A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-11-22 / 47. szám
A munkás-barakkban bíróság döntésére fittyet hányva mindenféle kacskarlngós utakon „több mint valószínű az Illetékes minisztérium beleegyezésével“ arra az álláspontra jutottak, hogy a rimaszombati gyárnak nincs szüksége rozsdamantes főzőedényekre. Ml most már tehetetlenek vagyunk — mondja KroSlák Igazgató — úgylátszik tévedtünk, amikor azt hittük, hogy az artbitrész döntőbíróságot jelent. Egyéb problémák A legnagyobb problémát ebben az évben az építkezés jelenti. A Stavotndustría eddig egymillió-ötszázezer korona értékű munkával adós. Arra hivatkoznak, hogy munkáshiánnyal küzdenek, s ez talán igaz is, viszont olyan körülményeket biztosítanak munkásaiknak — nézzék meg a munkásbarakkot! —, az ember azon csoídálkozik, hogy még eddig nem szöktek meg valamennyien. Gaál Béla mérnök Hasonló a helyzet a szerelőkkel. A hradecí vállalat szerelői bárhol szívesebben dolgoznak, mint Rimaszombatban, pedig anyagilag egyformán jönnek ki. És — folytatja az igazgató — találkoztam már szerelővel, aki eljött, megnézte a szálláshelyet, azután azt mondta, hogy hazautazik, mert vasárnap fontos futballmérkőzést játszanak s ő a csapat egyik erőssége. Többször persze nem láttuk őt. A szerelők szintén a Stavoindustria barakkjaiban laknak. Mivel a cukorgyárat és a sörgyárat a jövő évben üzembe helyezzük, pillanatnyilag már a szakemberek biztosításának kérdése is nagy fejtörést okoz nekünk. Bár a szakkáderek már itt vannak, egy ilyen gyárban, ahol a gépek többsége féláutomatlkusen működik nagy súlyt kell helyeznünk a középkáderek kiképzésére is. Sajnos, az élelmiszeriparban senki sem jön szívesen dolgozni, hiszen itt lényegesen kevesebbet fizetnek, mint mondjuk a nehéziparban. Ez teszi szinte megoldhatatlanná a káderek biztosításának kérdését. Nem akarok -összehasonlításokkal érvelni, azt viszont el kell ismerni mindenkinek, hogyha például mérnökeink más iparágban öt-hatszáz koronával keresnek többet, sokszor kevesebb munkával, mint itt, akkor ezeket a mérnököket aligha lehet karrieristáknak vagy anyagiasaknak nevezni. Véleményem szerint, ahhoz, hogy valaki ilyen körülmények között itt dolgozzon, szeretnie kell ezt a szakmát, illetve egészen konkréten: a sör, cukor, malátagyártást — fejezi be az igazgató. (Csupán zárójelben jegyeztem meg, -hogy KroSlák Árpád igazgató éppen -huszonöt éve dolgozik ebben a rosszul fizetett élemíszeriparban.) 1965 szeptemberében helyezik üzembe a sörgyárat és cukorgyárat. A malátagyár 1966. áprilisában kezd termelni. Az -egész kombinát kb. 600—650 embert foglalkoztat majd, tehát újabb munkalehetőséget jelent Rimaszombat és környéke dolgozóinak. Hat-tíz mérnökre és legalább kilencven technikusra lesz szükség a kombinát üz«mbeh-elyezése után. A legfontosabb munkahelyekre Plzenben, Trnaván, Diószegen st-b. képezik ki a szakembereiket. A vállalat vezetősége bízik abban, hogy minden .említett nehézség ellenére megoldja a szaikkáderek biztosításának kérdését. Látogatás a barakkban A barakk felépítése, mint megtudtam, másfél millió koronába került, akárcsak a vállalat adminisztrációs épülete. Akárki megállapítja, hogy az adminisztrációs épület irodáiban sokkal kényelmesebb lenne a lakás, mint ebben a barakkban. Senki nem érti, miért kell ilyen nyomorúságos (kérem ez nem túlzásl) helyen lakniok az építő- és szerelőmunkásoknak, akik megérdemelt fizetésükből nyilván emberibb módon is élhetnek, lakhatnak — és senki sem csodálkozik azon, ha a rimaszombati építkezést úgy kerülik a szerelők, mint az ördög a szentelt vizet. A barakk falai belül üresek, az üres falakban patkányok tanyáznak, melyek éjjel vidáman csatangolnak az ágyak között. A Stavolndustria nem képes megszervezni egy alapos deratizáciőt. A mennyezeten befolyik a víz, ezzel szemben nem folyik a mosdón, illetve néha folyik, de csak forró! Procházka elvtárs, a hradeci szerelők vezetője szomorú arccal kísér végig a barakkokon, szótlanul mutogatja az átázott menynyezetet, a nem működő, büdös vécét, a piszkos mosdót, ezt az egész emberhez nem méltó környezetet. S végül megkérdezi: — Maga szívesen lakna itt? Hevesen tiltakozom, aztán hazáig töröm a fejem, mit lehetne tenni ebben az ügyben, s szégyellem magam a barakk tervezői helyett. A rimaszombati élelmiszeri-pari kombin ai építése szépen halad. Illetékesek véleménye szerint időben üzembe is helyezik. Véleményem szerint hasznos dolog lesz; olyan építkezés ez, amire -büszkék lehetünk. .a rimaszombati munkás-barakkokra azonban egyáltalán nem! ZS. NAGY LAJOS 7 Prandl S. felvételei.
