo-Guido Reni: Nessus, a kentaur elrabolja Deianejrát Rubens: Az Olimposz! istenek gyülekezete '»• *r*'c í.V ,vjjl mrir' ÍM8S1? j
