A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)

1964-12-06 / 49. szám

QJ QJ yJJ Qj <3 üm/rnoßJ^ nem szQ bnti M sohoŐm A Hét zenei rovata, vezeti; Ág Tibor I»öd<% Zoltán „A magyar népdal művészt jelentősége“ című ban el vannak, vagy el voltak terjedve és melyek a parasztok cikkében a következőket írja: „ßs mint az ékszer ts holt kincs zenei érzésének ösztönszerü kifejezői. Népzenehagyományunk a láda jenekén, életet akkor kap, ha viselik: a népdal is men- ezen rétege a legősibb és legnemzetibb. nél többeké lesz, annál nagyobb lesz világító és melegítő ereje.“ Az első népdalgyűjtő kezdeményezéseknél még csupán esz- Mlg Németország és Csehország nagyobb részén már e század téttkai célok vezették a gyűjtőket. Ma azonban már a népzene­­elején alig élt a népdal, addig Albániában, Törökországban kutatás tudományos alapokon folyik. A Magyar Tudományos még ma is virágzik a népi muzsika, á m keveset törődnek rendsze- Akadémián több mint 60 000 összegyűjtött népdal van, mely még rés gyűjtésével. Általában a nemzet értelmisége akkor ébred ma ts újabb variánsok ezreivel gazdagodik. Egy-egy népdal, a népművészet gyűjtésének szükségességére, amikor azt már népballada eredete és terjedésének útja nagyon érdekes képet a pusztulás fenyegeti. Igaz ugyan, hogy Németországban kissé nyújt, de ezen felül történelmi, nyelvészeti és társadalomtudo­más volt a helyzet mert J. S. Bach idejében nem kellett a zene- mányi következtetéseket Is eredményez. szerzőknek népdalt gyüjtent, ők benne éltek. Nem így a cseh A népdalt, amely egyike nemzetünk legszebb ékszereinek, ismer­és az orosz nemzett zenében. Smetana, Dvoták, Glinka és Mu- nünk és szeretnünk kell. Gyermekeinknek ezen kell felnőntök, szorgszktj már tudatosan nyúlnak a parasztság zenéje után és hisz ez a zenei anyanyelvűnk, s csak így Juthatunk el nagy- Igy teremtik meg sajátosan nemzeti zenéjüket. Nálunk is a nem- Jatnk, Bartók és kortársai zenéjének megértéséhez, zetl művészi zene megteremtése tette szükségessé a parasztság E heti népdalunk a Zobor vidéki Kolonból való. Szerkezete: zenéje iránti érdeklődést. Bartók Béla a népzenén a paraszt- A B B A. Az új magyar népdalstílus Jegyeit viselt magán. Vál­ság zenéjét értette, azokat a dallmokat, melyek a parasztosrtály- tozatal az egész magyar-lakta vidéken elterjedtek. Száz éve született Toulouse-Lautrec Hanrl de Tonlonie-Lantrec 1884. novembe­rében exdletett a dél-franclaorizági Albibau, egy fireg, váraiéra épületben, mely mér em­beröltők óta cealédjénak, Toulouse minden­kori gráfiainak tulajdonában volt. A gyermek Henri mér igen korán elárulja a rejtőiéi Iránti kéizeégét ét hajlamát. A gyenge teetalkatá gyermek nem képei a nyllvánoi lakolákat látogatni. Anyjával für­dőkbe utazik, de Itt tem nyer gyágynláat. Sót, alOizár a gyenge, botladozó lábak egyi­ke törik el, majd alig kezd gyógyulni, a má­­■lkat le eltöri él ettél kezdve fejlódéeflk megáll. Laotrec a gyermekkor próbálkozóiul után az ellő, Jelentői müvéazl teljeiltményt az arcképek terén éri el, de az a terület, ahol teljéi mértékben egyénit alkotott, a grafika, elióiorban a körajz. De Lantrec nem engedi át magát a gyen­gédaég él izépaég batátának. Igazi otthona a litográfia él lllniztráció területén már régen a Montmartre. A nyllvánoi házak lá­nyai pedig még a táncoinöket, énekeinőket !• kiizorftják modelljei közül. Az utolié időkben Lantrec Igen 10k clr­­kmzl tárgyé lapot kéizit. Ezek már a beteg müvéiz hanyatló izelleml él teitl erejéről tanéikodnak. 1901 nyarán Lautrecet Pártzi végképp le­döntötte a lábáról. Ekkor tengerparti kúrá­ban bízva, Tannatba ntaxik. Itt éri az ntolié roham. Anyja hozzáaiet éa hazavlteti Mairomé várába. Halálával Toulonie ntolié grófja él a Mai­romé kaitély ura tért meg Öleihez. De feltől mnnkáiiága kiizaklthatatlan láncizemévé vált a mővéizet mindig eleven, mindig újra haté él termékenyítő folyamatának. Yvette Gullbert (1894)

Next

/
Thumbnails
Contents