A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-09-06 / 36. szám
Csaknem 11 órás küzdelmet vívott a (stockholmi olimpián az orosz Klein és ja finn lAsikainen nagyhatalommá lettek és még ma Is tart „dicsőségükbe)“. A kis Finnország hat első helyet nyert, de Norvégiának és Svédországnak Is Jutott a dicsőségből. A stockholmi olimpiai Játékok legnagyobb versenyzője azonban Jim Thorpe volt, az Indián öt- és tlzpróbázó. Szédületes eredményeivel sok ország atléta válogatottját Is legyőzte volna, a faji előítélettel szebben azonban védtelen volt. Hiába gratulált neki a svéd király tüneményes szerepléséhez, később megfosztották olimpiai bajnoki elmeitől és az érmeket vissza kellett küldenie. Profiváddal illették. Diákkorában pénzt kapott valamelyik baseball-csapattól. S mert Indián volt, felnagyították az ügyet. Jlm Thorpet megbélyegezték. Hiába védekezett azzal, hogy mások Is Játszottak a csapatban, eredményes atléták, ők azonban kitalált neveket Írtak a pénzátvételi utalványra. A világ akkori legnagyobb atlétájából a stockholmi olimpiai játékok szégyenfoltja lett. Rongyos csavargóként kaliforniai nyomortanyán halt meg. A néger Drewet is elintézték az „olimpiai eszme“ Jegyében, iem Indulhatott a 100 méteres táv döntőjében, mert négy fehérbőrű amerikai visszalépéssel fenyegetődzött. A 100 méteres úszásban viszont az Egyesült Államok színeiben Indult a hawayl Duke Kahanamoku. Reá szüksége volt a nagy Amerikának, mert különben az aranyérmet az ausztrál—ázsiai Cecil Healy nyeri. A hawayl úszó szédületes világcsúccsal győzött. A stockholmi olimpiai Játékok után Berlin következett volna. Az 1916. évi olimpiai Játékokra nagy Igyekezettel készülődtek a németek, ez a készülődés azonban csak leplezni kívánta a háborús felkészülést. Grünewaldban új stadiont építettek, fennhangon hirdették, hogy német alapossággal lepipálják az addigi összes olimpiát, ám két esztendő sem telt el a stockholmi olimpia után, máris a fegyverek vették át a szót, kitört az első világháború. A csatazajban nemcsak a múzsák pihennek, hanem a sport is. A békés sportjátékok helyett a világ csataterein küzdöttek egymással, a sportbarátság helyett a gyűlölködés, az ellenségeskedés nyert teret, s ez még a következő olimpiai játékokra, az antwerpenire Is rányomta bélyegét. Az 1920. évi olimpia sem szolgálta a megértés ügyét, a népek barátságát, a béke eszméjét. Zsákutcába Jutott az olimpiai gondolat. A belga rendezők nem hívták meg a háborús veszteseket, de nem hívták meg a Szovjetunió sportolóit sem. A csonkaolimpia csupán a versenyeredmények révén érdemli meg a dicséretet, mert a sportslker kétségkívül nagy volt. Világcsúcsok, szenzációs eredmények követték egymást. Az olimpiai Játékok hósel a finnek voltak. Megjelent a nemzetközi salakon Nurml. az akkori csodafutó, győzött a 10 000 méteres távon és második lett az 5000 méteren a francia Guillemot mögött. Az ugyancsak finn Koiehmalnen a maratoni futásban győzött, Finnország lett az első a 10 000 méteres mezei csapatversenyben. Nurml nyerte a lü 000 méteres mezei egyéni versenyt, sőt finn győztese volt a hármasugrásnak, súlylökésnek, dlszkoszvetésnek, gerelyhajltásnak, az ötpróbának, a kis Finnország egyszeriben atlétikai nagyhatalom lett. |os) Antwerpenben knég a teniszezők Is részt vettek az olimpiai játékokon, a nél egyéni versenyt a francia Lenglen nyerte KK , * ,, > ítMMKlir art. í® m fflyw v,: Antwerpenben aratta első olimpiai győzőimét Nurml, « finnek csodafutúja Athén, Párizs, Saint Louis, London után Stockholm következett. A naptár az 1912-es esztendőt Jelezte. Az olimpiai Játékok ekkor szabadultak meg a gyámságtól, önálló eseményként rendezték meg a svédek. Az ötödik olimpián 28 ország 2541 versenyzője állt rajthoz. Világcsúcsok, meglepetések. Számos új versenyszám, lovasverseny, céllövészet, kötélhúzás. A svédeket megvádolták, hogy „házlszámokban“ rendezték az olimpiai játékokat, ez persze csak részben volt Igaz. A skandináv országok sport A 200 méteres táv döntője
