A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)

1964-11-15 / 46. szám

KERESZTREJTVENY Magyar művészet VÍZSZINTES: 1. Kisszebeni születésű festőművész (1853— 1919), primitív hangvételű ké­pei halála után lettek híresek. 17. Eszme. 18. Feleselő. 19. Hi­vatali helyiség. 20. Mátyás Ta­más. 21. Akta. 23. Csatorna a Dunántúlon. 24. Halpete. 26. Idegen férfinév. 27. Angol egyetemi város. 29. Hiányos rosta. 31. Madár betűi. 33. Ope­rettprimadonna. 35. December rövidítése. 36. Lőcsei születésű neves tájképfestő (1791—18601. 39. Német névelő. 40. Sürgős a dolga. 42. Kelet-európai nép. 43. Énekel. 45. Fiatal angolul. 47. A távolság. 48. Létezik. 50. Vissza: még nem vesztette el a reményét. 52. Árpád Károly. 53. Néptörzs, Franciaország őslakői. 55. Fütyülő. 57. Fűtő­ház, mozdony-„garázs“ (néve­lővel). 59. Dal. 61. Vonatkozó névmás. 63. Ütközet (ékezethi­ba). 65. Díszem. 67. Rosta. 69. Turisták. 71. Hézag. 73. Angol gépkocsik jelzése. 74. Takar­mánynövény. 75. Ló népiesen. 77. AGS. 78. Vonatkozó névmás többese. 80. Vissza: elme. 81. Káté. 82. Ógyallai születésű festőművész (1856—1914), fő­ként történelmi tárgyú képei ismeretesek. 85. Észak-amertkai Indián törzs. 86. Nem állsz? 87. Cseh helyeslés. 88. Sok muzsi­ka. 90. Nem sűrű. 92. TLH. 94. Vissza: szlnehagyott. 96. Hely­­határozó rag. 97. Gábor Rezső. 98. Régi római üdvözlés. 99. Po­zsonyi születésű, süketnéma festő, a múlt század közepén meglehetős nevet szerzett ma­gának. 103. Japán vallás. 105. Kiejtett betű. 106. Hajrá a ver­senyben. 107. OBÄ. 109. Zoltán Dénes. 110. Altatószer. 112. Ma­gyar író (Tamás). 114. Bolgár fejedelem Anonymus króniká­jában (névelővel). 116. Hanya­gul, rendetlenül öltözött. 118. Magáé. 119. Község, üdülőhely Fejér megyében. 121. Gyomnö­vény. 122. Időmérő. 123.' Lőcsei születésű szobrász (1819—1877), ő faragta -a Lánchíd köorosz­­lánfait. FÜGGŐLEGES: 2. Szokás, er­kölcs németül. 3. Szlovák elöl­járó. 4. Német tagadás. 5. Ko­pasz. 6. K-val: templomi orgo­nista. 7. RY. 8. Angol helyes­lés. 9. Szomolnoki festőcsalád egyik tagja, Egerben működött a múlt század elején. 10. Még nem iskolás. 11. Tagadószó. 12. Forgatmány. 13. Kirakat része. 14. Iparváros Erdélyben. 15. Ál­lóvíz. 16. Add ide! 20. Beckői születésű festőművész (1852— 1919), megrázó háborús vázla­tokat készített. 22. Termést ta­karít be. 25. Palesztinái nép­törzs az ókorban. 28. Rostálás­nál visszamaradó törmelék-ga­bona. 30. Nyugat-európai nép. 32. N-nel a végén: veszélyes méreg. 34. Mértani testek. 36. Görög eredetű szóösszetételek­ben: ezer. 37. Őrajavítő. 38. Ne­ves egyetem az USA-ban. 41. Himbál. 44. Járás. 46. Nem ok. 47. Vásárlásnál szívesen alkal­mazzuk. 49. Régi súlymérték. 51. Lőcsei születésű arcképfes­tő (1782—1849), hosszabb ideig az orosz cári udvar festője volt. 54. Énekhang. 56. PSO. 58. Mu­latozás. 60. Tibet része. 62. Inni ad neki. 64. Kapa betűi. 66. Egy szál fehérnemű. 68. A század­vég neves cseh festője. 70. El­méje. 72. Hasítóeszköz. 76. Száj szlovákul (fonetikusan). 79. Nem én fenek. 80. GZE. 82. Fal betűi. 83. Zöldségféle. 84. Ró­kafej. 85. Közlekedési eszköz. 86. Hírt küld. 89. Közlekedés­­rendészeti szabályzat. 91. A vir­gonc. 93. Test része. 95. Férfi­név (névelővel). 99. Pálcáin 100. Üdülőhely Bratislava köze­lében. 101. Alarm. 102. Város a Panama-csatorna bejáratánál 104. Szaggat. 108. Egykori fő­nemesi cim. 111. Csehszlovák porszívó-márka. 113. Mézgyűj­tő. 115. Lakás része! 117. Ezen a napon. 118. Felmenőági ro­kon. 120. Vallás rövidítése. Az előző rejtvény megfejté­se: A történelemben két év kis idő, egy ember életében vi­szont sok bonyolult tépelődést és emberi fájdalmat felent. A telkek személyi használata Ebben a cikkünkben egyúttal válaszolunk P. E. kálnai olvasónk levelére is. A polgári törvénykönyv ezzel az új jog­­intézménnyel lehetővé teszi, hogy a szo­cialista társadalmi tulajdonban levő azon telkeket, amelyeket a községi beépítési ter­vek alapján családi házak, víkendházak vagy garázsok építésére, ill. kiskertek lé­tesítésére jelöltek ki, a törvényben előírt módon a polgárok személyi használatába futtassák. — Más célokra, főként mezőgaz­dasági művelésre szolgáló földeket nem le­het a polgárok személyt használatába jut­tatni. A törvény ezzel az intékezésével is meg kívánja akadályozni, hogy főként csa­ládi házak létesítésére bárhol értékes ter­mőföldet vegyenek igénybe. Személyi használatba családi ház épí­tésére maximálisan 800 m2, víkendház épí­tésére 400 m2, kiskert létesítésére 400 m2, végül garázs létesítésére megfelelő nagy­ságú telek futtatható. A személyi használati fogra a járási nemzeti bizottság ad ki végzést, ezen vég­zés alapján a szocialista társadalmi tu­lajdonban levő telekkel rendelkező szo­cialista szervezet, rendszerint a helyi nem­zeti bizottság írásbeli szerződést köt a jogot elnyerő polgárral. Ennek a szerződés­nek tartalmaznia kell a telek pontos meg­jelölését, annak használati célját és a fi­zetendő ellenérték összegét és annak lefi­zetést módját. A szerződés csak akkor vá­lik érvényessé, ha azt az állami fegyzö­­ség bejegyzi. Jogi tanácsadó A személyi használati jog időben nem korlátozott, átszáll a használó örököseire is, de szerződéssel másra nem ruházható át. Abban az esetben azonban, ha a telekre a használó családi házat, víkendházal vagy garázst épített (a telek céljának megfelelően), a telek használata a tör­vény rendelkezése értelmében átszáll az építmény új megszerzőjére. Az átruházási szerződésben rendezni kell a használati jogból folyó jogokat és kötelezettségeket (pl. a beruházások kérdését). A személyi használati jog élvezőjét lényegében a tu­lajdonossal azonos jogvédelem illeti meg. — A ráépített családi, víkendház és ga­rázs az építtető személyi tulajdonát ké­pezi. A törvény megengedi, hogy több sze­mély közös használati jogot szerezhessen (így pl. a házastársak), de egy célra egy személynek csak egy személyi használat­ban levő telke lehet. , Ha a használó a telket figyelmeztetés ellenére nem a maghatározott célra hasz­nálja, vagy egyáltalában nem használja, a bíróság a helyi nemzeti bizottság vagy az illetékes szocialista szervezet indítvá­nyára a személyi használati jogot meg­szünteti. Már említettük, hogy az új polgári tör­vénykönyv szerint a be nem épített házhe­lyet élők között kötött szerződéssel eladni csak az államnak lehel, amely az így szer­zett telkeket az arra rászoruló, építkezni akaró polgároknak juttatja személyi hasz­nálatba. A törvény ezen intézkedése alól a felmenő és lemenő rokonokat és a test véreket illetően kivételt tesz, mert ezek a 800 m2 területű házhelyet, 400 m2 terü­letű telket vínkedház építésére, vagy 400 m2 telket kiskert létesítésére, esetleg megfelelő területű telket garázs létesíté­sére egymásnak ajándékozhatnak. Termé­szetesen az ilyen telkek is képezhetik öröklés tárgyát. Azt, hogy mi számít konkrét esetben házhelynek, a járási vagy a helyi nemze­ti bizottság építészeti osztálya igazolja a beépítési tervek, vagy területi döntés alapján. Egymagában az a körülmény, hogy valamelyik be nem épített telket a való­ságban hosszabb idő óta kertként használ­nak, nem zárja ki azt, hogy a községi be­építési tervek alapján házhelyről van szó (esetleg bizonyos idő, újabb utca megnyi­tása után). Ezért a kertek tulajdonjogá­nak átruházása esetében a járási, ill. a he­lyi nemzeti bizottság építészeti osztályá­nak igazolnia kell, hogy a kérdéses telket nem kell-e be nem épített házhelynek te­kinteni. Igenlő esetben az érintett terü­lettel csak a fentebbi korlátozott módon lehet rendelkezni. Olvasónknak 19 ár nagyságú kertben sa­ját családi háza van. Ha ennek a telek­nek fele apja nevén van, még ha a kér­déses kert egyúttal házhelynek is számít, nincs törvényes akadálya annak, hogy a társtulajdonos apa építési engedélyt kap­jon saját családi ház építésére, feltételez­ve, hogy külön háztártásban él. Ha az apa nem társtulojdonosa a kérdéses teleknek, a fiú a törvény értelmében apjának 800 m2 területei meg nem haladó ház­helyet ajándékozhat. Dr. FÖLDES JÖZSF.F 15

Next

/
Thumbnails
Contents