A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)

1964-12-06 / 49. szám

KERESZTREJTVENY

VÍZSZINTES: 1. Idézet Berzsenyi Dániel egyik verséből, folytatva a függőleges 13. és a vízszintes 45. számú sorban. 13. Személyem. 14. Fájdalmat okozó test az epében. 15. Ügynök. 16. Helyrag. 17. Dárda betűi. 19. Szlovák igenlés. 20. Csüng. 21. Női név. 23. Német kereskedő- és kikötővárosok szövetsége a XIV.—XVII. században. 25. Az ókori egyiptomiak utóda. 26. Eláraszt. 27. Afrikai állam, Etiópiától délre. 28. Térkép. 29. Egyesület. 30. Princípium. 31. Női név. 33. ... és kötelesség. 34. VGÖ. 35. Az argon vegyjele. 36. Berlinben van. 38. Elhagyatott. 40. Erna Anna. 41. Lenin által szerkesztett újság magyar neve. 43. Zsiradék. 44. Római 1500. 45. A függőleges 13 folytatása. 47. Hím állat. 48. Vákuum. 50. NÉA. 51. A magyar rádióból ismert család. 52. Becézett női név. 53. Szovjet aprópénz. 55. A szarv, tülök anyaga. 56. Italod. 57. Esztendők.

58. A pók igéje. 59. Tömése.

60. Len szlovákul. 61. Kínai név.

62. Egyesület hozzátartozói. 63.

N. R. 64. Görbe. 65. Személyemmel. 66. Állóvíz. 67. Nepáli uralkodó hindu kaszt tagja. 68. Germán. 69. Érc németül. 70. Rita betűi. 72. Cseh férfinév. 73. Eszme. 74. Vizisportot űz. 76.

Borzalmas. 77. Azonos mássalhangzók.

FÜGGŐLEGES: 1. Ismeretlen adakozó névjele. 2. Nagyközség Tolna vármegyében. 3. Sarokvas névelővel. 4. Női név.

5. IKD. 6. Fegyverét használja.

7. A fa része. 8...........van, az

igazság mellettem szól. 9. Város az NDK-ban. 10. Szlovák személyes névmás (sémi.). 11. K.

S. 12. A zenében: nagyon, túlságosan. 13. A vízszintes 1. folytatása. 17. Hangszer (névelővel). 18. Hím állat. 20. Elidegeníti. 22. Üdülőhely a Balaton mellett. 23. Lustálkodó. 24. Leereszti a torkán. 25. Kicsinyítő képző. 27. Kazal László biogramja. 28. Mária idegen nyelvben. 30. Hanga.. 32. Vaj csehül.

35. Az aztékok nyelve. 37. Arasz betűi. 39. Vár peremei. 41. Vágányok. 42. Azonos a függ. 25-tel. 43. Afrikai púpos tulokfaj.

44. Folyó Erdélyben. 46. Tavasz csehül. 47. A kocsi része. 49. Bogár. 52. Előre mozdítom. 54. Toll angolul. 55. Szikvíz. 56. Mekeg. 58. A lába része. 59. Olyan ember, akit mások kihasználnak. 61. Van bátorsága. 62. Folyó Romániában. 64. Örökösen civakodó nő. 65. Hurkafajta. 66. Osztrák pandurezredes, Jókai regény-hős. 67. Becézett női név. 68. Név németül.

69. Vissza: vége Bécsben. 71, Az előző rejtvény megfejtése:

ASN. 72. Mécses része. 73. Fo- Amit az ember elveszít, azt

lyó Ausztriában. 75. Körűibe- még visszaszerezheti, de amiről lül röv. 76. Rezső Lajos. 77. In- őszintén lemond, azt nem talál-. ga mássalhangzói. ia meg soha.

Jogi tanácsadó

Végrendeleti örökség

Az új polgári törvénykönyv kétféle végrendeletet ismer:

1. Az örökhagyó által teljes szövegében sajátkezüleg megírt és aláírt végrendeletet.

2. az állami jegyzőség által jegyzőkönyvbe foglalt végrendeletet.

A saját kézzel írott végrendelet érvényességének feltétele, hogy az örökhagyó azt sajátkezüleg aláírja (természetesen a teljes szöveget is sajátkezüleg kell írniaI és feltüntesse benne az aláírás évét, hónapját és napját.

A saját kézzel írt végrendeletet is el lehet helyezni megőrzés végett az állami jegyzőségen.

Az új polgári törvénykönyv csakúgy mint az előző, nem ismeri el érvényesnek több személy egy közös végrendeletbe foglalt végakaratát.

Ha az örökhagyó végrendeletében több örököst rendelt ki, az öröklési arány megadása nélkül, mindannyian egyenlő arányban örökölnek.

Egyébként érvényes végrendelethez csatolt feltételnek nincs jogkövetkezménye, egyedül az örökhagyó azon rendelkezése kötelező, amellyel elrendeli, hogy a végrendeleti örökösök 'örökrészükbe számítsák be a már az örökhagyó éleiében kapott ingyenes juttatásokat.

A törvény természetesen védelmezi a gyermekek és főként a kiskorú gyermekek érdekeit azzal, hogy megszabja, hogy az örökhagyó fiatalkorú utódjának (gyermekének, unokájánakI köteles annyit hagyni, amennyi nekik a törvényes öröklés esetén járna, a teljeskor1 gyermekeinek pedig köteles a törvényes örökrésznek legalább háromnegyed részét hagyni. A végrendelet abban a mértékben, amellyel

megsérti ezt az ún. köteles részt, érvénytelen.

A végrendeletet későbbi keletű érvényes végrendelettel, amely az elsőt kizárja, továbbá a végrendelet visszavonásával (az érvényes visszavonásnak be kell tartania a végrendelet alkotásának formáját) lehet érvényteleníteni. Ugyancsak érvényét veszíti a végrendelet, ha azt az örökhagyó megsemmisíti, pl. elégeti vagy széttépi.

Természetesen érvényes végrendelet alkotásához szükséges, hogy a végrendelkező jogcselekvőképes legyen, tehát teljeskorú, épelméjű. Az érvényes végrendelkezés feltételezi, hogy szabadon alkotott, határozott, érthető és komolyan gondolt legyen.

Az új törvényes előírások a régebbi állapottal szemben nem ismerik már a végrendeleti tanuk előtt alkotott végrendeletet. Vak, írni és olvasni nem tudó (akár betegség miatt is) csak állami jegyzői, jegyzőkönyvbe foglalt végrendeletet alkothat.

Törvényesnek ismeri el azonban az 1964. április 1. előtt alkotott végrendeleteket, ha azok az előző polgári törvénykönyv előírásainak megfelelnek.

Az örökség! jog igazolása és az örökösök kiegyeztetése

Az örökösök az örökséget egyezség alapján másként is feloszthatják, ha egyezségük nem ellenkezik a társadalom érdekeivel, és ha azt az állami jegyzőség is jóváhagyja. Ha az örökösök nem tudnak megegyezni, az örökséget az állami jegyző osztja fel közöttük. Az állami jegyzőség hatásköre ezzel lényegesen nagyobb mint azelőtt.

Az állami jegyző az örökséget az örökrészek arányában osztja fel. Minden 1örvényes örökösnek be kell számítani azokat az ingyenes juttatásokat, melyek meghaladják a szokásos ajándékozás mértékét, melyeket az örökhagyótól még annak életében kaptak. Pl. a szövetkezeti lakásra vagy autóra kapott pénzt be kell számítani az örökrészbe. — A végrendeleti örökösök esetében akkor kell a beszámítást alkalmazni, ha ezt maga a végrendelkező kimondottan elrendelte, továbbá abban az esetben is, ha a végrendeleti örökös a köteles részre jogosított utódokkal szemben a beszámítás alkalmazása nélkül aránytalanul kedvezőbb helyzetbe kerülne. PL ha az örökhagyó apa még életében második feleségére ruházta át házát, vagy annak más, jelentékeny ajándékot adott.

Ebből látható, hogy az új polgári törvénykönyv az eddigi rendelkezésekkel ellentétben a törvényes örökösök között általánosan kötelezővé tette, sőt az említett esetben előírja azt a végrendeleti öröklés esetére is.

Az állami jegyzőség az örökség felosztásánál tekintetbe veszi a hagyatéki tárgyak célszerű felhasználási lehetőségét és a társadalom érdekeit. így pl. az örökséget, ami családi házból áll, egy örökösnek juttathatja azzal, hogy az köteles a többit bizonyos határidőn belül kifizetni. Az ingatlanok esetében az állami jegyzőnek, igyekeznie kell olyan megoldást találni, hogy az ingatlanok lehetőleg ne kerüljenek közös tulajdonba. Az esetben azonban, ha az örökösök az ingatlant (családi házat) közösen használják, és nincs vita köztük, az ilyen hagyaték közös tulajdonba is juttatható. A mezőgazdasági ingatlanok átvételére az állami jegyzőség a helyi tanács megkérdezése után a legmegfelelőbb örököst jelöli ki azzal, hogy a többieket köteles kifizetni. A szocialista szektor IEFSZ, állami birtok) használatában levő földingatlanokra, vonatkozóan külön rendelkezések is érvényesek.

Dr. FÖLDES JÓZSEF