A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)

1964-07-12 / 28. szám

A Me|JI Park látkép«, a képen hátul a Nemzeti Stadion O iőC m fk fáiÁmfi százalékkal alacsonyabb!), ahol napról nap­ra nő a gépjárművek száma (tavaly 670 ezer gépkocsit tartottak nyilván s a további növekedés mintegy 10 ezer autó havonta!), ahol ma a város középpontjában óránként 20 kilométeres sebességgel lehet csak haj­tani. Amikor Tókióban Jártunk (a múlt év őszén rendezett nemzetközi ún. „elő-olim­­piászon“) egy röplabdamérkőzésre kel­lett eljutnunk, a rendőrség biztosította számunkra a forgalmat — három motor­kerékpár és egy szirénázó rendörkocsl, különben nem jutottunk volna el sehova. Az olimpia megrendezésének és sikeres lebonyolításának fő feltételei azonban a stadionok, sportcsarnokok, egyszóval vala­mennyi sportberendezós. Az olimpiai ver­senyszámok kiterjesztése, az egyes álla­mok sportolóinak egyre nagyobb arányú részvétele, a nézők érdeklődésének fokozó­dása, mindez egyre nagyobb feladatokat ‘ró minden egyes új olimpia rendezőségére. Ma már például elképzelhetetlen, hogy a sportpályák és sportcsarnokok túlságosan távol legyenek egymástól. Fárasztó ez a versenyző számára és nem felel meg a nézőknek, akik ugyanaz nap nem láthat­A Glnza sugárút, Tokió egyik legforgalmasabb nak több versenyszámot. Egyes sportágak, pl. a vízisportok, amelyekhez különleges feltételekre van szükség, a központtól tá­volabb kerülnek megrendezésre — egyéb­ként azonban az egész olimpia lebonyolí­tása három nagyszabású sportközpontban bonyolódik le: A Mejjil park Tokió legnagyobb sport­létesítménye. Itt fekszik a Nemzeti Stadi­on. A Mejjl Park a város középpontjában 48 hektár területen fekszik, valaha csupa templom állt Itt — dehát változnak az Idők... A nagy stadion mellett ma ott áll egy fedett csarnok, atlétikai stadion, úszómedence, baseball- és labdarúgó-pálya, azonkívül egy tornacsarnok. A Nemzeti Stadiont 1958-ban fejezték be, tavaly ki­bővítették és újjáépítették, ma 75 000 né­zőt fogad be. A Komazawa, a második legnagyobb sportközpont mintegy hat kilométernyire fekszik az olimpiai falutól. Már 1961-től kiterjedt rekonstrukciós munkák folynak itt. A stadion befogadó képessége 20 000 néző, itt játsszák a labdarúgó selejtező mérkőzéseket, ugyancsak az itteni torna­teremben kerülnek lebonyolításra a birkó­zó-bajnokságok és a japán nemzeti birkó­zás, a sumo versenyen kívüli bemutatói. A Yoyogl sportközpont azelőtt részben a megszálló amerikai hadsereg birtokában volt. Itt épül a legtöbb új objektum, első­sorban egy tornaterem és fedett uszoda, ahol a vízilabda mérkőzések és a műugrá­sok kerülnek lebonyolításra. Ugyancsak Itt mérik össze erejüket a súlyemelők, a ví­vók és az öttusázók. Közvetlenül a Yoyogl stadion közelé­ben van az olimpiai falu. Itt még tavaly amerikai katonatisztek laktak családjuk­kal. A stadiontól mintegy húsz percnyi tá­volságra fekszik, s 13 négyemeletes ' ház­ból és 233 kisebb épületből áll. A rende­zőbizottság azzal számol, hogy 9000 spor­toló lakik majd itt — úgyhogy inkább olimpiai városról kellene beszélni... A parkolóhelyen 1000 gépkocsit lehet el­helyezni. A japánok azzal számolnak, hogy az olim­piai játékok idején mintegy 30 000 külföldi érkezik a városba. Már pontosan be is osz­tották, hol fognak lakni: 13 000 embert euró­pai típusú hotelekben helyeznek el, hétez­ret átalakított japán szállókban, hatezret hajókon, egy részüket ínternátusokban, ma­gánházaknál és az 1000 újságíró számára fenntartott szállásokon. A japánokat nagymértékben és őszintén érdekli az Idegenek véleménye: elutazásunk előtt kérdőíveket osztottak szót köztünk, amelybe be kellett írnunk tapasztalatainkat, véleményünket, Jó és rossz benyomásainkat. Kiváncsiak voltak, mi a véleményünk a tol­mács-szolgálatról, a bevásárlási központok­ról, egyszóval mindenről. Az olimpia már ma nemzeti ügy valamennyi japán számára. A külföldiek ideérkezésétől az idegeníor­féútvoDala. A tokiói tv-óllomás tornya, a legnagyobb a vi­lágon galom további növekedését várják; az egész országot keresztül-kasul szelő turistautakat szerveznek, egyre jobbá teszik a kiszolgálást, az elszállásolást és kutatják, mely ételek izlenek legjobban a külföldieknek. Az olim­piára érkező külföldiek számára különösen olcsó bevásárlást tesznek iehetővé, tehát az idegenek kiváló japán árut (különösen fény­képezőgépeket, tranzisztoros rádiókészülé­keket, fllmfelvevőgépeket) vásárolhatnak, mégpedig olcsóbban, mint ahogy ezekhez a hazai fogyasztó közönség hozzájuthat. Már ez az apróság is Jellemző a Japánok gon­dolkodásmódjára és üzleti szellemére: min­denütt másutt alighanem Igyekeznének fel­használni a felfokozott turistaforgalmat olyan áruk eladására, amelyek raktáron fe­­küsznek — és esetleg még magasabb áron Is. A japánok gondolnak a jövőre. Az azon­nali esetleges nagyobb haszon helyett előny­ben részesítik azt az üzletet, amely egyelő­re ugyan csak reklámot csinál nekik — de hozzájárul, hogy nagyobb megrendeléseket kapjanak a Jövőben. A japánok helyesen látták meg az olimpiával kapcsolatos nagy politikai és üzleti lehetőségeket. ANTONIN KYNDR lapán Press felvételeit

Next

/
Thumbnails
Contents