A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1965-02-21 / 8. szám

A Besztercebányán megrendezett téli sportjátékok győztes stafétájának egyik tagja, Rudolf ClUk (Bánik Kremntcaj sportmester. Blelik fétv. Mai számunk tartalmából • $j#ßk Gyögyit&s tfiazúréssal . . . ■ • 5 | Atomaknazár ...... Ember, könyv, társadalom . 10—11 Száz ajakról csendül a dal . 18—19 Mélyen a front mögött . . • • 20 Havas rapszódia .... . . 24 Érdemes emlékezni Immár tizenhetedszer emlékezünk 1948 februárjának drámai napjaira. A sajtó ha­sábjain mindmáig évről évre felidézzük a történelmi óráik egyes mozzanatait. Meg­szólalnak a februári események szervezői és résztvevői. Az idők folyaméin számos tudományos ős szépirodalmi mű örökítet­te meg az utókor számára a csehszlovák munkésosztély harcainak ezt az Igen Je­lentős mérföldkövét. Mindennek tudatéban számolnunk kell azonban azzal Is, hogy mindenki, aki az elmúlt mádéi évtized alatt hagyta el az iskola padjait, jónéhány történelem őrén vagy alapfokú politikai körben hallgatta végig mindazt, amit ezen a helyen sem lenne nehéz megismétlőn!. A katonavisel tökről és Idősebbekről mér beszélnünk sem kell, hiszen saját maguk is jól emlékeznek a történtekre. Bár 17 év nem röpke pilla­nat, de mégsem oly hosszú idő, hogy el­homályosulhatna agyunkban az, ami oda oly mélyen befészkelte magát, fis ha igaz­nak vélhető ez a megállapítás, vonatko­zik 1948 februárjának maradandó emléké­re is. Ami engem illet, ma is oly frissen őr­zöm magamban a februári Prágát, hogy merem feltételezni, ameddig emlékezőte­hetségem a szolgálatot fel nem mondja, az akkori képek sem tűnnek el lelki sze­meim elől. S valahogy Így február táján gyakran gondolok ama a szerdai napra, pontosan annak azokra a délutáni éráira, amikor a Vencel téren Kisment Gottwald elvjtárs bejelentette, hogy megalakította új kor­mányát s az előző napok hatalmas méretű tömegmegmozdulása fgy elérte a célját. (Érdekes, hogy ilyen jelentős események kor naptár nélkül is megjegyzi az ember, milyen nap Is volt akkor.) Az egész teret betöltő nagygyűlés véget ért. Az emberek siettek otthonukba, sokan tatén először öt nap után. Az utcai hangszóróból pedig elsőnek Smetana „Eladott menyasszo­nyé1'-ból a ProS bychom se neteSlll... (Miért na őrülnénk...) cimű kórusdal csendült fel. A mér akkor közel egy év­százados mű az előző szónoklat erejével szélt a ma embereihez. Nem hiszem, hogy valaha is egyszerre énekelt volna több mint/ Százezer tagú kórus operarészletet. A Vencel téren és a környező utcákon pe­dig akkor legalább ennyien énekelték, igaz menet közben és karmester nélkül. így azon a napon nem a történelmi pll lanat nagyságét tudatosítottam, úgy hi­szem, ezt az emberek amúgyis csak ritkán érzik és csak később tudják meg, milyen történelmi jelentőségű esemény résztve­vői voltak. A művészet nagyságát éreztem, annak rendkívüli ösztönző és hódító ere­jét csodáltam. Már bevezetőként említettem, mennyire jól Ismertek a februári események legfon­tosabb mozzanatai. Sajnos, a tankönyvek leggyakrabban a tények felszínes tolmá csalására szorítkoznak, ami a történelem alkotó módon való tolmácsolása szempont­jából közel sem a legfontosabb. 1948. feb­ruárja összefügg a munkásmozgalom múlt­jával és jövőjével, összefügg a CSKP nagy hagyományaival, de azzal is, ami csak ez­után következik majd országunk fejlődé sében. Február nagyban gazdagította a szocia­lizmusba való átmenet addig ismert for­máit. Sajnos, eddig történészeink nem dol­gozták fel alaposabban a szocialista for­radalom szakaszába való átmenet kérdé sét olyan országban, amely demokratikus parlamenttel és több pártrendszerrel ren­delkezett. Pedig ezen a téren igen érde­kes a mi utunk, mág akkor is, ha az 1948- as évet követő időszakban igen sok torzí­tásra került sor. Ám most nem a hibák Ismétlésére gondolunk, hanem azokra a konkrét tapasztalatokra, amelyekkel gaz dagfthatnénk a fejlett nyugati országok munkásmozgalmában jelenleg folyó vitá­kat. Egyúttal meg lehetne mutatni, hogy a véletlenszerűségek, hibák, tévedések el­lenére is, az objektiv realitás és törvény­­szerűség érvényesül fejlődésünkben. A februári eseményeknek igen jól is­mertek a magyar vonatkozásai is. fis épp azért, mert ezzel a történelmi fordulópont­tal együtt oly lényeges fordulat állott be a csehzslov&kiai magyarság életében, 1948 februárjához itt külnönösen meghitt, ő­­szinte viszony fejlődött ki. fis fgy akár ke­rek, akárcsak egyszerű évfordulóról ven sző, a megemlékezés mindig egyformán meleg és bennső séges. Mai visszaemlékezésünk értelme, hogy erőt és biztonságot merítsünk. A történe­lem kereket nem lehet megállítani, ez csak előre foroghat — az emberiség jóléte, bol­dogsága és egyenlősége irányában. 1948 februárja is ennek a ténynek az igazát bi­zonyltja. fis ezért felelhetünk nyugodtan a kezdeti kérdésre: érdemes emlékezni? Határozottan igen. S. Gy. A Csehszlovákiai M agyar Kultdregyesfilefének hetilapja. minden vasárnap. Féazarkesttd Major Ágoston Szerkesztőbizottság: Egri Viktor, Cély Ifin, Gyurcsik József, Lórin ez Gyula, Mécs József. OxsTald Árpái, dr. Szabd Rezed. Szerkesztőség: Bratislava, jesentkéhn 9. Postaflók C-398, tslaldn 539-04 Térj ess ti a Posta Hlrlspszolgélata, elóíize téteket elfogad minden postahivatal és le­­vélkézbeslté. KUfSIdre szAld aiOflzetésaket elintéz: PNS — Ostreda* azpadfola tlaée. Bratislava, Gott­­waldovo ném. 48/VH. Nyomja a PRAVDA nyomdavéllalat, Bra- Uzlava, Btórova 4. Előfizetési díj negyed évre 18.50 Kés, léi évre 39.— Kés, egész évre 7«,— Kis. Kéziratokat aam érzünk meg és aam küldünk viasza. K-21‘51107 .

Next

/
Thumbnails
Contents