A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-11-29 / 48. szám
repet játszik az állat külseje, pl. hogy bőre sima volt-e, vagy szőrös, tollal vagy pikkelyekkel benőtt-e, volt-e páncélja s milyen szerkezetű. Ezért sok szakember a ma is élő rokonállatok külsejére fordítja figyelmét, ami nem mindig lehetséges, mert számos őslény a mai természetbein utódai alakjában sem fordul elő. A mai paleontológus nem hagy figyelmen kívül semmit, ami felelősségteljes munkáját elősegítheti. Ezért figyelemmel kíséri a paleolitkor művészeinek rajzait, melyekről tudjuk, hogy nagy súlyt fektetnek az állatok pontos ábrázolására és legjellegzetesebb mozdulataikra. Sajnos, csak olyan állatok rajzai használhatók fel, amelyeket ezek a paleolitbeli vadászok és művészek ismertek (mammut, szőrös orrszarvú, barlangi medve, ősbölény, vadló sth.j. A modern ábrázoló paleontológia abban is eltér a régitől, hogy soha nem ábrázolja egyetlen képen egy-egy geológiai korszak teljes állatvilágát, hanem csak olyan állatokat, amelyek valóban természetes egységet alkottak. A mai szakemberek mellőzik az ún. „ál lat kert “-képeket, amelyeken kis területen különböző időkben élt állatok vannak összezsúfolva, s ahol zavarólag hat az a körülmény is, hogy a növényevő és ragadozó állatokat egymás társaságában ábrázolják. Az ilyen ábrázolás helytelen képet nyújt az őskori állatok életéről. Az elmondottakból kitűnik, hogy a sikerült és tudományos szempontból értékes paleontológiái rekonstrukciók alapos szakképzettséget és nagy gyakorlatot igényelnek. Az utóbbi Időiben a rekonstrukciók szakemberek és művészek — festők vagy szobrászok — együttműködésével jönnek létre. A szakember itt a mű tudományos, a művész pedig esztétikai vagy művészi részéért vállal felelősséget. Természetesen nagyon fontos, hogy a szakember a művészt megismertesse a munka egész problémájával és megmagyarázza a legapróbb részletkérdéseket is. Ha hozzá nem értők próbálkoznak rekonstrukcióval, legtöbbször a szakember sem ismeri fel „müvükben“ a rekonstruált állatot. A rettentő sárkánygyík (Tyrannosaurus rex) felállított csontváza az amerikai Természettudományi Múzeumban. Automaták lépten-nyomon Az önkiszolgáló automaták nagy népszerűségnek örvendenek világszerte. Az ötletes konstruktőrök a legkülönfélébb feladatok teljesítésére teszik őket alkalmassá. Képeinken bematatunk hármat a sok közül. Az angol gyorsvonatokon büfé-automatákat állítottak fel, hogy ez utasok gyorsabban juthassanak ételhez, italhoz. Bécs specialitásai közé tartoznak a villamosmegállóhelyek közelében felállított, hütött tejet árusító autcfcnaták. A kemény kartoncsomagokban kapható tejet szívesen vásárolják a város lakosai és látogatói egyaránt. Bécsben a fáradt gyalogosok és turisták számára különleges automatákat fejlesztettek ki, amely elvégzi a lábak masszázsát. Rövid öt perc alatt felfrissíti a lábat és meggyorsítja benne a vérkeringést. Kétségtelenül a mi nagyvárosainkban is elkelne egynéhány ilyen „Fnssmassage“. cTJö^ „Plastopor" se »tői' A Német Dehnokratikós Köztársaság Esperbain városában ój habanyagot fejlesztettek ki, A szovjet konstruktőrök amely kiváló szolgálatot tesz az építőiparban, fejlesztettek ki a talaj-hőmi a hajóépítésben és egyáltalán az Ipar külön- határozására Egy négyzetmé bözö ágaiban. A „Plastopor“-nak nevezett talaj átlaghőmérsékletének anyag háromszor könnyebb, mint a parafa és mérésére elegendő ha a R tízszer-tlzenkétszer könnyebb a víznél. Ne- felelően széjjelrakják -Üs'^ri hézség nélkül fűrészelhető, gyalulható, fór- szülékre. A „pék" ugyanis haté, vágható. Az anyag további különleges- mérő-berendezés, amely' a’' t sége és felbecsülhetetlen előnye: nemcsak sékletét mutatja mínusz 5 kiváló hőszigetelő, hanem a hangot is szí- fokig. Az ój műszert márli 8e,e,i- nálják az agronémusok. technika
