A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)

1964-10-18 / 42. szám

A tereptarka la törne modern vegyipar szintetikus lakkjait — utolérhetetlen volt, De vannak Itt fék amelyek nem félelmetes hírükkel keltik fel a látogató csodálatát, hanem például azzal, hogy növényeinktől eltérően a legzordabb télben fagyok és hé közepette bontják ki virágszirmaikat. A „Ha­mamelis vlrglntana“ decemberben virít s csünghetnek ágain Jégcsapok, kicsi sárga virágai belenevetnek a télbe mindaddig, míg langyos szellőkkel megérkezik a ta­vasz, a lepkék, a méhek felkeresik virágjait, megtörténik a beporzás, a megtermékenyí­tés. Akkor Indul csak meg a her vadás a tél kicsi virágai átadják helyüket a tavaszi buja pompázatnak. A „Chlmonanthus fragrans“ februárban büszkélkedik fehér harangocskákkal, me­lyeknek Illata elárasztja a környéket, mint­ha csak valamilyen parfömmel teli üveg tö­rött volna szét és ontaná kellemes és erős Illatát. S ha a többi fán nem Is nyílnak virágok télen, de olyan több akad, amely lombruhá- Jét télen sem veti le. Nálunk közönségesen csak a fenyő-féléket Ismerik örökzöldnek. A lomblevelű örökzöldek a tűlevelűekhez hasonlóan egész évben apránként, észrevét­lenül cserélik ki leveleiket, az év vagy évek folyamán. A legváltozatosabb fajtákat talán mégis a tűlevelűek között találhatjuk. A Glnkho bi­loba sudáran, zsengezöld lombokkal áll a park gyepén s csalafinta módon minden lá­togatójával elhiteti, hogy lombjai valóban lombok, pedig a látszat csal, mert a nyitva­termők közé. tartozik. Termése azonban nem toboz, hanem Inkább cseresznye alakú. Ér­dekes az Ables plnsapo, Spanyolországból származó fenyő, búsos tűivel. A többi ables­­féléktől eltórően tül köröskörül helyezked­nek el az ágakon. Megtaláljuk a Torreya ca­­llfornlcát Is, amelynek hím- és nő fája úgy áll egymás mellett, olyan elrendeltetéssze­­rüen, hogy akaratlanul Is elindul bennünk a képzettársítási folyamat. Talán maga Phi­lemon és Baucis ez a két meghittségben egymás felé hajló fa. A Plnus Coulterl azzal tűnik ki tobozter­­mő rokonai közül, hogy termése eléri a másfél kilogrammos súlyt is, de akadt már közel két kilogrammos toboz Is. Nem lehet tehát egészen biztonságosan a fa közelében tartózkodni, habár a krónika még nem Je­gyezte fel, hogy bárkit Is megsebesített vol­na a zuhanó toboz. Annak idején Antonín Zápotock? államelnök kapott ajándékba egy Ilyen óriás tobozt, Itt Jártakor, emlékez­tetőül a malonyai arborétumra. A Thuja plicata úgy áll új gyökér hajtásai közepette, mint kotlős a kiscsirkéivel. Hosz­­szú évek folyamán ez az érdekes szaporodá­sa fa gyökéizetének újabb és újabb hajtá­saival képes egész erdővé kinőni magát. A Cl.amaecyparls obtusa sárgán lángol a zöld színek közepette, úgy tűnik, hogy az őszi hervadás rózsdája ül ágain, pedig nem. Ez az egészséges fa természetes színe. A kínai származású Cunnlnghamla lan­ceolate sorsa nem a lassú elmúlás, ellen­tétben a tűlevelűek egyenletes lovélhullatá­­sátél, ez egyes levelek helyett egész galy­­lyacskákat veszít el. A világ leghatalmasabb fája az amerikai eredetű Sequoia glgantea (maramut fenyő) bármilyen pompás fává is fjlődlk nálunk, nem haladja meg más ma­gas növésű fáink arányait, igazi méreteit csak hazájában éri el, ahol egyes példá­nyokat ötezer évesre Is becsülnek. Éghajla­tunk a Japánból származó Cryptomerla Ja­­ponicának sem kedvez, megél Itt, de szen­ved a szárazságtól. A Taxodlum dlstlchum Is a vizet kedveli s természetesen a más vllágtájakról származó növényeknek Igyek­szenek a legnagyobb mértékben biztosítani életfeltételeit. A park megejtően romanti­kus sziklás kis tavacskái nem csupán díszül szolgálnak, hogy a látogatók a partjuk men­tén felállított padokon pihenhessenek, s el­merülve szemlélhessék a testet-lelket üdítő látványt, de egyben fontos tényezői a ned­vességet kívánó növények életben tartá­sának. A már említett Taxodlum dlstlchum nem is hogy a nedves talajt, de magát a vizet kedveli, néha egészen vízben áll, s ha ez már elégségesen átjárta sejtjeit, akkor a vízből ún. lőgzögyökereket bocsát ki, hogy gyökerei hozzájussanak a megfelelő levegő­szükséglethez is. A Plnus bugeánát nyugodtan tereptarka fának Is nevezhetjük, kérge szinte megszó­lalásig hasonlít a katonák ruhájának ás a harckocsiknak zöld, drapp, szürke, rozsda­­színre festett foltmintájához. Ha ez a fa megöregszik, megőszül, akár az emberek. Kérge fehér lesz. A harmincas években egy japán botanikus érdekes leletre bukkant. Ismeretlen, régi kipusztult fa kőlenyomatát találta meg, amelyből pontosan rekonstruálhatta az egész fát. Néhány évvel később leírása alap­ján Kína belső területén még vagy százöt­ven Ilyen élő fát találtak, amelyet Igye­keztek megmenteni és tovább szaporítani. Ez a törekvés sikerrel Járt és a Metasequola glyptostrobidesnek egy példánya a lenln­­grádi botanikuskertből Malonyára Is elke­rült ős szintén a park büszkeségei közé tartozik. Az arborétum további nevezetességet gyö­nyörű sétányt szegélyeznek s az allé fái­nak értéke nem a ritkaságban rejlik, hanem abban, hogy nevükben a helység nevét te­szik botanikus körökben világszerte Ismert­té. Thuja oocldentalis malonyánának hívják ezeket a rendkívül tetszetős, magas, hihe­tetlenül karcsú obeliszkszerü fákat, (erede­tük valószínűleg spontán mutáció). Vegeta­tív módon szaporítják, vagyis levágott galy­­lyacskál begyökeresltésével. Hosszú oldalakon lehetne ismertetni azo­kat a különlegességeket, amelyek a növé­nyeket szerető látogatókat bámulatba ejtik. De nemcsak a laikus természetbarátok tel­nek el csodálattal az arborétum láttán, ha­nem a sokat látott nagy szakismeretekkel rendelkező nyugati botanikusok Is, akik itt Jártukkor a legnagyobb elismeréssel adóztak a látottaknak. Hiszen vannak Itt különleges­ségek, amilyenekkel a legtöbb nyugati állam arborétuma Is alig dicsekedhet. Különösen a keletázslal növényvilág egyes képviselői azok, melyek Itt állnak először középeurópai földben s így a malonyai arborétum képezi egyúttal a keletázslal dendoflóra európai kapuját, OrdÖdy Katalin „Autó" - tanulóvezetők számára A prágai CKD Dukla tanonclntázetében újsze­­rfi „egyetemes vexetőszéket” kezdtek gyárta­ni ax autÚUkolák számára. Villamos beren­deléssel felszerelve lehetővé teszi az új gép­kocsivezetők gyakorlati kiképzését közvetle­nül a tanteremben. Csak mintán a vezetője- ÍHlt elsajátította a kezek és lábak használatát (különösen a sebességváltásnál), engedik öt valédl autéra. A tanoncok maguk készítik az össze* szükséges alkatrészt. Ebben az évben ^ 120 Ilyen aegédezköxt szállítanak az autúls- “ kóláknak. A őskori vaskohászat A Csehszlovák Tudományos Akadémia Archao­­légial Intézetének kísérleti kohójában cseh- M axlovák és lengyel szakemberek kísérleti ol­vasztást végeztek olyan metallurgiai baren- | dezésekben, amilyeneket az őskori vaskohá­­siok használtak. Kétféle olvasztókemence ti- , pust építettek fel, a régészeti ásatások köz- 1 ben talált eredeti berendezések szerint. Az egyik egy 1. u. 2. századból származó aknáz- 'l kemence, a másik pedig egy a hazánk terüle­tén ,a 8. és 8. századbán használt földalatti kemence volt; az utóbbi levegő hozzávezető« sal is rendelkexetl. A kísérleti olvasztások lefolyását nagyon < aprólékosan a legkorszerűbb mórűtechnikával . ellenőrizték. Többek között elvégezték a re­dukciós gázok elemzését, feljegyezték a ke , mencékben uralkodó hőmérsékletet stb. A kí­sérletek nagymértékben hozzájárultak az Óé­kor! vaskohászat problémáinak felderítéséhez. kJ A képen s kísérlet előkészítése; előtérben az ‘ olvasztást ellenőrxő modern kásxttlékak.

Next

/
Thumbnails
Contents