A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-10-18 / 42. szám
A KIADÓ VÁLASZOL A Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó 1965-ben két hazai magyar költő képviseli magyar szerkesztősége örömmel fogadta a lévai Csemadok-konferencia ötletét, és örömmel üdvözli a vitát, amely a lévai olvasó türelmetlen levele nyomán támadt a Hétben. Sietünk megnyugtatni az olvasókat: a kezdeményezés, nem aludt el, s mint az egyedül illetékes szerv, a kiadó, nem maradt tétlen. Azóta sikerült lényegében előkészítenünk mindent, ami egy ilyen országos méretű mozgalom elindításához és sikeres kibontakozásához szükséges. A kiadó mellett működő szerkesztőségi tanács már 1964. április 16-án összeült és kinevezte a bizottságot, amely a szervezés problémáit volt hivatva megvitatni, s a bizottság 1964. május 15-én kelt határozatai alapján kezdett dolgozni a kiadó. A szerkesztőségben található kéziratokból kiválasztottuk a legalkalmasabb gyűjteményeket, megismerkedünk költőink terveivel, így alakult ki aztán a végleges elképzelés, mit is nyújtsunk a kör tagjainak a szlovákiai magyar költők műveiből. A nyár folyamán többször is tárgyaltunk a budapesti kiadókkal. Koncepciónk ugyanis megköveteli, hogy hazai magyar költészetünk mellett a modern magyar líra és a világirodalom is képviselve legyen, a mai szlovák és cseh lírát Is beleértve. Érdekes megjegyezni, hogy Sági Tóth Tibor és néhány más vitázó elképzelése csaknem teljesen azonos, a kiadói koncepcióval a kötetek összetételét illetően. A véglegesnek mondható kiadói tervet szenvedélyes belső viták alakították ki, s mi végül Is úgy láttuk helyesnek, ha valóban minden igényt kielégítünk, egyszerre nyújtva az olvasónak a hazai magyar líra legjavát és a nagyvilág költészetének kiemelkedő jelenségeit. Arra is számítunk, hogy a versolvasók zöme az ifjúságból verbuválódik majd (erre figyelmeztet a szép sikerrel működő szlovák és cseh kör), s bár különleges pedagógiai célok nem vezéreltek bennünket, egy ponton mégis találkozunk a modern pedagógia elveivel: újat, mait, eredetit és korszerűt nyújtunk zömében az olvasónak, és különös gondot fordítunk a kiadott művek esztétikai színvonalára. Itt jegyezzük meg, hogy a legfelső iskolaügyi szervekkel folytatott megbeszéléseink során felvetődött egy minden iskolai korosztálynak szőlő, esetleg kétkötetes, de mindenképpen olcsó versantológia terve, amely felölelni a világirodalom lírájának legjavát és segédkönyvül szolgálna, nevelné a gyermekek ízlését és egyben szavalókönyv is lenne. Ez a terv azonban független a Versbarátok Köre programjától, hisz elsősorban a klasszikus irodalomból meríteni anyagát, nagy példányszámban jutna el az iskolákba és olcsó lenne, egyszerűbb technikai kiállításban jelenne meg. a mai lírát. Cselényi László „Erők és Bábi Tibor „A Forrás éneke“ című kötetével. Mindkét gyűjtemény jelentős mérföldkő hazai magyar líránk fejlődésében. Cselényi a konkrét társadalmi jelenségek felé fordult, nyelve, stílusa leegyszerűsödött, s egész költői alkata megérett. Bábi Tibor viszont az eszmei általánosítások felé halad, s „A Forrás énekéiben egységes lírai képet alkotott a világról, igen magas művészi színvonalon. A szlovák költészetet Jankó Král klasszikus népi és forradalmi lírája képviseli, a magyarországit Illyés Gyula legújabb kötete, a világirodalmat Paul Verlaine válogatott versei. (Verlaine a francia líra egyik megújítója volt, s a világirodalomra gyakorolt hatása úgyszólván felmérhetetlen.) Illyés Gyula kötete a budapesti Szépirodalmi Könyvkiadó, a Verlaine-válogatás az Európa gondozásában jelenik majd meg, a többit a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó készíti el a Kör tagjainak. A Versbarátok Körének tagja lehet minden csehszlovákiai magyar olvasó, aki a jelentkezőlapot kitölti és eljuttatja a megadott címre és legalább kettőt megrendel és átvesz a négy felajánlott verseskötet közül. Amennyiben mind a négyet megrendeli és átveszi, jutalmul — ingyen — megkapja az ötödik könyvet, ezúttal Verlaine válogatott verseit. Aki nem rendeli meg az alapsorozat minden könyvét, de szeretné megszerezni a juta lom könyvet, külön is megrendelheti, ebben az esetben a könyv ára ellenében. Hangsúlyozzuk, hogy ezek a könyvek nem jutnak el a könyvesboltokba, csak a Kör tagjai kaphatják meg őket, és sehol máshol nem jelentek még meg. Ebben a válogatásban és köntösben még a klasszikus Verlaine költeményei sem láttak napvilágot: a válogatás szokatlanul bő és színes. Ady, Tóth Árpád, Babits, Kosztolányi, Szabó Lőrinc fordításai mellett a legmodernebb magyar verstolmácsoíások is helyet kapnak benne. A könyvek árát még nem tudjuk pontosan, így csupán annyit közlünk, hogy egy-egy kötet vétel díja átlag 10—12 korona lesz, de nem haladhatja meg a 15 koronát s ez — különösen Illyés Gyula és Verlaine esetében — rendkívül előnyös, ha tekintetbe vesszük a könyvek művészi kivitelezését, a papír minőségét és a nyomdai kiállítást. A tagságot örökösnek tekintjük, nem kell évről évre megújítani, csupán a megrendelőlapokat tölti ki a Kör tagja a sorra következő évre. A jövőben természetesen örömmel fogadjuk az olvasók kívánságait, s már a most folyó nyilvános vitában Is találtunk néhány hasznos tanácsot, észrevételt. Ezekből Is tapasztaltuk hogy a szlovákiai magyar olvasóközönség igényes és magas színvonalú költészetet akar, s ebben is megegyezik a kiadó célkitűzéseivel. A Versbarátok Köre szép és gyümölcsöző kezdeményezésnek ígérkezik. Szó volt már arról is, hogy a jövőben kibővítjük a könyvek számát (ez a kezdet sikerétől és az olvasói visszhangtól függj, továbbá, hogy hanglemezeket is mellékelünk a kötetekhez, s ezeken kívül a lehetőségek egész sora kínálkozik még, hogy a kört érdekessé, vonzóvá és gazdaggá varázsoljuk. Az mindenképpen elgondolkoztató, hogy aki — mondjuk — tíz éven át rendszeresen tagja lesz a Versbarátok Körének, ötvenhatvan szép, bibliofil kiállítású kötethez juthat, s könyvtárában bírhatja a modern és klasszikus líra legjavát, kedvezményesen, könnyített feltételek között. A kiadó a jövőben író-olvasó találkozókat szervez a kör tagjai számára, felhasználja az irodalmi színpadok nyújtotta lehetőségeket, a magyar sajtóban pedig folyamatosan ébren tartjuk a kör problematikáját, ankétok és viták formájában. Kérjük olvasóinkat, juttassák el nekünk észrevételeiket, kívánságaikat közvetlenül, levélben Is, s amennyiben lehetőségeink és célkitűzéseink engedik, eleget teszünk neki. Most már az olvasókon van a sor. Jelentkezzenek minél nagyob számban a Versbarátok Körébe, hogy a magyar kultúra ügye ezen a fronton is győzzön. Gondoljanak arra olvasóink, hogy a magyar irodalomban mindig a költészet reagált legérzékenyebben a világ, az emberi lét jelenségeire, Janus Pannoniustól Illyés Gyuláig, s a mi kis irodalmunkban is a költők mondták ki az első bátor szót társadalmunk izgató problémáiról. Az elhangzott és még mindig folyó vitában sok lelkes ígéretet olvashattunk. Most a tetteké a szó. Kérünk minden társadalmi szervezetet, fejlessze nemes értelemben vett tömegmozgalommá a Versbarátok Körét. Felkérjük a Csemadok járási és helyi szervezeteit. tegyenek meg mindent a fontos művelődéspolitikai ügy érdekében. A csehszlovákiai magyar értelmiséghez fordulunk, a tanítókhoz, a tanárokhoz, a diákokhoz, ne szalasszák el a kínálkozó alkalmat, ismerkedjenek meg korunk egyik legfontosabb művészeti ágával, a költészettel. A tömegszervezetek is megtehetik a magukét, a CSISZ mozgósítsa az ifjúságot, s a népkönyvtárak vezetői az olvasóközönséget. Ha egy-egy községből legalább öt-hat olvasó jelentkezne, s ehhez hozzászámolnánk a városi olvasok tömegét, nyert ügyünk lenne, s nem maradnánk el semmiben a cseh és a szlovák olvasók mögött. A kiadó válaszolt. Egy pillanatra se feledjük most már, hogy a nemes lévai kezdeményezés sikere ezek után szellemi életünk helyi irányítóitól, szervezőitől, végső soron pedig az olvasóktól függ. RONCSOL LÁSZLÓ, a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője 14
