A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)

1964-09-27 / 39. szám

KERESZTREJTVÉNY VÍZSZINTES: 1. Idézet József Attila egyik szerelmes versé­ből, folytatva vízszintes 6, füg­gőleges X, vízszintes 76 és 101. 17. Gyatra. 18. Pödör. 19. Több mint kívánság. 20. YEL. 21. Ős­erdő. 23. Kígyófajta. 25. A leg­magasabb lap a kártyajátékban. 25. Nekem betűi. 28. Ezek az asszonyok. 30. Nyakravaló. 31. Különbözik. 32. Eger fele. 33. Teréz becézve, [névelővel). 35. István András. 37. Mezei. 39. Tamás Nándor. 40 Szeretnél lenni? 42. Dátumozásnál hasz­nált szócska. 41. Tisztaság a lakásban. 48. Lettem régiesen. 50. Alkonyati. 52. Helyeslés. 53. Nyékre való. 55. Falat része. 56. Hasad. 58. Görög eredetű szó­­összetételekben: millió, 60. Vissza: elmés. 62. Kiejtett betű. 63. Zoltán István. 64. jószívű. 65. Inkáb ő! 66. EAP. 67. Ku­kucskáló. 69. MVO. 71. Agitá­­ciós rövidítve. 73. Nem nemes. 79. Üdülőhely, a Velencei-tó mellett (ékezethiba). 81. Ne­mes gáz. 83. Teri betűi. 84. Iro­dalmi tanulmány. 86. Patak ré­sze. 87. Tamás Sándor. 88. Ház része (névelővel). 90. Vissza! jószemű. 92. Láb része. 94. A muzsika. 96. Hun király. 98. Nézz! 100. Birtokos rag. 105. Agár magánhangzói. 106. Fizi­kaprofesszor, a „100 kérdés — 100 felelet“ című tv műsor szer­kesztője. 108. LKT. 109. Festék­fajta. 111. Vadon része. 112. Olasz férfinév. 114. Apátlan­­anyátlan. 116. Székelyeknél gyakori női név. 118. íráshoz szükséges. FÜGGŐLEGES: 2. Erőtlen. 3. Neves, egyetem az USA-ban. 4. Krajcár rövidítése. 5. Elutasítás. 6. LŰA. 7. Etonba való. 8. Gyerek: se férfi... 9. Zoltán Károly. 10. Meszel fele. 11. A szivár­vány megszemélyesítője a régi görögöknél. 12. Régi pénznem. 13. Régi űrmérték. 14. Pala fe­le. 15. Tó Közép-Ázsiában. 16. Ráéget. 22. Hajnalodik. 24. Nem haszon. 27. Mária becézve. 29. Vadregényes. 31. Egy — Bécs­­ben. 34. Őseid. 36. Cseh női név. 38. Van rá pénzem. 41. Született (leánykori név) jel­zése régi okiratokon. 42. Egy­házi áldás. 43. TSY 45. Vad betűi. 47. Férfinév. 49. Jól kö­szörült. 51. Belső szerv. 54. Rúg — szlovákul. 57. Porció. 59. ... rális: tábornok. 61. Orosz férfinév. 65. Vissza: borfajta. 66. Női név. 68. Ma. 70. Indu­latszó. 72. Lóösztökélés. 74. El­csen. 75. LAÉ. 77. Káin egyik fia. 78. Vekker betűi. 80. Pa­kolta. 82. Nem buta! 85. Szel­lem-óriás. 89. Sötétszínű. 91. Spanyol névelő. 92. Kétrészes fürdőruha. 93. Latyakos (néve­lővel). 95. Mezőgazdasági szer­szám. 97. Kendert tör. 99. Fej­fedő. 102. Hiányos sisak. 103. Undorodik tőle. 140. Vissza: tej­termék. 107. Angol pálinka. 110. NIT. 113. Énekhang. 115. Rezső Károly. 117. Komor része. A szolgáltatásokról Az új polgári törvénykönyv szerint a szolgáltatásokat nyújtó szocialista válla­latok szerződés vagy más törvényes fel­tételek alapján kötelesek személyi és do­logi szolgáltatásaikkal gondoskodni a pol­gárok anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítéséről. Az új polgári törvénykönyv az eddigitől eltérően figyelembe vette, hogy a polgárok anyagi és kulturális élet­­szükségleteinek túlnyomó többségét a szocialista vállalatok elégítik ki és ezért részletesen szabályozza a polgárok érdek­­védelmét szolgáló előírásokkal a szolgál­­• tatások legtipikusabb fajtáit A szolgálta­tásokról szóló általános rendelkezések a szolgáltatások minden egyéb nemére is vonatkoznak, még ha mint tipikus szol­gáltatásokat a törvénykönyv külön nem is szabályozza, ilyenek pl. az egészségügyi és üdültetési szolgáltatások. A szolgáltatásokért ma még áltálában fizetni kell, de pl. az egészségügyi és kul­turális szolgáltatások nagy része már ingyenes. A szocialista vállalatok szigorú kötelezettségei A szolgáltatást nyújtó vállalatok hatás­körük terjedelmében törvényes szerződés­­kötési kötelezettségük folytán kötelesek a polgároknak szolgáltatást nyújtani, kö­telesek megteremteni a szükséges feltéte­leket ahhoz, hogy a polgárok társadalmi szempontból indokolt minden igényét zök­kenőmentesen tudják kielégíteni. Továbbá kötelesek a polgárokat a szol­gáltatások nyújtásánál részletesen tájé­koztatni — ha azt a szolgáltatás jellege is megkívánja — pl. a műanyagok eladása esetén azok speciális tisztítási módjáról, vagy bonyolultabb háztartási gép működé­séről. Jogi tanácsadó A szolgáltatások árairól A vállalatok kötelesek betartani az árakra vonatkozó előírásokat. A polgárok­kal közölt költségvetéstől csak a polgár írásbeli hozzájárulásával vagy annak ki­egészítő megrendelése alapján térhetnek el. Ha a szerződéskötésnél nem állapodtak meg meghatározott árban, a vállalat köte­les a szolgáltatásért járó árat legalább becslés alapján közölni. Ha ezek után a tényleges ár a becslést lényegesen (10— 20% I meghaladná, a vállalat köteles erre a polgárt írásban figyelmeztetni, mert ellenkező esetben nincs joga a becslésnél magasabb árat számlázni. A megrendelő polgárnak a vállalat értesítésének kézhez­vétele után haladéktalanul nyilatkoznia kell, mert ellenkező esetben hallgatását beleegyezésnek kell tekinteni. Abban az esetben azonban, ha a polgár a közölt magasabb árral nem ért egyet, joga van haladéktalanul adott válaszában a szerző­déstől visszalépni és ez esetben a kelet­kezett kiadásokat csak akkor köteles a vállalatnak megtéríteni, és pedig az ere­deti árbecslés szerint, ha a részleges tel­jesítésből valami anyagi előnye szárma­zott. A vállalatok különös kártérítési kötelezettségei Minden szolgáltatást nyújtó vállalat kö­teles a szolgáltatást a megegyezés szerint, ill. a törvényben megállapított módon rendesen és időben elvégezni, mert egyéb­ként a felelősség felróhatóságának mérté­ke szerint köteles az esetleges okozott kárt megtéríteni. /A megrendelésre készí­tett dolgok késedelmes teljesítése esetén a megrendelőt árkedvezmény illeti meg, erről későbbi különközleményünkben szá­molunk bej Fontos új rendelkezés: ha a szolgáltatás­nál a vállalat dolgozója a polgár lakásá­ban dolgozik, vagy annak személyi tulaj­donával másként kerül közvetlen érintke­zésbe, az általa■ okozott esetleges kárért csak a vállalat felel, ha a kárt a dolgo­zó csupán gondatlanságból okozta (pl. a TV készüléket javító dolgozó véletlenül összetör valamilyen értékes vázát); az eset­ben azonban, ha a károkozás szándékosan történt — pl. az említett dolgozó a pol­gár lakásából valamit ellop, — az így okozott kárért a vállalat és a kárt okozó dolgozó egyetemlegesen és osztatlanul felelnek. (A vállalat és dolgozója egy­más közötti elszámolási ill. kártérítási kötelezettségét a munkajogi előírások szabályozzák.) A szolgáltatást nyújtó vállalatok a fele­lősség felróhatóságára való tekintet nél­kül, tehát objektiven felelnek a szolgálta­tással kapcsolatban átvett dolgok meg­­károsodásáért, elvesztéséért vagy megsem­misüléséért, pl. a szabóság az átvett ruhaanyagért. Ez alól a felelősség alól csak akkor mentesülnek, ha a kár másképp is bekövetkezett volna, így pl. az anyag gyártási hibája miatt. Ha azonban a kár a szolgáltatást nyújtó vállalat készülékei­nek vagy munkaeszközeinek üzemelteté­sével kapcsolatos, a keletkezett kárért a szolgáltatást nyújtó vállalat mindenkép­pen felelős. A hibákért való felelősség A szolgáltatást nyújtó vállalat a szava­tossági határidőkön belül a felelősség fel­­róhatóságára való tekintet nélkül, tehát objektiven felelős a szolgáltatás nyílt vagy rejtett hibáiért. Hibás szolgáltatás esetében a polgároknak a szavatossági ha­táridőn belül igényük van arra, hogy a vállalat a hibákat díjmentesen eltávolítsa, ha ez nem lehetséges, akkor új szolgálta­tást igényelhetnek, vagy visszaléphetnek a megkötött szolgáltatási szerződéstől, bi­zonyos esetekben pedig árleszállítást igényelhetnek A szavatossági határidők az egyes szol­gáltatások esetében különbözőek. DR. FÖLDES JÓZSEF 15

Next

/
Thumbnails
Contents