A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1965-02-14 / 7. szám

Ä sugárhajtást repül ftgűöfc sebessége a (jógcsavaros gépek sebesség étiek a ’hébdmszöfosára Ez a tény Etám Csak (magúknak a repülőgépeknek, de a légi közlekedésnek Is más, modernebb Irányítási .műszereket, követelt. Túlsúlyba jutottak és központi helyet foglalnak el az . automatikus irányítási és vezérlési műszerek, mivel egyedül ezek képesek kielégíteni é mai követelményeket. El sem lelhet képeseiül, hogy a gyors gépekkel történd légi " közlekedés irányítása még a régi módszerekkel történne- •

‘ Némzetgazdaséguhkban, hasonló gyökeres ; Változás történt,- mint a repülőgépek terű; létén. Hatálmás, modern kombinátok épü}<tek, gépesített mezőgazdáság született és a termelés minden területén az új technika kapott vezető szerepet. Am az új termelőerők irányítása — a légi közlekedéstől eltérően a régi maradtl * Szlovák Technikai Főiskola Elektrotechnikai fakultázá- * gép „programja“ keskeny, pernak Ural 2. tlpasú számítógépe még a régebbi, elektron- toréit celoténszalag, melynek lyu-Egyedüli megoldás: kibernetikus módszerek csóvái típusokhoz tartozik. Egy másodperc alatt 5000- kai segftaégével a számítógépbe

6000 matematikai műveletet képes elvégesni táplálják a műveletekhez szükséges impulzusokat (Inform éció-Az alapvető, aránylag zárt gazdasági egység a termelő üzem. Itt valósul meg a termelő folyamat. A tenmelő folyamatot különféle Információk sora jellemzi, melyek lényegében lehetővé teszik a termelés Irányítását. Minden termelőfolyamat két alapvető elem dialektikus egységét tételezi fel: az irányító egyéniség ( a különféle fokú vezetés, amely mint a termelő-rendszer regulámra lép tel) és az irányított tárgy, vagy csoport (műhely, részleg, üzem) dialektikus egységét. A két elem között információk körforgása keletkezik, melyek lényegében lehetővé teszik a rendszer Irányítását. A termel őfo.1 y am a t lefolyásáról az Irányított üzemrészleglben ún. tudatosító infarméciék keletkeznek, melyeket az Irányító szarv kap meg, elemzi őket és összehasonlítja a termelés céljával (tervek) és az eredményt irányitó, parancsoló Információk formájában küldi vissza az Irányított részlegbe.

Ahhoz azonban, hogy az irányító szerv döntései hatásosak legyenek, szükséges, hogy a tudatosító információk igazak legyenek, azaz pontosan tükrözzék a termelési folyamat állapotát, és hogy az információk keletkezésének, feldolgozásának és az Irányító szervhez való juttatásának Ideje minimális legyen. Ha a jelenlegi viszonyokat ebből a szempontból elemezzük, megállapíthatjuk, hogy Iparunkban a fent említett két követelmény egyike sincs teljesítve A tudatosító információk sokszor értéktelenek, pontatlanok, feldolgozásuk gyakran szubjektív és körforgásuk ideje nagyon hosszú. Az Irányító információk szintén szubjektivizmussal terheltek, hiányosak és gyakran ellentmondók. Ha nem akarjuk, hogy Irányítási rendszerünk ura Ihatatlan mennyiségű információra és ózok áttekinthetetlen kapcsolataira hulljon szét, sürgősen modernizálni kell Iparunk, illetve egész nemzetgazdaságunk Irányítását.

Az analóglkus számítógépek Iparunkban ■három területen érvényesülhetnek:

1. a termelő folyamat automatikus irányításéiban,

2. a termelő folyamatról szőlő tudatosító Információk automatikus gyűjtéséiben és feldolgozásában (tömeges adatok),

3. többé-ikevésbé automatikus döntés és az irányító információk automatikus kidolgozása területén.

A matematikai számítógépek széles körű alkalmazásának kérdésével a közelmúltban kormányunk Is foglalkozott. Miután a probléma a követelmény előtt is élénk érdeklődésre tarthat számot, közöljük a Kultúra* flvot munkatársénak, J. Falónak Jaroslav Brynda mérnökkel és Z dán ék Dráb docensei, a technikai fejlesztés és a tudomány és technika koordinálására alakult állami

kát).

MIKOR IRÁNYÍTANAK

bizottság dolgozóival e kérdéssel kapcsolatos beszélgetését.

Milyen nálunk a kibernetikus szerkezetek felhasználásának színvonala? Milyen fokú a lemaradásunk ezen a téren?

I. Brynda mérnök: — A számítógépek tervezését és fejlesztését mintegy tíz éve kezdtük. Ismertük az USA, a Szovjetunió és Anglia eredményeit Is e téren. Sőt azt Is tudtuk, hogy hasonló tempóban kell haladnunk, mint ők. S ezt az Iramot saját gyártmányú számítógép tervezésével akartuk megtartani. Ez még nem lett volna hiba. Számítógépünk, az Epos születése Idején világviszonylatiban is elérte a szükséges paramétereket, sőt némely tulojdonságában túlszárnyalta őket. A hibát ott követtük el, hogy az Epos a fejlesztés és tervezés stádiumában maradt. Vagyis a prototípus mellett maradtunk. S az Epos azóta jelentősen elavult. Ma már az összes államok beszüntették az elektroncsöves számítógépek gyártását, és áttértek a tranzisztorosok gyártására. És ml? Most fejlesztjük a tranzisztoros számítógépünket. S hogy mégis miért akarjuk a fejlesztést befejezni? Főként azért, mert a tervezésibe és fejlesztésbe Jelentős anyagi eszközöket fektettünk. S azonkívül gyakorlati tapasztalatokat kell szereznünk a tranzisztoros számítógépek gyártására vonatkozóan, melyekkel segítségére lehetünk majd a többi szocialista országnak. Am legfőképpen azét, hogy 1970-től, amikor nemzetgazdaságunkat tömegesen el akarjuk látni számítógépekkel, e célunkat saját forrásainkból valósíthassuk meg.

Dráb docens: — Az automatikus számítógépek alkalmazását nem biztosítottuk be komplex módon. S az eredmény? Köztársaságunkban ma nincs közép-típusú számítógépünk. Ebből nemzetgazdaságunknak 'érmészetesen csak kára származott. Nyilvántartásunk nehezen áttekinthető. A normákat és teljesítésüket nem tudjuk tudományosan ellenőrizni. Az Irányítás részére kevés az adatunk. S ezzel természetesen nagy pénzek úsznak el haszontalanul, bárha konkrétan nem Is tudjuk kiszámolni ezt az összeget... .

Mik az ilyen irányítás következményei?

Brynda mérnök: — Köztársaságunk acéltermeléséből 550 kilogramm jut egy lakosra, az USA-ben 470 kilogramm, a Szovjetunióban pedig 345 kilogramm. Mennyiség tekintetében tehát elértük a világszínvonalat, ám ami a termelés Irányítását Illeti, jóformán az első köztársaság színvonalán állunk. Ma még búi sok „tapasztalati“ módszert alkalmazunk az Irányításban, olyan módszereket, amelyek csak kisebb gyártási kapacitásoknál feleinek meg, és nem alkalmazhatók modem kombinátokban. Sokszor a kísérletezés, a tradíció és szokások alapján Irányítunk. Közben a vezető személyiség intelligenciájára támaszkodunk, vagyis a véletlenre és a szubjektív Ítéletekre . . A számítógépek ugyan nem számolhatnak ki mindent, de emellett pontosak, megbízhatóak, nagyon gyorsak és nagy teljesítményekre képesek. Több hiányosságot lepleznek le, mint amennyit észbell képességünkkel fel tudnánk Ismerni.

Nem válik majd az ember ezeknek a szupeiagy trösztöknek a függvényévé?

Dráb docens: — A Kelet-szlovákiai Vasművek egy, de lehet, hogy több számítógépet kapnak majd. Nézzük, mit jelent ez példáiul egy négyhengeres hengersornál, úgy, ahogy azt az USA-bam megvalósították. Itt hosszú Ideig figyelték a munkafolyamatot, amikor a számítógép irányította és anélkül. Az automatikus szabályozás nélkül a készgyártmány 37 százaléka volt a megadott toleranciák között, a szabványos szabályozás mellett 85 százalék, és a számítógép bekapcsolása után két hónap múlva ■már 94 százalék. S emellett még a termelékenység Is emelkedett. Elképzelhetjük, hogy mit Jelent ez, amikor ilyen hengersor évente több millió tonna hengerelt acéllemezt termel... A számítógépek alkalmazása a termált:oen semmi esetben sem jelentheti azt, hogy az ember függvényük lehet. Ellenkezőleg, alkalmazásuk előbbre lendíti a fejlődést. A számítógépek egész sor új emberi tulajdonságot hoznak felszín :e és új tudományos területeket teremtenek, Így a technikai kibernetikát, az Irányítás automatikus szabályozásának elméletét, az Információ elméletet. Mindez átmenetet jelent a kísérletező, a „tapasztalati“ színvonalon álló Irányítástól, a tudományos és objektív megismerés, és a tudományos szintű Ítéletalkotás felé.

18