A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-03 / 1. szám
Léva felszabadulásának huszadik évfordulója 1944 december hevének első napjaiban távoli ágyúdörgés moraja hallatszik Ipolyság felől. Ideges nyugtalansággal mozgolódnak Léva város nyilasai, s kiadják a jelszót: mindenki maradjon a helyén, a német „segítő“ csapatok pár napon belül megérkeznek. Ugyanakkor a véresszájú nyilasok családtagjaikkal fejvesztetten menekülnek a városból. Az államrendőrség Rátl utcai szűkös fogdái teljesen megtelnek. Itt zsúfolták össze a fasizmus ellenségeit, Innen hurcolták el éjnek Idején a halálraítélteket, a Harkányiakat, Hornokat, és még számos társukat. Csernák Gyula, a város volt kommunista alblrája maga köré gyűjtötte a párt illegális dolgozóit. Igen óvatosan kellett tárgyalnunk, mert a rendőrség spiclit is dugott közénk, egy rovott múltú nyilas személyében. Egyszerre csak felcsapódik az ajtó, kiszólltják Csernák Gyula és Koprda István kommunistákat, dr. Hubert és dr. Hunor ügyvédeket, akik a letartóztatás! irat szerint angol- és zsidó-barátok voltak. Könnyes szemmel búcsúztunk tőlük. Később megtudtuk, hogy a budapesti toloncházba kísérték őket. December 19-én este tíz órakor a budapesti rádió esti híradásában ismertette a harci helyzetet, bejelentette: Csapataink a német szövetségesekkel együtt Ipolyságnál ütvén kilométeres frontszakaszon sikeresen visszaverték az előrenyomuló orosz csapatokat. Bár kétkedve vettam tudomásul a bejelentést — ismerve a fasiszták hamis híradásait —, mégis nagyon szomorú lettem. A fasiszta megszállás alatt idegileg agyonnyomorgatott, fáradt emberek voltunk: munkaszolgálat, állandó rendőri felügyelet, ha éppen szabadlábon voltunk, naponta kétszer kellett jelentkezni a rendőrségen. A fasiszta rendszer pribékjei gondoskodtak, hogy napjaink egyre keserűbbek legyenek, de élt bennük az erős akarat. Kivártuk az időt, mert tudtuk, hogy a vörös hadsereg győzelmesen közeleg. Elérkezett a várva várt pillanat és a dicső vörös hadsereg 1944. december 20-án délután három órakor váratlanul meglepve az ellenséges csapatokat, diadalmasan bevonult Léva városába. sült internátusokkal, bővül a bölcsődék és óvodák száma, a város egyik legszebb helyén hatezer személyt befogadó szabadtéri színház épült és ez év november havában kezdenek építeni egy négyezer dolgozót Ioglalkoztató textilgyárat. A város végleges kanalizációja és a vízvezetékek beszerelése a régi házakba folyamatban van. A város földmüvesszövetkezete, habár csak 550 hektáron termel, igen szép eredményt ér el. A Csemadok lévai helyi szervezete 1949- ben alakult meg, és a kultúra fáklyahordozójává lett, ezt bizonyltja a birtokukban lévő sok oklevél is. A felszabadulás ünnepe nem volna teljes, ha nem tekintenénk vissza az elmúlt húsz év előtti időkre. A visszaemlékezésnél, a dinamikus élet menetében, álljunk meg néhány percre ás gondoljunk azokra, akik már nincsenek, akik értünk, gyermekeinkért harcoltak. Wittenbeirg József 17 Harc a fasizmus ellen! I. I. évfolyam 1. svam. Ara : 50 fillér. •Léva, 11)45 január 21. GARAMVOLGYE Köszörűjük a Vörös Hadsereget! íriii: Wittenberg József A. elmúlt időiben nu zavart, ideáik« .uy>nm 'mozgatott fáradt emberek y tünk, végtagjaink zsibbadó: estek, nehezen vonszoltuk igát. A fasiszta rendszer még keserűbb legyen D bennünk egy erősukatat, I férfiasán kev •i egymással, fegyv erével, a polgár szérnézzünk egy in; liszemdrebeiára! beáll a sorba, egyik c mi tetősen. « r nincs idő a/ ítarco 1, a másik e-pit. Mindé* 'ba (ií- 'eplcsre, nv •u hossza még ek csak egy célja van, a harcoló v reg inja, sok íetino mi a világ pusztító ’rirabszolgbsagti tn elő testvefasts7 zmust es helyébe egy ról, rilnk varja' D iét. De el lúg virág. zó, minden ember rémel érkezni a du dal nagy tinszilre legycn a,- bármilyen élt ncpe. amikor a i dolgozok nrilfajú, békés, s/ebb írj életet ]. ! futnak fii voiuilni és flnbiztoi silani. uk nepellli futnál. á‘ fasiszta ura-A 1 og természetesebb. a leg-Karácsonyra készült a város felszabadult népe, életünk legszebb és legboldogabb ünnepére. Asszonyaink gondos igyekezettel szedegették össze szerény élelmiszerkészletüket és boldogságtól sugárzó arccal hívták meg az ünnepi vacsorára hős szovjet lakótársainkat. A fehér esztelt mosolygós arcú gyerekek, vidáman beszélgető emberek vették körül. Iddogálás közben megkértem a kapitány elvtársat, engedje meg, hogy a ház előtt őrt álló katonát egy pohár borral megkínáljam. — Tessék — szólt a kapitány mosolyogva. — Szolgálatban nem Iszom, utána nagyon szívesen — hangzott a válasz. Tisztelettel néztem a fegyelemhez szokott, meg nőm alkuvó harcosra. Az ideiglenesen megalakult városi tanács és a szovjet parancsnokság megbizásábál átvettem a Nyitray nyomda vezetését, szerkesztő bizottságot hívtam egybe és Böjtös Sándor, Horváth Ferenc és dr. Szilárd Sándor elvtársimmal megjelentettük Szlovákia első kétnyelvű lapját: G a - ramvölgye elmen. A Lávától nem messze fekvő Pukanec és Bét községből a városba özönlő burzsoá nacionalista beállítottságú egyének, Bssfa Stefan vezetésével elfoglalták e városi tanács hivatalainak vezető helyeit és első ténykedésük az volt, hogy betiltották a „Garamvölgye“ magyar kiadását, amely abban az időben az első és egyetlen magyar nyelvű újság volt hazánkban. Ezt ez intézkedést a város lakossága mély megdöbbenéssel vette tudomásul. Az üzérkedésnek Csehszlovákia dolgozú népének 1948 februárjában a reakció felett aratott győzelme vetett véget. A pártnak és kormánynak hathatós intézkedései folyamán eltávolították mindazon egyéneket, akik nem teljesítették a rójuk bízott feladatokat, új emberek kerültek a város ve-A felszabadulás után ebben az épQletben volt elhelyezve a szovjet katonai parancsnokság zető posztjaira, és ennek következtében megindult a város gazdasági és ipari fejlődése. A régi elhanyagolt területen új, modern házak épültek, több iskola lét»-
