A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)

1964-11-01 / 44. szám

L evelezőink írfá k Csehországból gratulálnak a deáki együttesnek Deák! származású bútor- és műasztalos vagyok. Csehországban, Litvlnovban dolgozom. Ott értesültem a deáki együttes nagyabo­­nyi szerepléséről. Az Oj Sző egyik számának knltúrrovatéban nagy örömmel olvastam a deáki együttes énekkarának nagya­­bonyi sikeres fellépéseiről. Igazán öröm hallani ilyen nagy tá­volságban az otthoni kulturális éle* sikereiről. Üdvözletemet küldöm az énekkar vezetőjének és tagjainak. Kívánom, hegy minél szebb eredményeket érjenek el a jövőben Is. Pirk Nándor Emléktábla leleplezés Zólyomban Megalakul az Irodalmi színpad Tornaiján? Néhány hónappal ezelőtt örömmel olvastuk a Hétben, hogy Tornaiján Irodalmi színpad alakul. Nemcsak mi, tornai jalak örül­tünk, hanem az egész Sajó mente és Gömör vidéke. Sajnos, azó­ta az Irodalmi színpad még mindig alakul. Tudjuk, minden kezdet nehéz, de nem szabadna megtorpanni a kezdeti akadályoknál. Egyik legnagyobb nehézség tudomásom szerint az vo'lt, hogy csak a diákság volt hajlandó bekapcsolód­ni a munkába, és mivel a diákság a két nyári hónapra elhagyja az Iskolát, inkább meg sem alakítják az Irodalmi színpadot? Úgy csak két hónapon keresztül lenne kuitűraszegény a város, így viszont tizenkét hónapon keresztül. Több mint kétezer tanuló tanul Tornaiján. Legtöbben a tizenkét éves iskolába járnak, aztán a mezőgazdasági műszaki közép­iskola következik. Miért nem alakit 'valamelyik Iskola Irodalmi színpadot, vagy a két Iskola egyesítve? Ilyesmi már van hazánk­ban. Szavalóink is vannak, ezt bizonyltja, hogy az országos sza­valóversenyre Tornaijáról négyen jutottak be. Ideje lenne falkarolni az ügyet, s akkor talán mint befejezett tényt Írhatnánk: Tornaiján megalakult az irodalmi színpad. Med­dig kell még erre várni? Moncz János Kovács Apollónia Ragyolcon Ragyolcon a már hagyományossá vált cigánybált ismét megren­dezték. A bálok érdekessége az, hogy a zenét nem a helybeliek szolgáltatják, hanem minden évben Magyarország egyik legis­mertebb zenekarát hívják meg. így volt az idén is. Albert István zenekara mellett a Magyar Rádió és Televízió ismert énekesnő­jét, Kovács Apollóniát hívták meg. A neves művészek el is jöt­tek, a falu apraja és nagyja örömmel fogadta a kedves vendége­ket. Különösen megkedvelték Kovács Apollóniát, aki legszebb cigánydalaiiból adott elő. A művészek Igazán tudásuk javát ad­ták, és a lakosságnak felejthetetlen élményt nyújtottak. Torpis József A Szlovák Nemzeti Felkelésben és annak előkészítésében nagy részük volt a zólyomi vasutasoknak. A Felkelés ideién a vasúti műhelyekben dolgozó munkások három páncélos vasúti szerel­vényt készítettek a Felkelés harcban álló hadserege számára. Jól megállták a helyüket, míg ki nem űzték a megszálló hadse­reget. Képünkön bemutjuk az egyik páncélos vasúti üteget és az azon elhelyezett emléktáblát, amelyet a Felkelés 20. évofrdulÓJán lepleztek le. Ez a vasúti üteg a zólyomi vasútállomás előtt áll, s az elmúlt idők dicsőségére emlékeztet. Búkor József Évszázados hagyományt újítottak fel Kürtön Az érsekújvári járás egyik legjobb Cse­­madok csoportja a kürti szervezet, mivel olyan lelkes vezetőik vannak, mint Kurucz Ferenc, elnök, Dornai György titkár, Sán­ta Béla kultárfelelős, Kanyicska János pénztárnak és a többiek. Már régebben kutattak a török dúlás és a kurucz-Iabanc harcok idejében jeladásra használt tehénszarvból készített különös síp után, amelyet Kürtön annak idején a községet körülvevő szőlőhegyekről hasz­náltak különböző jeladásra, csoportosulás­ra az ellenség ellen. Hangja messze, ki­lométerekre elhallatszott, s mivel ilyen nagy szerepe volt ai múltban, elhatározták, hogy évszázadok múltán újra felújítják használatát. Kanyicska József még emlé­kezik, hogy kisgyermek korában dédapja birtokában volt ilyen síp, amit neki is megmutatott: — Nézd, gyerek, ezt fújták őseink is a törők dúláskor ás a kuruc har­cok Idején. A mólt évben az Idősebbek közül mér többen elhatározták, hogy az idei szüreti mulatságon fellépnek ezekkel a hangsze­rekkel. ígéretüket meg is tartották. Vasárnap kissé hűvös, őszi szél fújda­­gólt, do ez a kürtieket és a környékbeli falvak lakosságát nem zavarta, végignéz­ték a kürtiek színes, szüreti felvonulá­sát. A felvonulással egyidejűleg a szőlő­hegyen felújították a régi síp használatáé, és több, régen használatos jelzést fújtak. Ez versenyszerűen ment. Az első Kanyics­ka József lett, és rajta kívül még négyen kaptak díjazást. A felvonulás ás a sípszó­­verseny után kezdetét vette a szüreti mu­latság, ahol a kürtiek megmutatták, ho­gyan lehet szépen, kulturáltan mulatni. Kürt mintájára jó lenne, ha a többi he­lyi szervezet is foglalkoznék régi hagyo­mányaink felkutatásával. HOFER LAJOS

Next

/
Thumbnails
Contents