A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-10-25 / 43. szám
1945. október 28-a népi demokráciánk fejlődésének új fejezetét nyitotta meg. E napon valósult meg munkásosztályunk egyik régi követelése — a kulcsipar, a nagybankok, az energetikai üzemek államosítása. Megszűnt a kapitalista világtól való függőségünk, és létrejött a lenini nemzetiségi politika érvényesítésének szilárd alapja. A szocialista iparosítás lehetőséget nyújtott a szövetkezeti mozgalom kibontakozására is. Kulcsiparunk tizenkilenc év előitti államosítása szilárd gazdasági alapra helyezte népi demokratikus rendszerünket. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyssületének hetilapja. Megjelenik mIádén vasárnap. Főszerkesztő Major Ágoston Szerkesztőbizottság: Egri Viktor, Gály Iván, Gynrcslk József, Lőrinci Gyula, Máos Jőssef, Ossvald Árpád, dr. Szabó Rezső. Szerkesztőség: Bratislava, lesanskfiho 9. Postallők C-398. teleién 833-04 Terjeszti a Posta Hirlapasolgálata, előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesltő. Külföldre szőlő elOtlsetáseket elintéz: PNS — Ostradná azpedloia tlaőe. Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a PRAVDA nyomdavállalat. Bratislava, Stőrova 4. KlSflzatásl dl] nagyad évre 19.80 KCs, lét évre 39.- Kés, agész évre 78.- Kés. Kéziratokat nam érzünk meg és nam küldünk vissza. K-13* 41867 „CITIIIS, ALIIIS. FOHTIUS” Három szócska csupán, (mégis mennyi törekvést, Igyekeztet fejez ki. „Gyorsabban, magasabbra, bátrabban" — az olimpiai versenyek jelszava. Az firhajősok magasabbra törekvése éppenúgy megvan benne, mint a világ legjobb sportolóinak Igyekvő akarata: egyre feljebb, egyre gyorsabban, egyre bátrabbanl Egyre feljebb a brumelt és Balázs jolán-1 magasságokig, mindennemű gépezet nélkül, csak a saját akarattól serkentve, vagy „hansenl" magasságig a technika új eszközének, a rugalmas övegrostból készült rúdnak a segítségével, sebesebben, „hayesi“ gyorsaságra kapcsolva; bátrabban, úgy, mint Zdraíila, Vahonyln, Vlaszov, Földi Imre, ezek a remek súlyemelők; merészen, mint az olimpiai szorltóban győztes ökölvívók, a tízméteres toronyból ugró aranyérmes Lesley Bnsh, vagy Ingrid Krämer, a német lány; bátran, mint Jlfl Daler, az üldűzőversenyben győztes kerékpározó. A siker előfeltétele a jó felkészülés, a sportszerű életmód, a kemény küzdelem. A világ legjobbjainak küzdelméből tanulhat ifjúságunk. Irina Pressz, Betty Cutbert, Mary Rand, Rejtő Ildikó példájából tanulhatnak a lányok; a fiúk pedig a kalapácsvetés ezüstérmestől, Zsivótzkytöl, a súlyemelés aranyérmes Zdraiilájától, vagy Török Ferenctől, az öttnsézás egyéni győztesétől. Az olimpiai győzteseket, a sportszerűen vesztő versenyzőket bátran állíthatjuk példaképnek fiataljaink elé. A veszteseket Is, hiszen szépen veszteni éppen olyan nehéz, mint pompásan győzni. Az Idei olimpiai játékokon, sorrendben Immár a XVIII. olimpián, 94 nemzet 5540 versenyzője állt rajthoz. A világ legjobbjai. Felvonultak az olimpiai lobogó ötkarikás jelvénye alá, hogy az olimpiai eszmék, a nemes hagyományok, a megértés és barátság jegyében megvívjanak a győzelemért, az olimpiai érmékért, a helyezésekért. Négy esztendővel azelőtt Rómában búcsúztak a világ legjobb sportolói azzal, viszontlátásra Tokióban, és Íme, most ismét azzal búcsúznak, hogy viszontlátásra Mexikóban, a XIX. olimpiai játékok színhelyén. Rómában tartottunk attól, hogy a hidegháborús uszftók meg tudják akadályozni a tokiói találkozót, most pedig egy kis aggodalommal tekintünk Mexikó elébe, de reméljük, hogy a sport Ismét a béke, a megértés eszköze lesz, és a sportolók 1968-ban majd a mexikói sportlétesftjmények salakján, gyepszőnyegén, szorltójában és medencéjében mérhetik össze tudásokat. Most még néhány szóval térjünk vissza a tokiói játékokra. Remek küzdelmet vívtak valamennyi sportág képviselői. A súlyemelők versenyében csehszlovák és magyar siker Is született, a szovjet, lengyel, jaipán súlyemelők mellett ott álltak a győzelmi emelvényen Zdraäila, Földi, Veres, Tóh és a többiek. Valóban nehéz eldönteni, kinek a dicsőségét emeljük ki, kinek a szerepléséről számoljnnk be. A kerékpározó Daler aranyéijméről, Rejtő Ildikó és a magyar női tőrvivók világraszóló sikeréről, Tomááek hősi küzdelméről, NémeCekék vagy Törökék balszerencséjéről a szoritóban, vagy Török Ferenc remek győzelméről az öttusa egyéni versenyében, a szovjet atlétanők diadalairól, Irina Pressz világcsúcsáról a nói öttusában, az amerikai úszók szenzációs eredményeiről, futószalagon gyártott világcsúcsaikról, Ingrid Krämer arany- és ezüstérméről a női műugrásban, Varjú Vilmos bronzérméről, kitűnő tornásznűlnk küzdelméről, Kulcsár Gergely és Rudasné Antal Mária, az ausztrál Ron Clarke kudarcáról a hosszútávokon, az űj-zélandi Smell remek teljesítményéről a 800 méteren, Klim aranyérmes kalapácsbajltásáról, a magyar vízilabdázók drámai küzdelméről, a vívók Idegtépő harcáról, Latlnyináék, Caslavskáék, a japán és szovjet tornászok erőpróbájáról. Emeljük ki a néger vágtázök, elsősorban Hayes és Carr érdemeit, a néger lányok győzelmeit, az ébredő Afrika fiatal országainak lelkes sportolóit, futóit, ökölvívóit? Vagy Írjunk inkább az evezős Vjacseszlav Ivanov sikeréről? Zsabotylnszklj pompás győzelméről a súlyemelés legnehezebb számában, a nehézsúlyban? Minderről beszámolni csak könyvben lehet, oly érdekes, annyi remek versenyszám, annyi pompás küzdelem folyt le a versenytereken. Mi csak legfeljebb ízelítőt, adhatunk az olimpiai játékok légköréről, hőseinek sorából csak egyeseket ragadhatunk ki. Azokat, akik a „citius", altius, fortius" jelszó jegyében törekedtek a gyorsabb, magasabb, bátrabb versenyzésre. Azokat, akiknek a neve aranybetükkel kerül be az olimpiák történetébe. — os — Az aranyérmes Hans Zdrailla Vjacseszlav Ivanovnak ismét sikerült
