A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-07-26 / 30. szám
Néhány szó a zsebpénzről Napjainkban lópten-nyomon sok szó esik a nevelésről. Nevel a sajtó, nevel a rádió és a televízió. A nevelés löleg a fiatalokra korlátozódik. A nevelés problémáját sok minden képezheti. Felütheti fejét mind erkölcsiekben, mind anyagiakban — pénzügyekben. Ez utóbbi sok szülőnek okoz fejtörést, egyesek pedig rá se gondolnak, helyes-e, ha adnak, illetve nem adnak gyermekük kezébe zsebpénzt, mennyit adjanak, stb__ Mennyit? Hány éves korától kedzve? Helyes, ha a gyermek minden anyagi ügyét a szülő Intézi? — Milyen pontosan számoltassuk el őket? E kérdések kell, hogy felvetődjenek minden szülőben, aki helyesen akarja nevelni gyermekét. járni esek az tanul meg, aki sokat próbálgatja — mondja a közmondás. A pénzzel velő bánásmód Is ezen alapszik. Sok szüld pénzt ad a 4—5 éves gyermeke névnapjára, vagy más alkalomból, ami nagyon helytelen. Nem gondol arra, hogy egy Ilyen gyerek még tájékozatlan a számok birodalmában. Nem Ismeri a számokat, mennyiségeket, nincs fogalma azok jelentőségéről. Tehát leszögezhető, hogy zsebpénzt csak olyan kortól lehet adni a gyermeknek, amikor az már érett arra, meg tudja számolni, s tisztában van a kapott pénz értékével. Természetes agy 7—10 éves gyereknek csak csekély zsebpénzt kell adnunk, amivel ő szabadon rendelkezhet. Ezt az önrendelkezést azonban eleinte Irányítani kell. A gyermek boldog, hogy saját pénze van, de még Jobban örül, ha megbeszélheti édesanyjával, édesapjával, hogy mire költse a kis perselybe gyűlő filléreket, koronákat. Méltányolni kell azt is, hogy a gyermek akaratlanul Is, méghozzá könynyen megtanulja saját pénzdarabjain a fillérek átszámítását koronára, azok összeadását, « a koronából a fillérek kivonását. Vagyis 7—8 éves kortól adhatunk zsebpénzt gyermekeinknek, s egyúttal takarékosságra Is neveljük, ha tudatosítjuk benne, hogy „sok kicsi sokra megy“. Mennyi pénzzel rendelkezzék gyermekünk? — Ezt mindig legalább három tényező gondos figyelembevételével kell eldöntenünk. Ezek: a szülök anyagi helyzet®, a gyermek érettségének, ítélőképességének foka, az általános társadalmi helyzet. A zsebpénz semmiképpen se haladja meg azt az összeget, amelyet a szülő minden megerőltetés nélkül rendszeresen juttathat. Lágyszívű szülők hajlamosak arra, hogy kendőzzék a gyermek előtt a család anyagi helyzetét, s túlméretezik a zsebpénzt. Ez helytelen. Ahogy a gyermek nem bosszankodik azon, hogy a Balaton vagy a Bodrog vize nem terjed ki még a gyepre vagy a kablnsorra is, éppen Így tudomásul kell vennie. hogy családja teljesítő képességeinek is vannak határai. Érettebb, gondolkodóbb, a gyakorlat) élet területén jobban tájékozódó gyermekre több pénzt bízhatunk, mint a felelőtlenebbre. Ha látjuk, hogy gyermekünk ezen a téren fejletlen, hogy megokolstlan követelődzésekkel lép fel, ne legyünk engedékenyek; állítsuk fel bátran a megfelelő mércét, s a „pénzügyi felszabadítás“ menetrendiét Is használjuk fel fokozatos önállósítására. A szülőknek mindig fejlett társadalmi arányérzékkel kell megállapítaniuk, mennyi az az összeg, amelyet büntetlenül túl nem léphetnek. Helytelen, ha nagy jövedelmű szülők például annyi zsebpénzt adnak Iskolás gyermeküknek költőpénzként egy osztálykirándulásra, amennyire egyáltalában nincs szükségé, de esetleg felkelti a többi gyermek irigységét. Hallattam már olyan szülőről, aki egynapos kirándulásra 100 korona költőpénzt adott általános iskolás gyermekének, csupán pzzal a mogokoléssaL hogy „megteheti“, van miből. Az ilyen szülő ne csodálkozzék, ha így nevelt gyermeke egyszer csak olyan követelésekkel áll majd elő, amelyekre már a szülő sem mondhatja, hogy „telik rá“, van miből. Elronthatjuk ilyesmivel gyermekünket és rossz, megbotránkoztató példát adunk vele másoknak. Olyanoknak, akiknek semmiképpen sem lehet meg a fedbzetük hasonló esztelen költekezésre. Hogy gyermekeinkből ne legyenek önző, nagylgónytt pénzzsarnokok, ezért szükséges a fentiek helyes betartása. Ne feledjük, a pénz tévútra viheti azt, akinek nincs hozzá elég érzéke. E2t az érzéket kelt minden szülőnek helyesen kifejleszteni és tovább táplálni gyermekében. Ne engedjük hát félrevezetni magunkat pillanatnyi hlüságl érveiktől. Legyen tudásunk, bátorságunk, elvrendszerünk, és ehhez tartsuk magunkat. Gondoljunk arra, hogy a könnyelműségből, lágyszívűségből elkövetett hibákat később igen nehéz lesz helyrehozni. NÉMETH DEZSŐ A bőst kilencéves alapfokú Iskola Prandl S. felvételei *4[erre tewt ^falusi értelmiség 2 0 Miklós Feíenc Igazgatóhelyettes György Mihály tanító Bős egytk nevezetessége, a híres kastély Idősebb Both János
