A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-11-29 / 48. szám
Neveket akarnak hallani!... A mikor bekattant a bilincs a 29 éves Ito Ritsu csuklóján, a rendőrök még csak álmukban sem gondoltak arra, I bogy a legnagyobb fogást csinálták a {apán kémelhárítú szolgálat, a Kempeltai történetében. Ito Ritsu maga sem tudta, hogy dr. Richard Sorgét, aki« egyáltalán nem Ismert, árulja majd el, és Sorge sem sejtette, hogy ez az lto Ritsu, akinek létezéséről mit sejra tudóst, a Szugamo fegyház akasztéfájára juttatja őt. A Ritsut kihallgató tisztek számára a délmandzsúriai vasűtnak ez a kistisztviselője mindössze rutin kérdése volt, s úgy bántak vela, ahogy az a Kempeitainál szokásos. Erősfényű lámpa alá ültették, a kimerfilt embert felrázták álmábél, hogy egyre odaövölthessék neki: „Kommunista vagy! Kommunista sejteket szerveztéll“ Ha a fogoly konokul hallgatott, a kihallgatást vezető tiszt pár percre kiment a szobából, három-négy sötét ílckú ugrott oda a szerencsétlenhez, letépték róla az inget és bambuszbotokkal addig verték, míg össze nem esett. Ritsu Jajgat, Ritsu üvölt, Ritsu hörög és végül vall. De tovább ütik. Ritsu kucgbánást mutat. Ojabb verés. Ritán dadog: „Mit kell még tennejm?! „Könyörtelenül csépelik a bambuszbotok. Közben (elcsattan a kihallgatást vezető tiszt acélhldeg hangja: „Neveket akarok hallani... Bűntársaid nevét. . Ritsu egy nevet mond és ezzel kiszolgáltatja a Kempeitainak Tomo Kitabayashit, Sorge felderítő hálózatának leggyengébb láncszemét. A gyanúsított kiugrik az ablakon Kitabayashi asszony, akit jó ismerősei csak „Nénikének“ hívtak, a háború előtt egy pen-, ziót vezetett Los Angelesben, ahol alkalmilag két személyt helyezett el, akik később fontos szerepet játszottak Sorge történetében: az egyik éppen Ito Ritsu volt, a másik Mlyagi, a festő. 1 1941 nyarán mindhárman ismét Tokiéban élnek. Mlyagi Sorge szükebb köréhez, a „Néniké“ Sorge informátorai közé tartozik. Ritsu, mint állítja, véletlenül az utcán találkozik a „Nénikével". Mivel Jceánmunistaként Ismeri az asszonyt, megkísérli rávenni, hogy vegyen részt a betiltott párt illegális munkájában. A „Nénike“ ezt elutasítja, mit sem akar tudni többé a kommunistákról! — Mlyagi nyilván a lelkére kötötte, hogy óvakodjék gyanússá tenni magát a mindenütt ott ólálkodó rendőrök előtt. Vajon Ritsu bosszút akart állni a „hitehagyotton", vagy talán kétségbeesésében más név nem jutott az eszébe, vagy egyáltalán ml játszódhatott le a fejében — azt sohasem tudjuk meg. „Beköpte“ Tomo Kitabayashit, s szeptember 18-án letartóztatták a szállásadónőt. A „Nénike“ csak huszonnégy óráig állt ellen a japán Gestapónak, aztán lehajtott fejjel megnevezte Miyagit. A súlyos tüdőbajban szenvedő festőt október 10-ének reggelén letartóztatták. Az első kihallgatás alkalmával —■ a kihallgatást vezető tisztnek jmég mindig sejtelme sem volt SorgérŐl — Mlyagi egy őrizetlen pillanatban kirúgta maga alól a széket és kiugrott az ablakon. Ruhája azonban fennakadt egy fa ágain, Mlyagi sértetlenül ért földet az udvaron, megpróbált menekülni, de a közbelépő rendőrök elfogták, mielőtt elérhette volna az utcát. Ez az öngyilkossági kísérlet vezette csak a kihallgatást vezető tisztet a gondolatra, hogy Mlyagi talán többet titkol, mint ahogy azt eredetileg képzelte. Egy azonnal elrendelt házkutatás — amely később természetesen az öngyilkossági kísérlet nélkül is bekövetkezett volna — olyan leletet szolgáltatott a Kempeitai kezébe, amit egyáltalán nem keresett Miyaginál: a mandzsűriai vasút egy titkos jelentését, fontos számadatokkal japán benzin-, szén- és acélkészleteiről. Most aztán megkondultak a vészharangok Japán valamennyi titkos szolgálatánál, egész föl a kormányhivatalokig, most kezdték sejteni, milyen láncreakciót váltott ki Ito Ritsu elfogása. A gyenge fizikumú, beteg Mlyagi teljes két napig állta a kínzásokat. Aztán négy nevet mondott: Sorge, Ozaki, de Vonkelltch, Klausen. A naptár a kihallgatást vezető tiszt asztalán 1941. október 12-ét mutatott. Eddig a pillanatig az AC jelű titkos adó még nem sugározta az éterbe a legfontosabbikat mindazon jelentések közül, amelyeket nyolc hosszú éven keresztül Tokióból megbízóinak jelentett. Egy miniszter „elveszti az arcát" A döntő kérdés, amire Sorge tokiói állomáshelyén minduntalan a választ kereste, Így hangzott: Megtámadja-e Japán a Szovjetuniót? A japán—kínai, japán—német, japánangol és japán—amerikai kapcsolatok alakulásáról, a hadsereg és a haditengerészet befolyásáról a japán külpolitikára, a katonai és gazdasági problémákról beszerzett és továbbított valamennyi más Információ végeredményben egyetlen kérdésnek volt alávetve, amely az elszigetelt, ellenségektől körülvett, első szocialista állam számára életkérdést Jelenthetett. Valóban a japán politika egy Időben éveken át egy Szibéria ellen irányuló hadművelet gondolatával zsonglórkö-Érdekli önt Mengele lakcímet A hónapok óta tartó au-schwltzi per fővádlottja, Josef Mengele nem áll bírái előtt a Majna-partl Frankfurtban, noha lakcímét mindenki tudta. A naponta több millió példányszámban megjelenő hamburgi Bild Zeitung közölte hónapokkal ezelőtt: Mengele Paraguay fővárosában él, Asunciőn, Pulgencio Moreno 507 cím alatt. A cím köziben persze megváltozott, de a per kezdetén érvényes volt, hiszen a náci tömeggyilkos nem tagadta le magát, mint Eic-hmann Argentínában, alá sem merült a dél-amerikai dzsungelben és mocsarakban, mint Hitler helyettese, Martin Burmán,n, Mengele szabadon és jólétben él, saját nevében, ebben a dél-amerikai diktatórikus „köztársaságban“. Törvény védi, és hiába van 6O0CO nyugatnémet márka kitűzve a fejére és hasztalan kérte ki hivatalos jegyzékben az NSZK követe a paraguayi kormánytól, az államelnök, Alfredo Stroessner a követet kidobta és a „német doktornak“ (doctor alemán) állampolgárságot adott. A körözőlevél személyleírása így hangzik: „jósét Mengele, született 1911. március 16-án Günzburgban, nős, 174 cm magas, haja sötét, hullájmos. szeme sötét, bajuszt visel, délnémet kiejtéssel beszél, felső metszőfogai között háromszögletű hézag van Modora udvarias és tartózkodó, Fegyver van nála.“ Mengelét a történelem ügy tartja számon, mint a második világháború egyik legkíméletlenebb és leglelklismeretlenebb tömeggyilkosát. Mengele volt az auschwitz-bírkeoaui koncentrációs tábor hírhedt orvosa; meghatározhatatlan számú fogoly meggyilkolása fűződik a nevéhez. A frankfurti bíróság körözőlevele szerint „a foglyok tízezreit válogatta ki és küldte gázkamrába“; különféle kísérleti Injekciókkal (phenol, benzin) megszámlálhatatlan foglyot küldött sajátkezűleg a halálba; szemtanúk előtt szuronnyal szíven döfött egy 14 éves lányt; egy csecsemőt a csizmájával tiport szét; számos zsidó gyermeken halállal végződő orvosi kísérleteket hajtott végre. A tanúk élnek ma is, egymás után szólalnak fel a frankfurti perben, ahol másodrangú keretlegények felelnek, gyilkosságukért. A fővádlott Mengele, ma Is szabad. Paraguay, ahol a már Idézett Bűd Zeitung szerint „tovább él n harmadik birodalom“, nem hajlandó ’kiadni. Mengele 1951-ig jől érezte magát Bajorországban, senki nem kereste, itt Is eredeti nevén segített megteremteni a „gazdasági csodát“. A családnak mezőgazdasági gépgyára van Günzburgban, „Kari Mengele és Fial“ néven (Alois nevű fivére vezeti), 15C0 munkást foglalkoztat. Anyagi gondjai tehát nem voltak. A felelősségre vonás elől székhelyét Argent! nába tette át, a:hol a körülbelül egymillió dollárral rendelkező gyárnak a fiókvállalata működik. Argentin állampolgárságától 1960. május 10-ének nevezetes napján vált meg, azon a napon, amikor uz Izraeli nyomozók Eichmant leleplezték, Mengele ekkor utazott át Paraguay ba. Stroessnernek sok fejfájást okoz még az auschwitzi orvos. Nemzetközi tekintélyét még inkább megtépázta a hírhedt gyilkos támogatása, egyes amerikai és nyugatnémet lapok követelik, hogy szüntessék be a kormányok a Paraguaynak nyüjtott gazdasági támogatást. A diktátor külügyminisztere, Raul Sapena Pastor tavaly tért vissza Bonnból egy tizenkétmillió márkás csekkel, a bonni kormány most a nemzetközi felháborodás miatt kénytelen óvakodni a hasonló ajándékozástól. Meg sem merték hívni Stroessnert Bonnba, pedig minden vágya az, hogy „hivatalos látogatóként“ ősei földjére lépjen. Az izraeli nyomozók is kézre akarják keríteni az igazságszolgáltatás e,lől megszökött hóhért. Mengele legutóbb nagy földterületet vásárolt a brazil és argentin határ csücskében, ahol csak át keld csónakáznia a határt alkotó Paraná-folyőn, ha baj van, és kedve szerint eltűnhet valamelyik szomszédos ország dzsungeljében. Erről egy Indián számolt be a- nyugati lapoknak, aki gyakran látta a „doctor alemán“-t és találóan jellemezte: „az egyik szemére sántít.“ Paraguaynak sokba kerülhet még Mengele állampolgársága. Stroessner vagy a külföldi segélyről mond le, vagy pedig leglelkesebb híveinek a támogatásáról. Dr. Fritz Bauer hessenl főállamügyész követelésére — aki az auschwitzi pert megindította — a bonni kormány most már kénytelen ragaszkodni Mengele kiadatásához. Bauer nyíltan hangoztatja, hogy nemcsak az Injekciós gyilkost kell Dél-Ameri kából visszahozni, hanem a többi szökött nácii la. Közöttük főként azt, akit 1964-ig hatottnak hittek. Ugyancsak Paraguayern él. talán ugyancsak a maga nevén, Hitler helyettese: Mariin Bormann, VÁMOS IMRE 18
