A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)

1964-11-15 / 46. szám

lg volt a felejthetetlen búcsú a to­kiói Nemzeti Stadionban, az 1964- „es esztendő legnagyobb sportese­ménye véget ért, de emléke, a küz­delmek érdekessége, a világ minden ré­széből összeseregleit versenyzők nagy. ta­lálkozójának hangulata még tovább tart. Az olimpiai láng ellobbant, fénye azonban még világít, s reméljük ez a világosság eltart 1968-ig, az újabb olimpiai játékokig, és a Mezico City stadionjában kigyulladó olimpiai tűz tovább hirdeti majd az olim­piai játékok nemes gondolatát, tovább ápolja majd a megértés ügyét. Szajonara — hirdette az eredményjelző tábla ne­onfénye a búcsút: — Viszontlátásra Me­xico Cityben, 1988-ban. „Négy év múlva Mexico Cityben várjuk a világ ifjúságát — jelentette ki Avery Brundage, a Nemzetközi Olimpiai Bizott­ság elnöke — és hisszük, hogy addig az olimpiai eszme még jobban összehozza a világ sportolóit, és találkozójuk a leg­nagyobb baráti egyetértésben zajlik leu — szólt a búcsúüzenet, és már meg is kez­dődött a felkészülés a legközelebbi, sor­rendben immár a XIX. Nyári Olimpiai já­tékokra. A versenyzők közül többen megkezdték a felkészülést, néhányan a tokiói olimpia hősei közül is. Ott lesz Mexico Cityben Dawn Fraser, az ausztrálok úszócsodája, a világ leggyorsabb úszónője, pedig ő már nem tartozik a „tinédzserek“ közé, hiszen már Melbourneban és Rómában is arany­érmet nyert. Tokióban harmadszor lépett fel a győzelmi emelvény legmagasabb fo­kára, a női úszás leggyorsabb száma ntán. Példát nyújt a fiatalabbaknak, élő tanú­bizonyságát szolgáltatja a kitartás csodá­latos erejének. Ott lesz Mexico Cityben Vera Cáslavská, három arany és egy ezüst­érmes tornásznőnk, a világ legjobbja, az a tornászlány, aki megfosztotta trónjától a kitűnő Larissza Latinyinát. Vére is úgy búcsúzott nagy ellenfelétől és PoliDa Asz­­tahovától, a szőke tornászcsodától, hogy .. „szajonara — viszontlátásra Mezico City­ben.“ Ott szeretné igazolni, hogy nem véletlen olimpiai elsősége, 1938-ban azonban már nem lesz könnyű dolga, hiszen nemcsak Oilotil exáslje felér ez arannyal Múréazetté krUályosmluti bemutatói rat bírom arany­érmet tzerzett kiváló tor nászaink. Vára Cáslavská Sejté Ildiké, a vél tfrwi­­vás aranyérmese Bájo&an mosolyog Ingrl Krimer, Róma után Ti klóban is felkerült a gy xelmi emelvényre a vert nagyságokkal kell megküzdenie az elsőségért, hanem a feltörő fiatalokkal, közöttük a kis Marika KrajCírovával is. Most még csak tannlt Tokiéban, do Mexi­kóig megnőnek szárnyai. Ott szeretne lenni a XIX. olimpiai játé­kokon az ezüstérmes Zsivátzky Gyula, az a versenyző, aki legyőzte a betegséget, megbirkózott az időhiánnyal, behozta le­maradását és fel tudott kerülni a győzelmi emelvény középső fokára. Csak egy ver­senyző előzte meg, a váratlanul élre tört szovjet Klim. A mexikói játékokon sze­retné megvédeni olimpiai bajnokságát Pé­­zsa Tibor, a kardvívás aranyérmese, Zdra- Zila, a súlyemelés egyik óriási meglepe­tése. Már most fogadkozlk Ludvlk Danök, a diszkoszvetés ezüstérmese, hogy Mexi­­cóban nem szalasztja el az aranyat. Sokan azonban már nem lesznek ott Me­xikóban a tokiói hősök közül. Szögre akasztja futócipőit Peter Snell, az ausztrál futózseni, a 800 és 1500 méteres tóv győz­tese, Odloíil legyőzője. Nagyszerű ver­senyben verte meg az ezüstérmes Odlo­­iilt az ausztrál versenyző, aztán gáláns gesztussal meghívta ellenfelét hazájába. OdlofU ezüstérme a csehszlovák verseny­zők egyik legpompásabb sikere. Aligha látjuk viszont Mexikóban jurij Vlaszovot, ma még a világ legerősebb emberét; Ő már végképp átadja helyét Zsabotyinsz­­kijnak, a feltörő ukrán óriásnak. A Tokiában rajthoz állt versenyzők kö­zül néhányan már a harmadik olimpiai já­tékokon vettek részt, ami már magában is pompás, dicséretes teljesítmény. A fel­törd fiatalság követeli jogait, egyre jobb, egyre nagyszerűbb eredmények kellenek már ahhoz, Is, hogy valaki kijuthasson az olimpiára, hát még ahhoz, hogy feljusson a győzelmi emelvényre. A mexikói utat ki kell érdemelni; s ezért, aki ki akar jutni, máris kezdje meg a felkészülési. Szorgal­mas munkával, lelkes edzéssel. Akt pedig nem juthat ki az olimpiai játékokra, an­nak arra kell törekednie, hogy az olimpiai gondolat tovább hódítson a világon, erő­södjék a megértés, az egymást megbecsü­lés gondolata, hogy a mexikói olimpia is a béke olimpiája tehessen. — os —

Next

/
Thumbnails
Contents