A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-07-12 / 28. szám
psaas A tornaijai kenyérnek messze vidékeken híre van. Ilyen JÓ ízű, ftnom, ropogós kenyeret másutt talán nem Is tudnak sütni. Nem túlozok, ha azt állítom, hogy ezen a környéken, Gömör nagy részében Tornaija a kenyér Mekkája. Az emberek járnak érte vonaton, autón, motorkeréken, biciklin, autóbuszon, gyalog és viszik. Nem egyesével, hanem hármasával, ötösével, sőt a rozshyőlak zsákszámra. Tornaiján bevásárolnak és Rozsnyón árulnak. Tizenöt koronát kapnak a kenyérért. Es még merje valaki állítani, hogy nincsenek le-Mai számunk tartalmából: Akinek egy ország szurkol . . 4 Villámok találkozója .... 5 Dialektika és égibáborű Kisvarjason........................................6—7 Csillagok, csillagok.......................14 Egy új fogalom: a kozmovizió 18 Tokió az olimpia lázában . . 20 Van, aki forrón szereti ... 24 A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók KultóregyosQletének hetilap)«. Megjelenik minden vasárnap. Fduerkesztó Major Ágoston Szerkesztőbizottság: Egri Vtktor, Gály Iván, Gyarcslk Jázsef, Lőrinc* Gyula, Mécs József, Ozsvald Árpád, dr. Szabó Rezsi. SzerkesztOség: Bratislava. Jesenskébo 9, Postafiók C-398, telefón 533-04 Terjeszti a Posta Hfriapszolgálata, előfizetéseket elfogad minden postahivatal és lovőlkésbesitő. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Gstredná expedíció tlaüe. Bratislava, Gottwaldnvo aim. «/VII. Nyomja a PRAVDA nyomdavállalat. Bratislava, Stárova 4. Előfizetési díj negyed évre 19.50 KCs, fél évre 39.— Kés, egész évre 79.— Kés. Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza. K-13*41469 leményes emberek nálunkI... A két élelmiszerüzlet vezetői szerint még r6l is leutaznak a csemegéért. Olyan 0 kelendőség, hogy az elárusítóknak rendsttibályokhoz kell folyamodniuk. Vannak napok, amikor a vásárlók bosszúsan és szomorúan csak egy, esetleg két kenyérrel távozhatnak az üzletből. Mi a jóízű kenyér titka? A válaszért kerestem fel Gyarmati Sándort. Az üzemet nem írom le, dagasztó edények, szíta-, kifli- és présgép, meg kemence. A pék uniformisa is ismerős valamennyiünk előtt, felesleges a szót pazarolni rá: fehér sapka és kötény, lisztporos arc és szemöldök stb. Gyarmati Sándor munka közben, kenyér-kiszedés Közbentfelel: — A jóízű kenyér titka elsősorban a jó anyag. Jó liszt, jó élesztő, Jó szakember, aki a tésztát dagasztja és jő kovászkészltő! Harminc éve süt kenyeret, lehetetlen lenne megszámolni, ahány kenyeret kiemelt a forró kemencéből. Már gyermekkorában a fehér kötényes, fehér sapkás emberek tudományáról álmodozott. Harmincnégyben Brassóba megy inasnak, aztán megszerzi a segédlevelet és vándorol. Persze nem céltalanul, nem ahhoz a vándorhoz hasonlóan, akinek országot-vllágot Járva csak por ragad a cipőjére. Ö a 'szorgalmas, gyűjtögető méhecske példája szerint raktározta el Romániában, Magyarországon, Németországban és Csehszlovákiában szerzett tapasztalatait. Rengeteg mesterrel dolgozott, akiknek a keze aranyat ért. Vallotta az egyszerű emberekkel: a jó pap „is“ holtig tanult Soha nem szégyenkezett, soha nem volt határozatlan, ha a mesterség valamilyen új, eddig nem Ismert formáját fedezte fel. Tornaiján telepedett le, Itt osztja meg tudományát társaival. A kemence állandóan forró, soha nem hűl ki, éjjel-nappal dolgozik. Négyennégyen három „partiban“ sütik a híres kenyeret. Nyolc óra terméke 21,5 q kenyér. A kemence nem bír el többet. Büszke az üzemre, szakmájára, szerinte nincs szebb foglalkozás a sütésnél. Nem messze lakik a pékségtől, néhány perc alatt otthon van munka után. Persze, soha nem kapcsolódik kt teljesen. A kemence ott ég a szívében! Másért sem tud kikapcsolódni ... Ha sétálni megy, vagy a kisváros valamelyik pontiára vezet az útja, sokan megállítják: — Nagyon ló kenyeret süttök, Sándor! Az elismerő, a szakmát dicsérő szavak pótolhatatlanok. Nem Is tudja, hogyan viselné el, ha valaki azzal fogadná a helybeliek és a vidéki ismerősök közül: csapnivaló most ez a kenyér, Sándort Nem merne kimenni, az emberek szemébe nézni. De ilyesmi még nem fordult elő. Pedig a normálók 16 hírét akarják venni a tornaijai kenyérnek. A gépekre, a berendezésekre való tekintet nélkül írták elő a., teljesítményt. Es ő azt soha nem képes 100 százalékra teljesíteni társaival. A legtöbb, amit elérnek, a nyolcvanöt százalék. így természetesen a prémiumnak sem örülhet. Prémiumot soha nem kap. Termeljen többet, mondják az üzem vezetői. Annyit termelhetek, amennyire a berendezés képes, válaszolja 0. Mennyiség és minőség ádáz küzdelme folyik az üzemben. — Felelősek vagyunk a kenyérért, a jó minőségért, tudnánk ml százharminc százalékra is termelni, de ragacsos kenyeret sütni nem akarunk. Ebben az ellenörök is segítenek bennünket — magyarázza Gyarmati Sándor. Es itt, ennél a pontnál megszólal a lelkiismeret, a pék és minden mesterség erkölcse. Egyet kell értenünk Gyarmati Sándorral és társaival, akik régi tó nevükhöz méltón továbbra is jó kenyeret akarnak sütni. Mennyiség soha ne menjen a minőség rovásura, de ne is rövidüljön meg ezért a szakmáidhoz, mesterségéhez hű ember, akinek elsősorban van része abban, hogy Tornaiját messze vidékek a kenyér Mekkájaként tartják számon/ MACS A boldog nyertesek közül A Hét képes irodalmi rejtvény pályázata a Hét képes irodalmi rejtvénypólyázatának öi fődíját a kővetkező pályázók nyerték: Huszár János, építészeti ipariskolai tanuló, Tornaija, Závodná 5. Csekei Ernő szövetkezeti zootechnikus, Felaőszecse, 102 h. sz. Wurster Ilona tanítónő, Pozsonypüspöki, Fő utca SS. Víg Béla taníté, Léva, Vajansky u. 12/v. Varga Lászléné, tanítónő, Léva, Fufiík ut 12. A rejtvénypályázat nyereményeinek kisorsolása 1984. július 5-én a rossz időjárás miatt Több olvasónk kérésére az alábbiakban közöljük a rejtvénypályázatban szerepelt kérdések helyes megfejtését: Megfejtések: 1. Szülőföldem Az Országgyűlési Tudósítások másolásából Ián Smrek 2. Három Jósika regényeim Tengelyi Jónás tlszarétl jegyző Barkó Pál 3. 1883, Nemzeti Színház, Budapest Különös házasság, Buttler János gróf Török Bálint 4. Midőn vezéreik a rómaiaknak meghódoltak Ml baj van a világon? Schopenhauer (Nietzsche) 5. Menekülés úri viharból A pék
