A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-10-25 / 43. szám
■pap Jvídék teld jövet az utas először Belgrád tizenötemeleff f tés házalt pillantja meg. Hat esztendővel ezelőtt csu- 11 pán az első utcákat jelölték kl„ s akkor hegesztették a monumentális új kormánypalota acélvázát. Ma már több mint hatvanezer ember lakik Oj-Belgrádban, 1965-ben már százezer, tíz esztendő múlva pedig kétszázezer ember kap kényelmes lakást a Száva és a Duna háromszögében emelkedő, gyorsan fejlődő városnegyedben. De robogjunk át a Száva hídon és hajtsunk fel a Kallmegdánra, az ősi várhegyre, amelynek komor falai, szűk lő rá sei régi Időkről, a város történetéről beszélnek. Kallmegdán Törökről magyarra fordítva: Fehérvár, vagyis szerbül: Beograd, Beígérd. Fehér szikláért több mint hatvanszor vívták csatát, s ugyanennyiszer cserélt gazdát a Száva torkolatánál emelkedő domb. Az első Írott híradást Hérodotosz küldte az Itt emelkedő településről. Először szkíta kereskedők éltek ott, majd a körülbelül az Időszámításunk előtti 335-ben a kelták vették át tőlük, s adták a településnek a Singldunum nevet. Ettől kezdve távoli országokban Is híre kerekedett a fontos stratégiai és kereskedelmi csomópontnak. Sokszor cserélt gazdát a szkíták, kelták szarmaták, rómaiak, gőtok, hunok, avarok, magyarok és szlávok között. Az első évszázadban a rómaiak erőddé alakítják. Az 5. században nehéz idők Jártak Singldunum felett: a hunok földig rombolták, de a következő évszázadban a bizánci fustlnlanus császár újjáépíttette, s virágzó kereskedelmi és tudományos központ rangjára emelte. Közben a Balkánon folytatódott a szlávok előrenyomulása s a 9. században Slngldunumnak ők adták a Beograd — „Fehér város“ — nevet. Hunyadi János és Dugovdcs Titusz amiéke Belgrád ekkor már a Kelet és a Nyugat, a Balkán és Európa többi része közötti kereskedelem fontos kulcspontja volt, a 13. században pedig a szerb állam központjává lett. 1521-ben azonban már a török hódítók uralma alá került. A török hódoltság évszázadai maradandó bélyeget nyomtak a városra: mecsetek, minaretek emelkedtek, Belgrád architektúrája keleti vonásokat kapott. Ezen nem sokat változtatott a 18. század elején bekövetkezett rövid osztrák uralom, mert a város hosszabb-rövldebb megszakítással török kézen maradt; All Rlza pasa végül ts csak 1867-ben adta át a fellegvár kulcsait a szerbeknek. Belgrád — négy évszázados török elnyomás után — Ismét a szerb állam politikai gazdasági és kulturális központja lett. De ha már a török időkről beszélünk, nem feledkezhetünk meg Hunyadi Jánosról. A Belgráddal szomszédos Zlmonyban állt vár. kastélya és öt évszázaddal ezelőtt onnan Indult Belgrád az akkori Nándorfehérvár felmentésére. Győzelme emlékére harangoznak azóta is világszerte minden délben a katolikus templomokban. Hunyadit Zlmonyban temették el és háromtomyos síremléke hirdeti ma is emlékét. Áll az a torony Is, ahonnan Dugovlcs Titusz hősi önfeláldozással magával együtt a mélybe rántotta a törököt, aki elsőként akarta a vár fokára tűzni a lófarkas török zászlót. „Tigrisek“ zászlók, fegyverek ... És ismét a Kallmegdánnál vagyunk, a Belgrád fölé emelkedő dombon, amelyről nagyszerű kilátás nyílik a zöldesszünkőn hömpölygő Dunára és a beletorkolló sárga Szávára. A várfalak szomszédságában szabadtéri múzeum: a Wehrmachttól zsákmányolt ágyúk, tarackok, fekete nácikeresztes „Tigrisek", szétlőtt tankok... Ezek a fegyverek Jugoszlávia és Belgrád népeinek gigászi hősi küzdelmét Idézik az országot 1941-ben megszállt hitleri csapatokkal szemben. 1941. március 27-én Belgrád csaknem teljes lakossága az utcán tüntetett a nád Németországhoz való csatlakozás ellen. Április 6-án a náci Luftwaffe bombázta Belgrád lakónegyedeit. S néhány nappal később kezdetét vette a fegyveres ellenállás, amelyben csupán a belgrádiak nyolcvanezer embert áldoztak a hazáért. 1944. október 20-lg folyt a harc, amelynek tárgyi emlékei ott sorakoznak a Kalimegdánon, s a várhegy múzeuméban. Köztük egy vad-etetőnek látszó erdei építmény: a partizánok Oj Belgrád — a Száva bal partján u\mw Belgrád jelképe a Kallmegdán, a régi török erűdök falát él bástyáit örxö várhegy Mintegy harminc hektárnyi területet foglal el, a múzeumokon kívül helyet adott a győzelmi emlékműnek is (a távolban emelkedő oszlop) és az állatkertnek. A Terazlje — a jugoszláv főváros központja, ide torkoltának Belgrád sugárútjai titkos nyomdájának rejtekhelye, vörös zászlók, kézzel nyomtatott újságok, fegyverek, utolsó üzenetek a banjlcai halál táborból. Sokarcú váron Belgrád a felszabadulás után nem csupán a sokarcú Jugoszlávia egységének kifejezője lett — egyben a szocialista építés egyik szimbóluma ts. S mindezt sikerült olyan ötvözetté tenni, amellyel Belgrád lmmér Európa nemcsak egyik legszebb fekvésű, hanem modern negyedekben gyorsan gazdagodó fővárosa Is. Nemcsak a 255 ezer négyzetkilométer területű és 19 millió lakosú Jugoszlávia nemzetiségeit egyesíti, hanem egyben az ország legfőbb kultúrköapontja Is. Egyetemein csaknem 45 ez-en tanulnak. A belgrádiak szeretik a zöldet, a város tele van parkokkal, fasorokkal. Külföldiek „zöld városnak“ is szokták nevezni Belgrádot, noha a „fehér város“ találóbb: házalnak, épületeinek színe általában fehér, vagy a sárga igen világos árnyalata. Ma már több, mint 850 ezer lakosa van, pedig ötven esztendővel ezelőtt, az első világháború küszöbén mindössze 85 ezer ember lakta. Sok mindenről szólhatnánk még, elsősorban a város szobrairól, amelyek legszebbjei a közelmúltban elhunyt Mestrovlcs művészetét dicsérik, korszerű szállodáiról és nagyszerűen szervezett idegenforgalmáról, közeli kirándulóhelyeiről, amelyekre vasárnaponként gépkocsikon, autóbuszokon, vonaton és hajón áramlik a pihenésre vágyó belgrádiak tömege. De mindenek előtt a belgrádi emberről, a várost új köntösbe öltöztető építőről, aki felhőkarcolókat emel a kis kunyhók helyén. SEBES TIBOR
