A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-12-20 / 51. szám
Az óvodásoktól kezdve a felnőttekig mindenki Ismeri. Az óvodások főként azért, mert napközben ő főzi nekik az ízletes ebé-J m tik te m w A tónál Jánok Szepsitől egy Jó ugrás. Majdnem szembe vele Somodi napsütötte szőlődombjai. Mellette Péder Jó földdel és jó szövetkezettel. Jánok északi fekvésű, hosszú utcája kacskafingós füzérként fonódik az alacsony dombok derekára; kevesebb napsütést kap, a földje silányabb, a szövetkezete közepes. Lőrincz László, a HNB elnöke fiatal ember. Gépészeti technikumot végzett. Az idei választásokon került a község élére. Mozdulatairól, beszédjéből látni, hogy még nem szokott teljesen bele, illetve nem fásult el a hlvataloskodásba. Nyílt, őszinte arca van. Az asztalán levő Iratokat gondosan áttanulmányozza, mielőtt aláírná. Aztán a faluról beszél, a huszadik évfordulóról. December 17-én délelőtt tíz órakor Jöttek be az első szovjet katonák. Vasárnap volt. öt hétig állt a front Jánok határában. Az elnök még gyerekfejjel élte át a háborút. Emlékeiben elmosódott képek villannak fel. A falu lakosságát a front közelsége miatt kitelepítették. Felpakolt, nyikorgó szekerek, ezüst párát fújó, lomha, borzas szőrű tinók, kendőbe bugyolált, vörös orrú, szipogó gyerekek, hajlott hátú, fekete öregek bandukoltak a dombra fel, az ismeretlen felé... A falunak a fasiszták által frontra hajszolt fiatal áldozatain kívül voltak egyéni tragédiái is. Körülbelül heten vagy nyolcán haltak meg egy-egy véletlenül becsapódó akna szilánkjától, eltévedt, céltalan puskagolyótól. Idősebbek voltak, akik még e vérzivataros időben is a megmaradt háziállatok etetésével, itatásával törődtek. Legtöbbjüket a szalmakazalnál vagy a kútnál érte a halálos ólom. Húsz év. Történelem. Az elnök, aki gyerekfejjel rácsodálkozott a háborúra, most már férfivá érett, s e kis közösség gondját, baját, mindennapi életét igazgatja., Húsz év alatt sok minden megváltozott — Oj út, autóbusz, szövetkezeti áruház, népművelési otthon... — sorolja az elnök, míg a késő őszi napsütésben kinéz a hosszúkás ablakon. Aztán hirtelen elhallgat. Hallgatása és felénk fordított, nyílt mosolygós arca, mintha azt mondaná: minek erről többet beszélnil Inkább nézzetek körül a faluban ... Teréz néni det. A fiatalok? Rajonganak érte. Népi tánc, kezet használja: halakat tenyésztenek benszíndarab, kultúrműsor el sem képzelhető ne. Teréz néni nélkül. Szemének egy-egy szigorú Stromp bácsi 1952-től az EFSZ elnöke. Az intésére a próbákon még a legrakoncátla- 1959—80-as években betegsége miatt lemonnabbak is megszelídülnek. Mindig van a tar- dott. Ekkor vagy öt elnök is váltogatta egysolyában egy sereg ötlet, terv, ami a fiata- mást, nem beszélve az agronőmusokról és lóknak tetszik. Kiválasztja a megfelelő szín- a többi vezetőkről. Most újra ő az elnök, darabokat, rendez, alkalmi táncokat tanít, — Eleinte jól ment minden. Országos mébrigádot szervez. A népművelési otthonra, retben az elsők között voltunk. A későbbi melyet egy régi, roskadozó kastélyból ala- években azonban kiütközött a megfelelő gazkítottak át, majdnem olyan büszke, mint a dasági alap hiánya. A tagság is elkedvetlesaját házára. S az a sok-sok dicsérő okle- nedett. Most kezdjük magunkat egy kicsit vél, mely a népművelési otthon"falát díszíti, helyrehozni. jórészt az ő érdeme. -Csemadok-elnök, A földekre panaszkodik. A dombról a terkönyvtáros, a nőtanács tagja és még sok mőtalajt sokszor leviszi a víz. Gyümölcsfák más tiszteletbeli funkció terhét, gondját vi- telepítésével is próbálkoznak, sell Kerekes Teréz néni, ez az egyszerű, — Ennek majd a fiaink veszik hasznát — őrökké tanulni vágyó és mindig tanító falusi mondja, amint végig tekint a katonásan soasszony. Nem egy hivatásos pedagógusnak rakozó fiatal fákon. becsületére válna fele ennyi munka is. Az év legnagyobb sikere a tyúkfanmhoz Hány estét, vasárnap délutánt áldozott fel fűződik. Itt Novák Erzsébet és Kovács Mária a szabad Idejéből — ha lehet egy falusi asz- dolgozik. Magasan teljesítették az egész szonynál szabad Időről beszélni — azért, évi tojásbeadást. hogy a jánoki táncosokat, a jánoki fiatalo- > kát a község határán túl is megismerjék és ■ megszeressék?! Húsz év. Járjuk a kacskaringós, dlmbes- Tóparti beszélgetés dombos utcát, öreg nénikék hunyorogva, kíváncsian néznek a kerítés tövéből. Egy A magas gáton állunk. Alattunk a tó ar- nyitott udvarban maltert kevernek. Nagycára apró ráncokat rak az élénkülő szél. kalapos, bajuszos kocsis kocog egy bordás A nap ezer cserépre törik a felszínén. Stromp szekérrel; hosszú ostora majdnem a földet Józsi bácsi, a szövetkezet elnöke mélyebbre sepri. Mellettünk egy fiatal traktoros „vághúzza micisapkáját. A gátat a lecsapolási ja“ az út porát. Neki a háború már csupán terv keretében az állam építtette, a tavat, legenda, történelem ... melyet egy-egy forrás-kút táplál, a szövet- OZSVALD ÁRPÁD A régi kastélyból átalakftotl népművelési otthon Frandl Sándor felvételei
