A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)

1964-12-20 / 51. szám

Az óvodásoktól kezdve a felnőttekig min­denki Ismeri. Az óvodások főként azért, mert napközben ő főzi nekik az ízletes ebé-J m tik te m w A tónál Jánok Szepsitől egy Jó ugrás. Majdnem szembe vele Somodi napsütötte szőlődomb­jai. Mellette Péder Jó földdel és jó szövet­kezettel. Jánok északi fekvésű, hosszú ut­cája kacskafingós füzérként fonódik az ala­csony dombok derekára; kevesebb napsütést kap, a földje silányabb, a szövetkezete kö­zepes. Lőrincz László, a HNB elnöke fiatal em­ber. Gépészeti technikumot végzett. Az idei választásokon került a község élére. Moz­dulatairól, beszédjéből látni, hogy még nem szokott teljesen bele, illetve nem fásult el a hlvataloskodásba. Nyílt, őszinte arca van. Az asztalán levő Iratokat gondosan áttanul­mányozza, mielőtt aláírná. Aztán a faluról beszél, a huszadik évfordulóról. December 17-én délelőtt tíz órakor Jöttek be az első szovjet katonák. Vasárnap volt. öt hétig állt a front Jánok határában. Az elnök még gyerekfejjel élte át a hábo­rút. Emlékeiben elmosódott képek villannak fel. A falu lakosságát a front közelsége miatt kitelepítették. Felpakolt, nyikorgó sze­kerek, ezüst párát fújó, lomha, borzas sző­rű tinók, kendőbe bugyolált, vörös orrú, szipogó gyerekek, hajlott hátú, fekete öre­gek bandukoltak a dombra fel, az ismeret­len felé... A falunak a fasiszták által frontra haj­szolt fiatal áldozatain kívül voltak egyéni tragédiái is. Körülbelül heten vagy nyolcán haltak meg egy-egy véletlenül becsapódó akna szilánkjától, eltévedt, céltalan puska­golyótól. Idősebbek voltak, akik még e vér­­zivataros időben is a megmaradt háziálla­tok etetésével, itatásával törődtek. Leg­többjüket a szalmakazalnál vagy a kútnál érte a halálos ólom. Húsz év. Történelem. Az elnök, aki gyerek­fejjel rácsodálkozott a háborúra, most már férfivá érett, s e kis közösség gondját, ba­ját, mindennapi életét igazgatja., Húsz év alatt sok minden megváltozott — Oj út, autóbusz, szövetkezeti áruház, népművelési otthon... — sorolja az elnök, míg a késő őszi napsütésben kinéz a hosszú­kás ablakon. Aztán hirtelen elhallgat. Hall­gatása és felénk fordított, nyílt mosolygós arca, mintha azt mondaná: minek erről töb­bet beszélnil Inkább nézzetek körül a falu­ban ... Teréz néni det. A fiatalok? Rajonganak érte. Népi tánc, kezet használja: halakat tenyésztenek ben­­színdarab, kultúrműsor el sem képzelhető ne. Teréz néni nélkül. Szemének egy-egy szigorú Stromp bácsi 1952-től az EFSZ elnöke. Az intésére a próbákon még a legrakoncátla- 1959—80-as években betegsége miatt lemon­­nabbak is megszelídülnek. Mindig van a tar- dott. Ekkor vagy öt elnök is váltogatta egy­­solyában egy sereg ötlet, terv, ami a fiata- mást, nem beszélve az agronőmusokról és lóknak tetszik. Kiválasztja a megfelelő szín- a többi vezetőkről. Most újra ő az elnök, darabokat, rendez, alkalmi táncokat tanít, — Eleinte jól ment minden. Országos mé­­brigádot szervez. A népművelési otthonra, retben az elsők között voltunk. A későbbi melyet egy régi, roskadozó kastélyból ala- években azonban kiütközött a megfelelő gaz­­kítottak át, majdnem olyan büszke, mint a dasági alap hiánya. A tagság is elkedvetle­­saját házára. S az a sok-sok dicsérő okle- nedett. Most kezdjük magunkat egy kicsit vél, mely a népművelési otthon"falát díszíti, helyrehozni. jórészt az ő érdeme. -Csemadok-elnök, A földekre panaszkodik. A dombról a ter­­könyvtáros, a nőtanács tagja és még sok mőtalajt sokszor leviszi a víz. Gyümölcsfák más tiszteletbeli funkció terhét, gondját vi- telepítésével is próbálkoznak, sell Kerekes Teréz néni, ez az egyszerű, — Ennek majd a fiaink veszik hasznát — őrökké tanulni vágyó és mindig tanító falusi mondja, amint végig tekint a katonásan so­­asszony. Nem egy hivatásos pedagógusnak rakozó fiatal fákon. becsületére válna fele ennyi munka is. Az év legnagyobb sikere a tyúkfanmhoz Hány estét, vasárnap délutánt áldozott fel fűződik. Itt Novák Erzsébet és Kovács Mária a szabad Idejéből — ha lehet egy falusi asz- dolgozik. Magasan teljesítették az egész szonynál szabad Időről beszélni — azért, évi tojásbeadást. hogy a jánoki táncosokat, a jánoki fiatalo- > kát a község határán túl is megismerjék és ■ megszeressék?! Húsz év. Járjuk a kacskaringós, dlmbes- Tóparti beszélgetés dombos utcát, öreg nénikék hunyorogva, kíváncsian néznek a kerítés tövéből. Egy A magas gáton állunk. Alattunk a tó ar- nyitott udvarban maltert kevernek. Nagy­­cára apró ráncokat rak az élénkülő szél. kalapos, bajuszos kocsis kocog egy bordás A nap ezer cserépre törik a felszínén. Stromp szekérrel; hosszú ostora majdnem a földet Józsi bácsi, a szövetkezet elnöke mélyebbre sepri. Mellettünk egy fiatal traktoros „vág­­húzza micisapkáját. A gátat a lecsapolási ja“ az út porát. Neki a háború már csupán terv keretében az állam építtette, a tavat, legenda, történelem ... melyet egy-egy forrás-kút táplál, a szövet- OZSVALD ÁRPÁD A régi kastélyból átalakftotl népművelési otthon Frandl Sándor felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents