A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)

1964-12-20 / 51. szám

FÁBRY ZOI.TÄN: Kúria, kvaterka, kultúra Vannak, akik gúnnyal, haraggal, asztalt csapkodva nézik azokat, kik sarokba dob­ták a kényelmes vitázást. telkeitek, és egyedül, keserűen nekivágtak a kereszt­­utak veszejtő tömkelegének. Meneküléssel menekülésért, csodavárással a kényszerek logikája felé: keresni, kutatni, sodródni, zuhanni, emelkedni. Mindent feledve, min­dent tudva az elejtett kincs után nézni. Szomorú, magányos napokon, elárvult, elát­kozott, idegen éjszakákon, megvetve, ki­nevetve, az értés, a köszönet jutalma nél­kül keresők: daccal fáradhatatlanul új utakra mutatók, új utakon elvérzők. Ma­gyarok, akik nem ülnek, nem vonulnak a terméketlen magányé sarokba, nem sír­nak pillanat könnyítéssel, magyarok, akik széttépik a mozgás zsibbasztó bilincsét, a hangulatot, és nem kölcsönöznek fel­­pántiikázott honfibút, de fogszorítással, izomfeszüléssel lendülnek — munkára, munkára az ismeretlen harmadikért, az Ismeretlen milliókért. Magyar írók, akik nem ijednek el a valóság elől. Emberek, akik a terméketlen könny és hangulatpa­takok medrét akarják kitölteni. Munkáik­­íka! az eddig hiányzó életet kierőszakolni: a mélyről jö.vő, mélybe ásó közösséget, mely nem szaval, nem szónokol, melynek nincs négyfalas szobája, kerítéses tér- és időkorlátja, pillanatereje: frázisa, csak élete, fenntartó, megtartó szeretete ...“ SZABÓ BELA: Ebek lázadása Szabó Béla regénye a jasizmus szatírája. Az író kitűnő ötlettel, az ebek világába helyezi át a cselekmény fővonalát Tip, a vidéki főszerkesztő Amerikát is megjárt, farkaskutyája, egyéni sértődöttségből sza­kít az emberekkel, fellázad a hűség ellen és mozgósítja a város ebtársadalmát az emberi hatalom megdöntésére. Az ebek világa Szabó regényében az em­beri világ pontos tükre. Az állatok átve­szik gazdájuk legjellemzőbb tulajdonsá­gait, nézeteit. Ezért nem egységes a lá­zadó kutyák tábora és Tippel, a Vezérrel szemben a hűség és józan ész mellett tesz hitet és száll síkra Fűszeres, a boltos és Rex, a költő kutyája. Hiába mozgat meg mindent a Vezér, hiá­ba minden demagógiái, fondorlat, erőszak, hiába veti be az ebek csodafegyverét, a veszettséget, az emberi társadalom mégis felülkerekedik az ebeken, s a nagy gond­dal előkészített támadás csúfos véget ér. A regény meséje fordulatos, mulatságos, és bővelkedik öltetesen megrajzolt ebport­­rékban. . EDUARD BASS: A Humberto cirkusz Eduard Bass neve nem ismeretlen a cseh olvasóközönség fülének. A Humberto Cirkusz szerzője már írói hírnevét és kü­lönleges népszerűségét megelőzőleg is ki­tűnt, mint rátermett és sokoldalú újságíró, akinek tollából — a Lidové noviny szer­kesztője volt — számos tárcán, krokin, el­beszélésen, politikai pamfletén és szatí­rán kívül humorisztikus színpadi jelene­tek, szkecsek, komédiák, sőt időszerű kttp­­ték és detektívtörténetek is napvilágot lát­tak. Első komoly irodalmi sikerét hutno­risztikus regénnyel aratta, de a civám for­ma ilyen természetű írásaiban is komoly problémát takar, amelyet Eduard Bass, az író, fordulatos, szakavatott kézzel, élve­zetes, kifejező stílusban tár olvasó! elé, azzal a ritka tehetséggel, amellyel a mű­vész a látszólag jelentéktelen apróságo­kat és részleteket is plasztikus érdekfe­szítő mesévé tudja szőni. A Humberto Cirkusz, Eduard Bassnak ez a legnagyobb sikerű immár tizenhárom ki­adást megért munkája a cirkusz emberei­nek sajátos, a polgári társadalmon kívül elhelyezkedő világába vezeti az olvasót, amelyben a szerző csodálatos biztonsággal mozog. Könnyedén, tájékozottan frissen idézi fel a légkört, a környezetét, bevilágít a cirkusz kulisszatitkaiba. Eduard Bass művészete ábrázolókészségében pontos és éles megfigyelőképességében, alakjainak valószerűségében rejlik. Egy tarka nem­zetközi világ képei elevenednek meg a könyv lapjain és egyesülnek színpompás kör- és korképpé, amely a múlt század hatvanas éveinek lendületes, optimista sza­kaszával kezdődik és a huszadik század ernyedő, második negyedébe torkollik, el­kísérve fejlődésének, hanyatlásának és a változatosságok színházában való újjászü­letésének útján a Humberto Cirkuszt és hősét, a vállalattal egybeforrt apró istál­lóimból világhírű artistává növekvő Vas­kút. A könyv mindamellett semmiképpen sem nevezhető egyszerűen cirkuszregénynek. Sokkal több annál. Eduard Bass megfoszt­ja a cirkusz világát hamis romantikájától és művének középpontjába a dolgos, szí­vós, nyílt eszű, feltétlenül megbízható cseh embert állítja, aki e tulajdonságai ré­vén minden nehézségen diadalmaskodik és az egész világon becsületet szerez magá­nak. A Humberto Cirkusz nemcsak méltó a cseh elbeszélő próza hagyományaihoz, de elmondhatjuk, hogy megjelenésekor, a keserű elnyomatás éveiben egy egész nem­zet merített belőle öntudatot és lelki vi­gasztalást OLGA SCHE1NP1LUGOVÄ: Színésznő leszek Mai írás ez a regény egy mai fiatal lányról. Mondanivalóját okos élettapasz­talat és érzelmi közvetlenség sugallja. Ám Oga Scheinpflugová — Karel Capek öz­vegye — nemcsak tehetséges írónő, ha­nem kiváló színésznő is. Könyvében az elbeszélő szövetkezik a színésznővel, és éppen ez a ritka kettősség adja meg re­génye érdekes, egyént színezetű jellegét. Az írónő a mai ifjúság életének fontos kérdéseit érintt művészi érzékenységgel, őszintén és minden konvenciótól mente­sen, felveti a helyes és a helytelen ro­mantika kérdéseit, a színésznő pedig meg­ragadó módon enged bepillantást a szín­művészet titkaiba. Üde és természetes el­beszélő modora kerül minden elvont esz­mefuttatást, a fiatal lány történetét és té­velygésének tanulságait művészettel és erős valóságérzékkel mondja el. Regényé­nek fiatal hősnője olyan élő és természe­tes, mintha épp most találkoztunk volna vele a prágai Vencel terén: karcsú alak, a fiatalság mosolya, tűsarkú cipő, divatos frizura, íme, itt áll előttünk Marta, elvált szülők tizennyolc éves leánya, aki elhagy­ja ápolónői hivatását, mert úgy érzi, hogy színi pályára rendelte a sors. A művészi elhivatottság nagy és komoly dolog. Martát a sikertelen próbálkozások sorozata se tudja eltéríteni, mániákusan hisz színészi tehetségében és önmagában. A kitűnő cseh írónő találó pszichológiá­val egy okos, gyöngéd női lélek megér-. tésével rajzolja ki a tekervényes utat és érzékeny, tapintatos kézzel vezeti el hős­nőjét az önmegismerés mindenné érté­kesebb percéhez. A rózsaszín kód felsza­kad, Marta megtalálja a sokarcú, valósát gos nagy életet, mindazt, amit egy fiatal lánynak tizennyolc esztendeje,, a becsüt tettel végzett munka és az igaz szerelem nyújthat. ALFONZ BEDNÄR: Kökalitka lNovellákj Alfonz Bednárt ma a szlovák próza légi kiválóbb képviselői között tartják szá­mon. Aránylag későn, 1954-ben jelentke­zett első könyvével, az azóta magyarra is lefordított „Üveghegy“ című regény­­nyel. Két évvel később 1956-ban jelent meg első noveliáskötele „Órák és percek“ círui mei. Bednár fő témája — akárcsak a mai szlovák prózáé — a mai élet, az új társa­dalom építése és a szlovák Nemzeti Felke­lés. Ami új, regényében és novelláiban egyaránt: a két témát szerves egységbe ötvözi, a múlt valóban benne él a jelen­ben, számára a felkelés nem csupán a mai hősök „előtörténetét, jellemük fejlő-, désének előzményét jelenti .inkább f or-. dítva: azt kutatja, mi a sorsa ma azoknak, akik emberségüket bizonyították, a felke-, lés harcaiban, megálltaké helyüket az „életben“, a hétköznapok munkájában, és milyen sorsra jutottak azok, akik elbuktak a nagy vizsgán, akik nem állták meg a próbát. A rossz és a jó harca — ez az örök té­mája minden írónak — bunkkan fel Bed­nár novelláiban is. Nyugtalanítja, hogyan fordul szembe a jónak és emberségesnek szánt társadalom a múltból örökbe kapott és maga szülte rosszal, hogyan küzdi le a legfőbb rákfenéjét, amely gyökereiben támadja meg: a hazugságot. Nagyon igaz, őszinte és emberi írások Bednár növeli Iái. Szépítgetés nélkül tapint rá mai élei tünk fájó pontjaira. Nem kendőz és nem szépít, nem hallgat és nem patetizál, sémi mit, sőt nem Ismer el olyan megrögzött konvenciókat sem, amelyek hosszú éve­ken át arra késztették az írót, hogy ne legyen „ünneprontó“, ne vájkáljon olyan dolgokban, amelyek leronthatnák valami­féle nagy és fennkölt esemény megálla­podott, hivatalosan jóváhagyott és szente­sített képét. Bednár elfordult a megszo­kástól de nem fordul el az Író és a szói cialista ember kötelező törvényétől: az Igazság keresésétől. Nemegyszer halljuk szlovák íróktól, kri-. tikusoktól: Bednár novelláinak megjelené­se óta nem lehet többé szlovákul sematíi kusan írni. Kétségtelen, hogy Bednár akkor mert kimondani bizonyos régóta kimondásra váró igazságokat, amikor másokban nem volt meg hozzá az erkölcsi bátorság. Bednár novellái harmadik kiadásban Jelentek meg nemrég: méltó szinten kép­viselik a mai szlovák Irodalom legjolrb törekvéseit, s a más nemzetiségű olvasó­nak képet adhatnak a szlovák élet jelené­ről, a szlovák nép mai gondolkodásáról. A most bemutatott könyvek a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó legújabb magyar nyelvű kiadványai. Kaphatók a Slovenská Kniha összes könyvesboltjaiban. A rövid, összefoglaló jellegű ismertetéseket a könyvszéli jegyzetekből vettük. 14

Next

/
Thumbnails
Contents