A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-11-29 / 48. szám
HaSko felvétele Füzík a dohányt Aranysárgára értek a hatalmas dohánylevelek. Beláthatatlan táblákon törték, osztályozták s szárítják a friss termést, mielőtt a gyárakba kerül. Á dohányfüző nént arca komoly, régi, évtizedes szakértelemről árulkodik. Nem derül mosolyra a gyönyörű, levelek láttán, vagy talán a kedvenc unokára gondol, a tizenöt évesre, akti legutóbb ujjal között füstölgő cigarettával kapott rajta, és most valami nyugtalanító ellentmondást érez? Hát tgen, örülünk a jó termésnek, a prémiumnak, az Illatos dohánynak s mégis az egész világon harcot folytatunk élvezete ellen. A dohányzás élvezetét biztosító termelés s a dohányzás élvezetét kárhoztató kampány hosszú Idő óta békés egymás mellett élésben párhuzamosan fut. Ügy tanultuk, a párhuzamos a végtelenben mégis találkozik. Fflucrkecitó Major Ágoston SierkesstOblzottoig: Egri Viktor, Gál; Iván, Gynrostk József, Lfirlncz Gyula, Mács József, Ozsvald Árpái, dr. Szabó Rezsfl. Szerkesztőség: Bratislava, Jesenskáho 9. Postafiók C-398, telefón 533-04 Terjeszti a Posta Hlrlapszolgálata, előfizetéseket elfogad minden postahivatal 6a le válkózbesftó. Ktllfóldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Gstredná ezpedicla tleée. Bratislava, Gottwaldovo nám. 4B/VI1. Nyomja a PRAVDA nromdavállalat. Bratislava, S túróvá A Előfizetési díj negyed évre 19.30 KOs, fél évre 30.— KOs, egész évre 71.- KOs. Kéziratokat nem Örsünk meg és nem küldünk vissza. K-21'41888 A Csebszlovákiai Magyar Dolgozók KnltóregyesOleténak hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. Szétfeszíti-e az MLF a NATO-t? Az utóbbi .belekben a nyugati sajtóban százszámra jelentek mag az egyre! proble matikusabbá váló multilaterális (sokoldalú | atomerőről, vagy röviden MLF-rőI a kommentárok. Mint ismeretes, e tervek szerint amerikai nukleáris fegyverekkel leiszereit vegyeslegénységű flottát szerveznének a NATO tagországok részvételével, és így az Egyesült Államok szövetségesei is „rátebetnék ujjúkat az atomfegyver ravaszára.“ Mivel Angliának és Franciaországnak már vannak nukleáris fegyverei, a kisebb országok pedig nemigen vágyódnak utána, lényegében az egész multi-terv a nyugatnémet militaristák vágyainak kielégítését szolgálja. Az Mii" óriási vihart kavart fel a NATQ- ban. Az ellentételek két sikon is jelentkeztek: • a tervezet megvalósításának részletproblémáiban; • egyáltalán szüksége van-e a NAltinak az murikat irányítás alatt álló flottára? Összeütközött két alapvető elv: „Az Egyesült Államok vezetősége alatt tömörülő Ny ugat-Európa“ koncepciója, De Gaulle „Európa az európaiaké“ álláspontja. A frannía elnök szerint az MLF Washington függvényévé tenné Európát, és ezért Franciaország Ilyen megalázó feltételeket nem fogadhat el. Franciaország vezető szerepre vágyik. A közmondás szerint sem fér meg két dudás egy csárdában. Azonban minél nagyobb Párizs ellenállása, Washington annál csökönyösebben ragaszkodik az MLF-hez. Már olyan alternatívát is kidolgoztak, hogyha nem megy másképp, a tervezett atomflottát megvalósítják bilaterális (kétoldalú) alapon, Nyugat-Németországgal, és ha akarnak, majd csatlakoznak hozzá a többi NATO-tagállainok .Ez azonban nagyon népszerűtlen lépés lenne, amely nyíltan leleplezné, hogy a Bundeswehr kezére akarják játszani az atomfegyvereket. Ez a NATO-ban sem szerezne az Egyesült Államoknak barátokat, mivel a kis államok többsége ellenzi Nyuget-Námetország atomfelfegyverzését, még jól emlékeznek a tíz év előtti eseményekre, amikor Washington rá akarta kényszeríteni a NATO-ra az úgynevezett „európai hadsereg“ felállítását. Egy évtizede az „európai hadsereg“ egyenruhába bújtatásával akarták újra megszervezni a német hadsereget. Akkor azt kürtölték világgá, hogy az „európai hadsereg“ keretében legalább a németek minden lépését ellenőrizhetik. Dulles ezt „egyetlen lehetőségének“ minősítette. A francia parlament akkor megbuktatta az európai hadsereget“. A NATG-bn is azért vették be Nyugat-Németcrszágot, hogy „megakadályozzák a mililarlzmus újjáéledését." S ml a helyzet «na? A Bundeswehr! felfegyverezték, ma kiépítette Nyugat-Európa legnagyobb hadseregét. A New York Times joggal veti fel a kérdést: „Az európai hadsereg ábrándja Nyugat-Némeioiszág felfegyverzésével végződött. Kérdés, hogy a vegyes legénységű atoxnílotta nem végződik-e azzal, hogy Amerika segítségei nyújt a nyugatnémet nukleáris erő megteremtésében.“ Anglia megpróbált kompromisszumos javaslatával hidat verni Franciaország és az Egyesült Államok álláspont ja között. A terv szerint a létesítendő atomhaderőbe nemcsak az amerikai flotta tartozna, hanem a Nyugat-Eurőpóhan állomásozó többi atonihatalom szárazföldi egységei Is (angol, francia). Az egységek nemzeti parancsnokság alatt maradnának, nem hoznának létre vegyes legénységű alakulatokat, dé azért a NATO keretébe tartoznának. A Wilson kormány e részlet tervnél engedményt tesz, He Gaulle (nemzeti parancsnokság) nőm utasítja el a bonni atom-vágyat és végeredményben megmentené az MLF-et, amiért Washington hálás Londtmi*ak. Mindez azonban csupán „kozmetikai beavatkozás“, szépítés. Nagyon kétséges, hogy De Gaulle akármilyen formában egyetért a sokoldalú ütemtervvel. Ezért a végleges döntés az MLF-rőI aligha születik meg a tervezett deosmberi értekezleten. Washington már meggyőzte Erhardot, hogy taktikaj okokból kissé el kell halasztarai a végleges határozatot. A kilátások sötétek és a NATO valóban alapjaiban rendült meg. S hu leegyszerűsítjük az MLF körül folyó bonyolult, ellentmondás«: vitát, nyugodtan kimondhatjuk, hogy lényegében Nyugnt-Námetország atomfelfegyverzése az « probléma, amely megrázkódtatta a NATO-t. A Szovjetunió mér többször figyelmeztette a nyugati hatalmakat, hogy Bonn atomfelíegyverzé&B súlyosan veszélyezteti a világbékét és azokat is, aki a tömegpusztító fegyvert, különféle ravasz fogásukkal, demagóg indoklásokkal >a kezére akarják játszani. Sz. B,
