A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)

1964-11-22 / 47. szám

nem sz%b%4

A Hét zenei rovata, vezeti: Ág Tibor

„Korunk sajátja, jellemzője, különlegessége a „nem figyelt muzsika", írja Molnár jános a MUZSIKA clmü zenei folyóirat 1964. évi 8. számában. Ez a megállapítás, sajoos, való igaz. A rádió, televízió korában bizony sokszor rajtakapjuk magunkat, hogy szól a zene és azt sem tudjuk, mit játszanak. „Valaki, valahol csavar egyet a rádió gombján, és már szól, terjeng, árad a' muzsika. Senkit sem zavar, sem Atitársat, sem asztaltársat, sem kirándulótársat, látszólag magát a készülék tulajdonosát sem." Pedig a zene érzelmeket fejez ki, és az érzelmekre akar hatni. Do hogyan hasson az érzelmekre, ha nem hallgatjuk figyelemmel. Ami nem kerül a tudatba, az nem gazdagít."

Társadalmunk nagy összegeket fordít hivatásos ének- és zenekarok fenntartáséra. Nem lehet számunkra közömbös, hogy ezen együttesek hangversenyein szaporodnak vagy ritkulnak a közönség sorai.

A közönség nevelését már az iskolában kell kezdeni, ffileg az ének-zenei nevelés óráin. A tanító ügyességén műlik, hogy a zenehallgatás nyéjt-e valamit a tanulóknak vagy sem. A zene szépségeire, törvényszerűségeire, formai szerkezetére, mondanivalójára, hangulatára fel kell hívni a hallgatók figyelmét. Ebben a munkánkban feltétlenül a zenei anyanyelvűnkből kell klindalnnnk.

Bartók Béla szerint a népdalok „a legmagasabb művészi tökéletesség megtestesítői. Va. lósággal példái annak, miként lehel legkisebb formában, legszerényebb eszközökkel valamilyen zenei gondolatot legtökéletesebben kifejezni."

Ennek a legkisebb formának is megvan a szerkezete. Megfigyelése, felismerése előkészít a nagyobb formák megértésére. Bartók Béla és Kodály Zultán a nagy népdalgyüjtemény rendszerezésekor megállapították, hogy az ősi réteg mellett, népdalklncsünk legjelentősebb része a „mai népi dallam stílusa".

Az Aj stllusA népdaloknak fő jellegzetességük a visszatérő forma, (az elsői és utolsó sor azonossága), melyet a nyugat-európai zenében is megtalálunk. A régi stílussal való kapcsolatát Kodály Zoltán „A magyar népzene“ című munkájában bizonyítja. A leggyakoribb formák: , A5 A5 A, A A5 BA, A B B A és A A B A. Mai számunkban közölt remek Ívelésű, régi ötfokű hagyományokra épülő Aj stllusA népdalunknak még sok változata él. További változatok sorának birtokában értékes következtetésekre jutna zenetudományunk.

Életöröm

Pablo Picasso 1881. október 25-én született a spanyolországi Lalagában.

„Minden, amit valaha csináltam, a jelennek szól, és remélem, mindig is a jelennek fog maradni.“

P. P.

Picasso az évszázadokon át kialakult normákat dobja félre, s új úton Indul, bizonytalanul tapogatódzlk, inig eléri azt, hogy a XX. század jellegzetes alakjává válik. Igazi arcát maszk mögé rejti: hol komédiázik, elvezet, bennünket a harleklnek világába, a cirkuszok színes porondjára, hol komoly, fenyegető hangját emeli fel a fasizmus, az emberi barbárság ellen. Kifejezőeszközeivel valósággal játszik: kavicsokat, cérnaspulnlt, színes papírokat gyűjt, háromszöegeket,

téglalapokat rajzolgat. Festményein egy figura száz alakban Jelenik meg. Mondanivalójának mindig új formát, új szint keres. Így váltják egymást a kék, rózsaszín korszak, a kublzmus, a békesorozat, a sötét fehér-szürke-fekete színek. Dolgozik agyaggal, olajjal, bronzzal, fával, tollal — és mindennek mestere A lényeg egy — a gondolatot minél tökéletesebben kifejezésre juttatni.

Sokoldalú művészi múlttal rendelkezik, hallatlan könnyedséggel alkot. Hajtómotorja az emberszeretet, az igazságtalanság elleni harc. Nemcsak az emberek szivébe lát bele, és a látottak tükörképévé válik, hanem lelkes alkotója a szépnek, harcosa a kialakuló új világnak. Nagyságának titka talán éppen ez. Szólni tud mindenkihez, a művészetet nagyre becsülő szakemberekhez és a földeken szántó egyszerű paraszthoz egyaránt. Így szép egyetértésben fér meg egymás mellett a „Ma Jolle“ és a „Békegalamb“.

OZORAI KATALIN