A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-07-19 / 29. szám
SÍ I'll VB zett eredménye a fülsiketítő bábeli hangzavar, kiegészítve a tranzisztoros rádiék ezreiből áradő keleti muzsikával, és naponta ötször a müezzín énekével, aki haladva a korral a minaretekre szerelt hatalmas hangszórók segítségével figyelmezteti az igazhitűeket Allah nagyságára és arra, hogy itt az ima ideje. A kereskedést sportszerűen űzik. Az arab boltos számára élvezet a vásárló meggyőzése. A mit sem sejtő járókelőt szinte erőszakkal cipelik be az üzletbe és minden tiltakozása ellenére pillanatok alatt az egész árukészlet előtte hever a pultokon. A kereskedő közben megnyugtatja, hogy nem szükséges vásárolni, de számára a hetedik mennyország ígért örömeivel is fölér az, ha áruját megmutathatja, és ha a vevő elfogyaszt vele egy kávét, teát, vagy erfát (fahéj). Ha alkura kerül a sor, néha órákig is tartó szócsata fejlődik ki, amelynek fordulatai és fortélyai a kereskedő számára a legnagyobb élvezetet jelentik. Alku nélkül a kereskedés lélektelen foglalkozás, amely nem nyújt őrömet. Előfordult például velem, hogy betértem egy európaias üzletbe, — szabott árakkal. Amikor a kiválasztott árut minden vita nélkül kifizettem, a kereskedő arca elszomorodott. Búcsúzás közben hozzám hajolt és a fülembe súgta, hogy megalkudhatnánk egy alacsonyabb árban is. Hosszabb vita után ebben meg is egyeztünk, mire az árkülönbséget boldog mosollyal viszszafizette és megelégedetten rebegte el a búcsúköszöntést: „Mái Szaláma Effendi!“ VI. György és Churchill illatszeresénél A régi Kairó nem éppen csendes és nem éppen tiszta szűk utcák, sikátorok hálózata. Turbános, fezes, földlgérő ingekbe, gallábijába öltözött férfiak ülnek a kis kávéházak előtt, s a járdára kirakott asztalok mellett szívják a vízipipa füstjét. Ehhez a képhez tartoznak az utca • porában játszó göndörhajú, maszatos képű, de megkapóan bájos kis csirkefogók, akik csoportosan hangos ricsajjal kísérik végig az idegent, baksist kunyerálva. A „Maszr el Quadíma“, az Öváros iközepén áll az Augusztus császár idejéből származó Babilon erőd. (Szinte csecsemőnek számit az ó-egyiptomi műemlék mel lllí ll 21II lett.) Ezt az erődöt vette be 640-ben Amr Nem messze a Khan el Khalili bazárne- Ibn el Ász, Ömar kalifa tábornoka, és ettől gyedtől van az iszlám világ szellemi közaz időtől számítódik Egyiptom területén az pontja, az al Azhar egyetem. Itt folynak arab korszak. A szűk sikátorokon át el lehet évszázadok óta a viták olyan kérdésekről, jutni az ősrégi kopt templomokhoz, az Abu mint például hogy a Korán egyes szúrái Sárgához, a Szent Borbálához, a Szent elején található három betű, az ELM“ Allah Görgyhöz és a legrégibb kairói székesegy- titkos nevét jelenti-e, vagy egyszerűen csak házhoz, az el Moallakához (ami különben a bekezdés jelölése? Itt vizsgálták és vizsangyalt jelent). Itt van a régi zsinagóga, a gálják a tradíciók által fönnmaradt vallási Ben Ezra, ahol az ószövetség legrégibb te- szabályok hitelességét. Előadnak azonban kercsét őrzik. itt jogot, retorikát, matematikát és fizikát Kairó sziluettjének legjellegzetesebb része is. a Citadella, amely büszkén uralkodik a vá- A téglalap alakú kövezett udvar csipkés ros felett egy magaslaton. A sárga homok- árkádjai alatt és a kettős tornyú minaret toól komoran emelkednek ki a hatalmas árnyékában föl-alá sétálnak a szakállas bástyák, az Ezeregyéjszaka világából ismert arabok, hindu vagy kínai moszlimok, komoly Szalal el Din (Aladin) kalifa épületei, vala- vének és fiatal fiúk —• szorgalmasan tanulmint Mohamed Ali karcsú minaretekkel dí- mányozva a korán-magyarázatokat. Ruházaszített alabástrom mecsetje, amely a múlt tűkön nem hagyott különösebb nyomot az század közepén épült a konstantinápolyi elmúlt ezer esztendő. Hagia Sophia mintájára. Felejthetetlen él- Elhagyva az al Azhart, néhány perc alatt mény egy esti látogatás a Citadellán, amikor a modern világváros egyik lüktető központszínes reflektorok világítják meg az iszlám jába, az Opera térre (Mídan el Opera) jut építészetnek ezt a csodás együttesét. az ember, azzal az érzéssel, hogy az alatt Az orientális Kairó világhírű nevezetessé- a néhány perc alatt, mig ide ért, egy évgei közé tartozik a Khan el Khalili bazár- ezred múlt el. Kairó valóban az ellentétek negyed, ahol egymás mellett sorakoznak városa. Lehet itt találkozni mérhetetlen az ötvösök, a rézművesek utcái, ahol a mű- fényűzéssel és mérhetetlen nyomorral. Egyvésznek beillő iparosok, a vevő kívánsága mást váltja itt, egymásba folyik vagy vagy saját fantáziájuk szerint alakítják át egymás mellett él párhuzamosan a fáraók, az aranyrudacskákat csillogó ékszerekké, a kalifák és az atomkor világa, a rézlemezeket ezüstberakással díszített edé- (FolytatjukJ — nyekké. A fűszerkereskedők bazárjait nem nehéz megtalálni, óriási halmokban áll itt Kalrö kÖ2pon,Í8. Az eiíítérben az al Tahrir a sokfajta arómás keleti fűszer. A Khan el^ niügiittc az Elbourg Szállá és a TV-toruny Khalili bazár végigjárása szinte koffeinmér g'ezést okoz. Néhány óra leforgása alatt kény télén voltam kávézni az illatszerárusnál, aki először bemutatta elismerő leveleit, me lyek között ott voltak VI. György angol király, vagy Winston Churchill sorai, bizonyítva, hogy ha nála vásárolok, nem jutok akármilyen vevők közé. Ezután szertartáso san kent be a „Sivatag titkával“. Ezt a fi gyelmességet ugyan napokig nem tudtam lemosni, de ez a tény is csak az áru minő ségét dicséri. Ezen a délután még hasonlóképpen kellett kávégzatnom az ötvösöknél, egy rézművesnél, egy bőrdíszművesnél, és még ki tudja hány helyen, míg végre szédelegve hagytam el a Khan el Khalili terű letét, hogy a gyorsjáratú metrón hazatérjek Heliopolisba, ahol a lakásom volt.
