A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-11-01 / 44. szám
Az észak-lrországl Silvia Mc. Cltmonil Hal című képe Az expresszionista művömet érdeme, bogy • gyermeki látásmód klfeiezd eszközei érthe tflek és érzelmileg közelállók a felnőttek világa számára Is. Visszaállította legbelsőbb énünk elképzelése) nek és tapasztalatainak kifejezési jogosultáé gát, ami addig az Ideig számba sem jühetett a reális világ reális ábrázolhatésága mellett. Visszahozta az egyszerű színek és formák ffllUtt érzett tiszta Brfimet, Igazolta a teljes egyéniség képzőművészeti visszahatását, kívetülését a valóságra. Felszabadulva a korábbi elképzeléseknek a képzőművészei dogmatikus törvényszerűségeire vonatkozó béklyóitól, a gyermeki alkotásaikat ma már egészen más szeme allgból, még megvilágításba® látjuk. Csak a ml évszázadunkban értünk el odáig, hogy képesek vagyunk felfogni: a gyermek képalkotása nem csupán spontán kifejezésmód, nőm Is csak az ember fogékonyságának bizonyítéka a színek ás a formák Iránt, hanem képesség a még csak részeiben Ismert világnak (gyermekekről lévén szó) Igen Összetett ábrázolására. Most tanúskodhatunk amellett, hogy a gyermekrajzokon, festményeken biztonsággal felismerhető és kUlftnválasxtható az, amihez a gyermek az értelmén ét jutott el, az, amit az érzékszervei útján tapasztalt, és az, amit a érzelmeivel fogott fel. A brazillal jósé Roberta kombinált technikával készült portréje Ch. Christof! tizenkét éves ciprusi klsltaynak elíö dlJat nyert kéP® 0 Gyüimölcsszürot Nőm csoda hét, ha az utolsó éviizedben olyan rendkívüli médon megnótt a világ érdoklédése a gyermekek képzómfivészett megnyilatkozásai Irént, és hogy az efféle alkotótevékenységnek nagy jelentőséget tulajdonítanak a gyermek egyéniségének fejlódéeében. Ezekről a tényekról bessél egyszerűen és meggyőzően az a nemzetközi kiállítás, amely „A gyermek és a világ" cím alatt október elejótól november elejéig tekinthető meg Prágában, az ódon U Hybernó palota hatalmas termeiben. A termeket teljesen megtöltik a résztvevő Ötvenhat ország gyermekeinek legjobb képei. Egy-egy ország kb. ütvén képpel szerepel. Kivételt a vendéglátó Csehszlovákia képez, amely még széleskOrflbb éttekintéat nyújt saját anyagából. Nálunk a képzőművészeti nevelés az általánoe műveltségei nyújtó Iskolák tananyagának szervea részét képezi. Célunk, hogy a gyermekek má az Iskolákban elsajátítsák az Önkifejezés képességét, a képzőművészei' ábécéjét, gyakorolják a térhatásokat, érzékűk legyen a forma és az arányok iránt, a helyes távlatok Iránt, megtanulják a képzőművészen technika gyakorlati alkalmazásit as életiben és egyúttal esztétikai érzékűk Is fejlődjön. Az iskolákban a képzőművészeti nevelés még es ötvenes években Is outsider volt. Ma mér egészen másképp értékeljük a képzőművészeti nevelés nevelfi hatásét, bér esen a téren még ma ts Magyarország és az NDK mögött haladunk. A kiállításon látjuk, milyen elfogulatlan bátorsággal bánnak a gyermekek a színekkel, a formákkal ás a kompozícióval. A „lenyeli", „iskolásán" készült képek, amit némely tanítónk még megkövetel a gyermektől, egyenesen kínosan hatnak esek mellett a szabad alkotási kedvet és megvalósítást tökröxó ké pék mellett, amelyek arról beszélnek, hogy alkotóluk azlvesen. odaadással foglalkozott a témával, az érzelmi és gondolati elem egyaránt érvényesöl bennük. Ezeknek a képeknek s létrehozáséban a gyermek egész lényével vess részt, és ex az, amiről szó van. Ex a fontos nemcsak a képzőművészet 1 nevelés ben, hanem az egén modern pedagógiában. Sót az emberi cselekvés minden területin. A kiállítás gyönyörű, sikeres és rendkívül hasznos. Teljes loggal keltette fel a világ irdokl ódósát. Nevelőinknek Is nagyszerű segítséget nyújt. Képet ad öt kontinens elméleti és gyakorlati pedagógiájáról, s mintegy ablakot tár ezekre a löldréaxekro. Iliit N02KA „Hldéptlés" a hollandiai Alex Mesdag temperája
