A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-02-14 / 7. szám
Köszöntő helyett ~ML I agyon nehéz lenne eldönteni, /^k/ hogyan la ünnepeltük JAN WE/ V RICH nemzeti művészt, aki február B én töltötte be hatvanadik életévét. Mint Írét, komikust, énekest, kritikust? Egyéniségére a „komikne-lilozófus“ vagy „filozófus-komikus“ Jelző illene-e legjobban? Tőn mind a ketté, mert ebben a tulajdonságában rejlik művészete és népszerűsége. 1927. április 17-én történt meg a bemutatkozó a barátok és diáktársak szűk körének a „Felszabadított színházban“. A színházi élet egyik történelmi napja volt oz a nap. Már akikor megmutatkozott a V + W“ tulajdonosainak — fiatal koruk ellenére — művészi fejlettsége Az egyik „W“ tulajdonosa Jan Werlch volt. A színházi sikert a filmnél folytatta. „Pénzt vagy életei“, „Púder és benzin“ filmek abból az Időből még ma is sikert arainak a nézőknél. Tehetsége az amerikai kivándorlása előtt kevésbé volt kihasználva: Nálunk Kocúrkovban (Kocftrkov: kétbalkezes emberek városa). Hej, rnpl Nekünk áll a világ, fUmekbeD játssza a főszerepei. Visszatérése után színházat alakit — a mostani ABC — Prágában. Kevás ideje marad a filmezésre, de mégis láthatják BoSena Némoova meséje alapján készüli filmben: „Volt egyszer egy király“ és a II. Rudolf császár idejét idéző filmben: „Császár pékje és a Pék császárja“. Az utóbbiban kettős szerepet játszik: péket és császárt. Feledhetetlen széniünkre alakítása a „Ha a macska jön" című filmben. Az ntábbi Időben művészeiét főleg a televízió nézői élvezhetik. A legszérakoztaiébb műsorok azok, amelyekben Jen Werlch szerepel: A legszentségesebb szentségek kocsija, Megtakarított libra, Medve, Könnyek, amelyeket a világ nem lát stb. Átdolgozta Shakespeare IV. György-ét. Mese könyvet trl Társszerzője a „Ha a macska Jön“ című, egyik legsikeresebb filmünk forgatókönyvének, jelenleg Falstól filmváltozatán dolgozik. Rövid Időn belül találkozunk vele a vetítővásznon a „Kéményseprő ős a barázdabillegető“ új csehszlovák filmben. Legnagyobb népszerűségnek a fiatalság körében örvend. Talán azért, mert sosem lett belőle „komoly aggastyán“, megmaradt benne az Ifjúság lelkesedése. Az évforduló alkalmából kívánjuk, hogy az elkövetkező években viszontláthassuk színházainkban, a vetítővásznon mint a nevetés „varázslóját“, hallhassak hangját, olvashassuk, könyvelt, amit Irt és amit még Írni fog, és maradjon meg „fiatalnak“ testben és lélekben egyaránt! ■ Mit gondol a fiatalságról, Mester? — Ahhoz, hogy az ember öreg legyen, előbb feltétlenül fiatalnak kellett lennie. Vannak kivételek. Van, aki mindjárt öregen születik, rossz, elviselhetetlen vénember (Hitler, Goebbels, és egy sereg hozzájuk hasonlóak) és néha világra Jön egy fénysugár, meg nem öregedő remény, és fiatal marad száz óvig is. (G. B. Shaw, Picasso, Chaplin). Egészban véve állíthatjuk, hogy fiatalsággal kezdünk és öregen végezünk. Emellett tudjuk, hogy a fiatalság nem ajándék, nem Is privilégium, se nem a slke/ vagy az okosság alapja; nem politikai vagyon nem Is betegség, hanem az életünk legvidámabb része, azért mert fiatalon még tudjuk azt, amit már vénségünkie elfelejtünk, bogy önmagnak at kinevessük. Aki önmagát ki tudja nevetni, Joga van ahhoz, hogy mindent kinevessen, ami csak nevetségesnek tűnik. Az élet étjén az öregség tovább Jutott, mint a fiatalság és ezért fáradt. Azt lehetne mondani, hogy ez öregség ez elfáradt fiatalság. A fáradtnak természeteién nem minden nevetséges, de legkevésbé maga önmagénak. Az öregség tiszteletbeli, és szeret hatalmas lenni. A tisztelt hatalom szemszögéből a nevetés bűn! Emellett tndjuk, hogy az öregség nem ajándék, se nem privilégium, nem is alapja a sikernek és az okosságnak, da azért gyakran lehet politikai vagyon és még gyakrabban betegség! (Senectus Ipsa morbus.) A fiatalság szemszögéből éppen ez a nevetséges! Ha a világon ez nem Így lenne, akkor nagyon gyorsén (gy kellene berendeznünk, hegy a világ meg ne álljont Mert éppen ebbél az öreg áa a fiatal találkozásából származik mindazon arő, ami a világot előbbire hajtja. Ezen erő nélkül ma még valamelyik barlangban lennénk. Hála ennek az erőnek, ma este elmehetünk egy Ida színházba, a legkisebbik színházba, hogy elfáradjunk a nevetéstől, amely sose volt, nem az, és nem is lehet bűn) Érthetői“ Művészet a korszak képe. Gondolja, hogy a mi művészetünké Is? — Ha Igaz az a meghatározás, hogy a művészet a kor képe, akkor az la igaz, hogy a ml jelenlegi művészetünk valóban a korunk képe. Kovács Antal, Prága rl “r . i'l V.|«*3*'?7íWv 1 <v f' • . ' . ■■ ' ‘ ° \ - tl.'.V. \tSM-
