A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)

1964-07-19 / 29. szám

Odakinn ragyogóan »töt a nap. 3 rádió Lenin-téri felvevőtermében mégis ágnsk a lámpák, megvilágítják a szinte hamisítatlan „shaicespeare-Iu színpad sivárságét, üvegtál választja el a tágas termet, ax Üvegtálon tűi műszerek, ax üvegfalon innen néhány szék csupán. Illetve még valami, a legtontosjkbb: a 'mikrofon. S bár nem gördül fel a függöny, egy-egy Jelenet ntán nem csattan fel a taps, mégis színpadi Jelenetek követik egymást. Elaprózva műszaki szünetekkel. Az üvegfal mögött a műszerek fölé bajolve a felvevő technikusok, tölök Jobbra Klimits bajos, a magyar rádiószinpad rendezője mélyül el a kéziratban. Figyeli a szöveget, a hangsúlyt, a kiejtést. Az üvegfal előtti mikrofon alatt egymást váltják a szereplők. A fali lámpán kigyullad a vörös fény, Jelzi: Vigyázat, felvételi Kezdődhet a párbeszéd.

— Kicsoda ön?

— William Shakespeare.

— Szöletett?-- 1564. április 2-én vagy 23-án . ..

Négy évszázad telt el azáta. A nagy évforduló esztendejében a magyar rádiószinpad sem lehet Shakespeare nélkül. A mikrofon előtt Delmfir Gábor 6<í Kozma Gyula, a rádió dolgozói, azaz Shakespeare és az érdeklődő. Ám most valahogyan különösen aleknl a párbeszéd, Shakespeare kizökkent a szövegből.

— A fenn egye meg, kezdbetjök élőiről — ezt Kozma Gyuszt mondja. A sakkasztalnál még. a legérdekesebb játszmánál is nyugodtabb. Valamit elhibázott. Az üvegablak mögül Klimits Lajos megnyngtatóan int: nyugi, nyugi ghnimi baj, majd Jn'egy Jől Is a szöveg. Olykor egy kis nyelvbotlás, hibás hangsúly belecsúszik a szövegbe. Ám már ismét vtlágtt a piros lámpa, visszatekerték a hangszalagot, mehet újból a szöveg.

..... vagy 23-án. Ezt pontosan nem tudom, Születésem napja nincsen pontosan feljegyezve. Annyit tudok, hogy április 2B-án kereszteltek meg a stratford! Szentháromság templomban . . .“

Most már Jé, gyorsabban halad a felvétel. Változnak a szereplők. Éppen a fiatal Shakespeare áll a mikrofon előtt, vele sjeemben Anna, Hathaway Anna, Shakespeare későbbi felesége. William szerelmesen mondja:

— Anna, hallod?

— Mit?

— Az erdőt, hogyan dalol ...

Dráfl Mátyás hangja meggyőzően suttog, a szerelmes Shakespeare még nincs 18 esztendős, tele van IHúziékkal, ám „Annát“ is magával ragadja Shakespeere iránti vonzalma, a szerelem varázsa. Talán túlságosan is, mert máris közbeszól a rendező:

— Kató, kérlek figyel] arra is, hogy Anna idsebb Shakespeare-nél, nem egészen fiatal lányt kell alakítanod . . .

Még a mikrofon előtt sem leidet zavartalan Shakespeare szerelmi

A magyar ráriiós/inpad ssereplöi

eszköz áll rendelkezésünkre, a szöveg intonálása, modulálása, a technikus révén, az előadás tempója és a ritmusváltás. A színházban a ren dező mellé egy képzőművészt adnak, a rádió rendezője magára van utalva, míg a képzőművészeti kompozíciót hangeffekiusokkal és a zenei aláfestéssel helyettesítjük. Igyekszünk felkelteni a hallgatók fantáziáját, mely szerint maga alakítja ki elképzelésében a szereplőket. Mindenki másképpen. Ez a varázsa a rádiójátéknak. A rádióban éppen ezért a kevés sziereplót igényin filozófiai művek érvényesülnek, azok, amelyeknek tömör a mondanivalójuk.

vallomása. Mintha az a nyolc esztendőcske, amennyivel Anna idősebb Wlllíamnál, valamit jelentene. De hát ilyenek a rendezők. Még a hangsúlyból is ki kell érződnie a korkfllöubségnek. Na Jánossy Kató, most oldd meg ezt a feladatot, képzeld bele magad az Idősebb Anna szerepébe! Fiatalságoddal nem oldhatód meg, sem ax érzéseiddel, de próbáld a hangoddal. Igen, Így már Jobb, de most mleg az érkező Warwick vet véget a Szerelmi duónak.

Shakespeare: Warwick, öreg cimborám. Ml Járatban? Te Is felcsaptál ke|médiásnak?

Warwick: Látod, ősz fejjel én is beálltam színésznek — válaszai Kóréh Brenlslav, mert ő játssza Warwickot. Haja ugyan még nem fisz, de borízű hangjához testhez álló szerep. Illúziót keltsen varázsolja a hallgató elé az öreg csepürágót.

Egyre biztosabban gördül az lolőadás, egyre ritkább a megszakítás.

Hallgassuk meg, mit mond a társulatról, Klimits Lajos renddző.

A rádiószinpad kiüti munkatársakkal végzi munkáját, 50—60 taggal. A kezdet nehéz volt, mert még nem alakultak ki a rádió sajátos eszközei. Kerestük a megfeleli kifejlező eszközöket, mert hiszen a televízió, film és színház mellett nem könnyű a helyzetünk. Az 50-es esztendő végén döbbentünk rá, hogy színpadi eszközökkel fejeztük ki a mondanivalót, pedig jelentűs különbség van a két műfaj megnyilvánulásában. Ma már ott tartunk, hogy részben megoldottuk feladatunkat. A hallgatók lélektanából indultam ki. Arra törekedtem, hogy emberien, meggyőzőién mondják el a szöveget, mert hiszen csupán szóval kell azt kifejezni, amit a színpadon, filmen mimikával, mozdulatokkal, a szerep megjátszásnval is kifejezhetnek. Négy kifejező

•os-