A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-02-14 / 7. szám
Dénes György versei Mindéit piílanat Minden pillanat hozzám ad valamit s elvesz belőlem valamit. Emlékké kövül bennem az élet: szó, mosoly, bánat, öröm. Tornyot raknak a pillanatok, tízemeletes pagodát, az élet csodáját s a halál csodáját, fogyó napjaim korall-börtönét. Cin&atad te&/L elül Csak a gondolat nem maradhaf. néma, cinkosod lesz előbb, mint sem megsejtenéd, a tudás fájáról szakította Éva, hogy üldözötten hordja kényszerét s szembeszegülve vak-rendeltetéssel megosztozzon teremtő istenével, s a kétkedést, mit megsugallt a sátán tovább vigye a lelkek óceánján. Jiäaefi Az útra hull a permeteg, szikrázó kövek zenélnek, most a kövekbe költözik a föld ölében bolygó lélek. Az állandóság holt falát feszíti a szárnyas atom, kitör kietlen börtönéből e láthatatlan hatalom. Szerb Antal írja valahol, hogy minden, azért aKar nazasocim, hogy az amei ntai aismi megfogalmazás, minden, ami forma, lampolgárságot megszerezhesse. Mindent végső gyökereiben a görögöktől ered. A ko- elkövet, hogy megtartsa házában a lányt, máromi Magyar Területi SzínhSz bemu- semmitől nem riad vissza. Meggyőződése, tatója után egy pillanatig sem volt két- hogy helyesen cselekszik, pedig senki, séges, hogy a kiváló amerikai drámaíró még ügyvédje sem ért vele egyet, mégis nagy tanítómestereit a régi görögöknél vakon követi az általánosan elfogadott, kell keresnünk. És itt nem csupán az elénk megszokott dolgokba ütköző szenvedélyét, vetített problémára gondolunk, hanem a s vélt igazához meggyilkolásáig ragaszmegoldásra is. Hány drámai figurát is- kodik. Igen ám, de mi Eddie Carbone merünk a világ irodalmában, amelyek Ed- igazsága? A lányhoz való joga? De hiszen die Carbonehoz hasonlóan önmagukban Catherine részéről semmi nem indokolja, hordozzák a tragédia kórokozó bacilusát? hogy ez a ragaszkodás kölcsönös lenne. Ramuz regényének a hőse például azért Ha pedig Eddie Carbone olyan szekér után szenved, mert szembefordult a természet fut. amelyik nem veszi fel, akkor a Pillantörvónyével. letért arról az útról, amelyet tás a hídról inkább vígjáték lehetne, mint számára kijelölt. Eddie Carbone nem a dráma. Hogy mégsem az, azt éppen a természettel viaskodik, ő a kétrészes drá- szerzővel magyarázhatjuk, „a tragikus hőmában önmagával és a társadalom rideg, s&k szenvedélyük és törekvésük áldozazord törvényeivel kerül ellentmondásba, faiként halnak meg azzal a képességük- Mégis van valami rokon, valami hasonló kel, hogy mindenüket feláldozzák becsü- Ramuz remekbeszabott regényében és létükért, belső hitükért.“ Ezzel magya- Arthur Miller drámájában. Éspedig az, rázható az is, hogy Eddie Carbone mahogy mindkét műben köztiszteletnek ör- gatartása hibái ellenére is bizonyos szimvendő, becsületesen élő és dolgozó embe- pátiát vált ki. rek bűnhődnek. Csak az okok különbözők, A rendezésről. Lukác Viktornak nem eltérők, egyik természeti, másik társadal- volt könnyű színre vinnie Miller drámáiéi színezetű ok. Míg Ramuz érezhető és jdt. Sok mindent kellett tisztáznia a színkitapintható misztikumost kevert hőse és pádon, Eddie Carbonenak a feleségéhez, a természet egyenlőtlen párbajába, addig nevelt lányához és az olasz munkásokhoz Müler megmarad az egyén belső világá- való viszonyát. Általában jól megoldotta rá!, ösztöne sugallta díjánál és szabad feladatát, modern drámához illően, moelhatározásait követve viszi, juttatja Eddie dern rendezői eszközökkel és elképzelé- Carbonet odáig, hogy amikor a- tőkés tár- sekket élt, kár, hogy nem szentelt nagyobb sadalom törvényével azonosítja magát, ak- figyelmet Eddie és Catherine viszonya kor válik aljassá, becstelenné, árulóvá, tisztázásának. Zavarban voltunk sokáig, Ebben a művében is Család a modern drá- vajon Eddie Carbone felelőtlen lépéstől mában c. tanulmányát igazolja, amelyben akarja-e megóvni nevelt lányát, vagy csuelgondolkoztatóan azt fejtegeti, hogy „a Pán a szerelem és a féltékenység beszél tragikus hősök szenvedélyük és törekvő- belőle. Ennek valahogyan ki kellett volna sük áldozataiként halnak meg azzal a ké- derülnie. Eddie Carbone fiatalos ruganyospességükkei, hogy mindenüket feláldozzák sága némileg zavarólag hatott. Hogyan becsületükért, belső hitükért. „S ezek a lobet ilyen fiatalembernek ekkora nagy hősök“ már egy új világ, egy új közösségi lánya, hiszen kicsi korától neveli. A járend furcsa úttörői: tisztességükkel, húsé- tők ütemével is vitatkozni lehetne, külögükkel egy új közösség erkölcsét jelenítik nősen az első rész tűnt vontatottnak, egémeg“ Ennyiben előre mutató Miller drá- szen lassúnak. A színészek kiválasztása mája földünknek abban a térségében, ahol sem a legszerencsésebb. Miller darabja az új közösségi erkölcs kialakulása szocia- szinte követeli a rutinos színészt. Kőink rélista alapon történik. Csakhogy önkénte- tan Buőiás Idára és Zakál Gyulára gonlenül adódik a kérdés: mi Eddie Carbone dolok. Eddig többnyire csak epizódszerebelső hitécek, vak szenvedélyének fórrá- pekben láttuk őket, és elégedettek is volsa, hogy a végsőkig kitart igaza mellett, tunk játékukkal. És most dicsérnénk is < és nem hajlik, nem alkuszik, inkább a ha- színház vezetőit, hogy bíznak az ígérete Iáit választja. sen fejlődő fiatal tehetségekben, építene! Először a darabról valamit. Eddie Car- rájuk, nagyobb szerepekkel bízzák meg bone tiszteletnek örvendő, becsületesen őket, ha nem Miller drámájáról lenne szó élő dokkmlinkás, aki feleségével és nevelt A tajjasztaltabb, a rutinosabb színésznél* lányával zavartalanul él. Aztán közbejön is nagy erőpróbát jelentett volna Catheri valami. Két olasz munkanélküli amerikai ne és Rodolpho alakítása. Mindezt perszí földre lép, és ő szolidaritásból, emberség- nem azért mondjuk, mintha az ő játékul bői hátat fordít az embertelenségnek, a kritikán aluli lett volna. A teljesebb, í tiltó rendelkezésnek, a két olasz Marcot magasabb szintű előadás érdekében szó és Rodolphot házába vezeti, rejti, bújtatja lünk. Miller Pillantás a hídról című két őket. Jó szívéért szeretik, becsülik dokk- részes drámáját a MATESZ-ben vizsgada munkás társai. Olyanokon segít, akiknek rabnak is tekinthették volna! hazájuk nem biztosít megélhetést. Marco A színészek játékáról. Siposs Jenő visz családos ember, szüksége van a pénzre, szaemlékező ügyvédje kissé halványra si Rodolpho pedig állampolgárságot akar került. Talán ezzel is magyarázható, hogi szerezni, azért szegődött bátyjához. Eddie az első résznek nem volt megfelelő dina Carbone tudja, hogy amit tesz, törvényei- mikája. Bugár Béla Eddie Carbonja jó lenes; mégis befogadja az idegeneket. Äz felfogott figura. Rendezői és színészi el olaszok nyugalmat nyernek, ö viszont két- képzeiés nagyszerűen érvényesült játéká ségbeesetten veszi tudomásul, hogy vá- ban. Testhezálló szerepet kapott, és azo laszút elé került: vagy a törvénynek hódol nősülni tudott Eddie Carbone bonyolul be és aljassá válik, vagy nevelt lányát és szenvedélytől fűtött belső világával veszti el, akire igényt tart, jogot Tormái. Feleségének, Lengyel Ilonának be kellet Catherine ugyanis beleszeret Rodolphoba érnie azzal a szerénységgel és mellőzött és Eddie Carbone makacs konokságával séggel, amelyben őt férje részesítette dacolva ragaszkodik a szőke olasz fiúhoz. Egyszerű és mégis kifejező eszközökké S ezzel el is érkeztünk a konfliktus lénye- formálta meg színpadi szerepét. Budié géhez, a két malomkő közötti őrlődéshez. Ida tiszta és nemes gondolkodású Cathe Eddie Carbone félti a lányt, a szerelem rinéje jól illeszkedett bele a játék képébf és a ragaszkodás vad szenvedélye vezeti, Játékfelfogása Igényt sejtetett. Sajnos, de ezt ügyesen leplezi-. Rodolpho felelőt- teljes kibontakozást fékezte tapasztalat lens égére hivatkozik, aki szerinte csak lansága. Zakál Gyula a Kismadár telitalá Iá Pillantás a hídról laT epizódszerepe után élete első nagf szerepét kapta. Nem vizsgázott rosszul. Ha nem jelentkfezett volna nála az első nagy feladattal járó lámpaláz, emlékezetes figurává vált volna Roholphója. Turner, Zsigmond Marco szerepét hibátlanul játszotta. Fokozatosan és nagyszerű érzékkel teremtette meg a dráma hőfokát. Az epizódszerepekben Rozsár József Mikéje nagyszerűen sikerült. Játékának fénye ma is bele-belevillan szemünkbe. Mács József
