A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)

1964-07-26 / 30. szám

Csáder László felvétele Mai számunk tartalmából: Tópart) mozaik...........................4—5 Merre tart a falusi értelmi­ség? ..........................................8—7 ÚJ családi törvény .... 8 Piramisok árnyékában . . . 20—21 A Vígszínház Bratislavában . 24 ! Ffl*zerk*«at6 Major Ágoston S*arka«*t«M*ott*ág: Egri Viktor. Oály Ivin. Gyurctlk Jfissot. Lfirinc* Gyula, Miss Jóllét, Ossvald Árpid, dr. Szabó Rend. Ssorkasstflsig; Bratislava, jeseaakiho S, ! PotUHSk C 388, telelőn 533414 Terjes*ti a Posta Htrlapssolgilatu, elfillie­­tisakat elfogad minden postahivatal 4t te­­vélkésbesltfi. KfiUHldra nfil« alOtlietésekat elint«*: PNS — Ostradni expedlela tlaüe. Bratislava, Gott­­waldovo aim. 48/VH. Nyomja a PRAVDA »yomdavilSalat, Bra­tislava, Stireva A Előfizet«*! díj negyed «vre 18.50 KCs, fél «vre 38.— Ki*, egiai «vre 78.— Kis. Kéziratokat nem Örsünk meg is nem kUdüok visssa. K-21*41558 A Caehaslovikial Magyar Dolgozik Knltiregyeslllatének hetilapja. Megjelenik minden vasirnap. Ki Goldwater szenátor? Napokig tartotta izgalomban a közvé­leményt, vajon kit jelöl oz USA Köztársa­sági Pártja a november 3-án megejtendő elnökválasztásokra. A döntés megtörtént. A párt 28. kongresszusa nagy szótöbbség­gel Goldwater szenátort választotta meg a párt elnökjelöltjáöl. Tehát ő veszi fel a harcot a másik nagy párt, a Demokrata Párt jelöltjével, minden valószínűség sze­rint a most hivatalban lévő Lyndon John­son elnökkel szemben a novemberi vá­lasztáson. A Köztársasági Párt kongresszusának döntése több kérdést vet lel. Vegyük eze­ket sorrendben. Ki is ez a Goldwater szenátor? Barry Goldwater 53 éves. Phoenlxben, Arizona állam fővároséban született. Ugyanott kezdte meg egyetemi tanulmá­nyait, de 20 éves korában kénytelen volt azokat megszakítani, mivel át kellett ven­nie apja három hatalmas áruházának ve­zetését, melyek évente sok millió dollárt forgalmaznak. Tizenkét évvel ezelőtt, 1952-ben lépett a politikai porondra, ami­kor Arizona állam köztársasági párti sze­nátorává választották. Néhány éve a párt­ban az ún. „veszettek“ csoportjának veze­tője. Eddigi politikai tevékenységét e Szovjetunió és a szocialista országok elle­ni féktelen Izgatás, a népi Kuba elleni elvakult gyűlölet és a békés együttélés elleni durva kirohanások jellemzik. Hogyan került sor Goldwater jelölésére? Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy ez USA képviselőházában és szenátusában csak két párt van képviselve, a Köztár­sasági és a Demokrata Párt. Egyiknek sincs szigorúan elhatárolt politikai prog­ramja, és lényegében nem politikai Irány­vonalat, hanem az uralkodó tőkés körök csoportosulásait, helyesebben ezeknek érdekelt képviselik. Erre Jellemző, hogy mindkét pártban vannak hívei mind a reális adottságokon alapuló békés megol­dásokra törekvő külpolitikának, mind pe­dig a türelmetlen hidegháborús Irányzat­nak. Mint ez a Jelölés Is bizonyltja, az utóbbi idöbeu a Köztársasági Pártban éppen az utóbbi Irányzat kerekedett felül. Ez tük­röződik a 28. kongresszus által elfogadott választási programban is, amely köntör­falazás nélkül kimondja, hogy „hideghá­borús offenztvába kezdünk minden fron­ton ... arra kell törekednünk, hogy fel­készültségünk ne csak egyenértékű legyen (a Szovjetunióval). hanem fölényben. Is legyünk“. A program szerint át kell ér­tékelni a szocialista államokkal szemben folytatott kereskedelmi és diplomáciai viszonyt, ami a politikai virágnyelvből le­fordítva a diplomáciai kajocsolatok meg­szakítását Jelenti. Ez a választási Plattform nemcsak Gold­­waterre Jellemző, hanem elsősorban azok­ra, akik mögötte állanak. A „veszettek“ propagandájának fő va­dászterülete a déli és dél-nyugati államok, ahol a tőkések és üzletemberek az ottani rakéta- és atomfelszerelési üzemekből óriási hasznot vágnak zsebre. Propagandá­juk az egyszerű amerikai dolgozó embe­rek politikai tudatbiányára és hiszékeny­ségére építve azt kürtöli, hogy a lesze­relés fenyegeti az életszínvonalat és a né­gerek egyenjogúsága konkurrenciát jelent a fehér dolgozóknak. Ezt a propagandát az ottani legnagyobb vállalatok, a Boeing, a Generál Dynamic, az Union 011 és a texasi olajklrályok pénzelik. Ezek közé tartoznak Hunt milliárdos vezetésével a dallasi pénzmágnások, akik Kennedy el­nök haláláért Is felelősek. Jogosnak lát­szik az a gyanú, hogy a népszerű elnök eltávolítása éppen választási terveik egyik részét képezte. Nem csoda tehát, hogy ezeknek a hatalmasságoknak fáradságot és főleg pénzt nem kímélve, sikerült az el­­nökjelölö kongresszus többségét Goldwater számára megnyerniük. A harmadik kérdés: mit jelent Goldwater jelölése az Amerikai Egyesült Államok jövendő külpolitikájának szempontjából? A politikai tényezők, az újság- és rá­­dlő-kommentátorok majdnem egyhangúan megegyeznek abban, hogy Goldwaternek nincsenek esélyei a Demokrata Párt va­lószínű jelöltjével, Johnson mostani el­nökkel szemben. Véleményük szerint azonban Goldwater ezzel a Jelölésével már a Jövőt vette célba, és a következő választáskor, 1968-ban számít győzelemre. Addigra ugyanis a Köztársasági Pártot teljesen a reakció vizeire akarja kormá­nyozni. Ebben az esetben új belpolitikai helyzet állna elő, ős mindkét párt politikai összetétele megváltozna. A Köztársasági Párt liberális elemei hátat fordítanának pártjuknak és a Demokrata Pártot támo­gatnák, viszont a Demokrata Párt reakciós déli, fajgyűlölő tömegei a Köztársasági Párt sorait erősítenék. A hagyományos kétpárt-rendszer ezáltal politikai tarta­lommal töltődne meg, és az Egyesült Ál­lamokban az angol párt-rendszerhez ha­sonló politikai formációk alakulnának ki, egy haladó és egy reakciós párt kelet­kezne. Ez mély változásokat Idézne elő az USA társadalmi életében. A fenti mérlegelések azonban minden Indokoltságuk mellett is még koraiak. A fő kérdés most az, hogy vajon a mér­sékelt elemeknek stkerül-e a reakciós erők előretörését megállítaniuk? Az egyszerű amerikai polgár vélemé­nyére jellemző a Népszabadság amerikai tudósítója véleménykutatásának eredmé­nye, aki 14 napig járta kelet-nyugati Irányban az USA területét. Sok különféle osztályhoz tartozó embert kérdezett meg a választások esélyeiről. A polgárok nagy többsége — mint azt a Népszabadság mun­katársa megállapította — szívesebben látná a mérsékelt ős bőkülékenyebb John­­sont az elnöki székben. A dolog lénye­gére azonban a New York-i tőzsde egyik Igazgatója mutatott rá, aki szerint az Egyesült Államokban a politikai Irányvo­nalat nem az elnökök, hanem az ún. „kö­zép“ emberei döntik el. A „közép“ alatt a mindenható monopóliumokat értik. £s ez így is van az amerikai demokráciában, de az adott esetben mégsem mindegy, hogy kik kerülnek fölénybe, Goldwater hadlnyereségre spekuláló tém ágától vagy Johnson mérsékeltebb, józanabb" hívei. PERL ELE MER

Next

/
Thumbnails
Contents