A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)

1964-09-06 / 36. szám

Gy ügy fürdő jelene és jövője 11 öra 30 perc. A Zólyom—Ipolyság— Párkány vonalon közlekedő motoros gyors­vonat menetrend szerint befut a kis gyógy­fürdői „állomásra“. A „Dudince“ feliratú kis fabődé láttán, amely ma még helyet­tesíti az igazi állomásépületet, aligha hi­szed, hogy a Jövő fürdővároskájába érkez­tél. Pedig Így van. Gyűgyfürdő valóban a Jövő fürdője. Ismétlésekbe bocsátkoznánk, ha ma már szinte Európa-szerte híres gyógyvizének erényeit vagy vegyi össze­tételét sorolnánk lél. Induljunk fel inkább a fürdő felé. Bizony a „vasútállomás“ jó messze esik a fürdőtől és megfelelő út sincs itt, melyen helyi autóbuszjárat közlekedhetne. Vigasz­talásul azonban körülbelül utunk felénél jobbra, Imponáló, rendkívül korszerű, masszív vasbeton lábakon álló hatemele­tes épület nőtt ki a földből. Építik a be­tegek jövendő palotaszerű reumatológiai gyógyintézetét. Kétségtelen, hogy ez lesz Itt az egyik legimpozánsabb építészeti al­kotás^ Utunk végefelé kis ligeten haladunk át. Árnyat adó fák tövében itt már néhány vikendházat is látunk, majd a szép, gondozott parkba érkezünk. A strandfür­dő bejáratánál hosszú sor áll a pénztár' előtt. Belépőjegyet még kapni, kabinjegy természetesen ilyen 30 fok körüli forró napon már nincs. A strandon csúcsforga­lom van. Zsúfolásig megtelt a „nagy“ me­dence, a gyermekfürdő és a „Kis büdös" is. Ez utóbbi egy alig néhány négyzetmé­ternyi alapterületű kis medence, ahol az enyhébb reumatikus fájdalmakban szen­vedők keresnek enyhülést a közel 30 fok hőmérsékletű gyógyító erejű vízben. Az idei gyűgyí nyár újdonsága egy kis könyvesbődé. Igen dicséretes kezdeménye­zés, kár, hogy magyar nyelvű kiadványok nem kaphatók, mert Gyűgyfürdőn sok ma­gyar fordul meg, akik bizonyára szívesen vásárolnának a szlovák és cseh kiadvá­nyokhoz hasonló olcsó magyar könyveket. Az újságosbódéban is sok az újság és fo­lyóirat, de magyar lapokat itt sem találunk. Bekukkantunk a gyógyintézetbe is. Az alig kéttucatnyi kád, amely pillanatnyilag a betegek rendelkezésére áll, mind a női mind a férfi osztályon, ma már kevés. Hi­szen Gyűgyfürdő híre egyre inkább ter­jed, a betegek száma egyre szaporodik. Külföldiekkel is találkozunk, de még ten­gerentúlról is akad vendég. A ma még falusias Jellegű, eldugott kis helyen, az épülő korszerű gyógyintézet, az építendő vasútállomás már a Jövő Gyűgy­­fürdőjének előhírnökei. S hogy Gyűgy a Jövő fürdője, annak legnagyobb biztosítéka a kiváló gyógyhatású víz, mely Gyűgyfürdő legfőbb kincse. Sági Tóth Tibor (A szerző felvétele) Az idei nyár újdonsága: a könyvesbódé A nógrádverőcei ifjúsági táborban. L evelezőink írfák Oroszvári műkdevelők sikere Magyarországon A Csemadok és CSISZ oroszvárt szerve­zetének műkedvelői vegyes műsorukkal Magyarországon, Dunakllitln három ízben léptek jel, a közönség lelkes elismerése mellett. Ez a szereplés a dunakilitiek orosz­várt vendégszereplésének viszonzása volt. A műsort Luspayné szerkesztette és Schneider Ede konferálta. A műkedvelők megtekintették Mosonmagyaróvár és Győr városát, gyönyörködtek Pannonhalma fel­becsülhetetlen értékű műemlékeiben is. A műsort Oroszváron és fárfálun is szép sikerrel mutatták be. Rózenberg Katalin Fiatalok barátkozása Az Expres ifjúsági és diák-utazási iroda nógrádverőcei üdülőtelepének nevezetessé­ge az, hogy a magyar üdülőkön kívül lengyel, orosz, német, román, osztrák fia­talok töltik itt közösen nyárt szabadsá­guk és vakációjuk napjait, idén legtöbben talán csehszlovák fiatalok látogattak ide. Minden turnusban 800—900 fő üdülő cse­rélődik ki. Az itt nyaralók minden elkép­zelhető sportágat űzhetnek és a sokféle nemzet fiainak barátkozása a népek köl­csönös barátságához, megbecsüléséhez nem kismértékben járul hozzá. Búkor József. Példamutató népkönyvtár A losonci járást népkönyvtárnak a múlt­ban sok hiányossága volt, de ma talán sem­mi sem haladt oly nagy léptekkel előre a fejlődés útján, mint éppen járási nép­könyvtárunk. A könyvtár új vezetői gya­rapítják a könyvállományt, és meghitté teszik a könyvtárhelyiséget, ahol a dol­gozók felüdülést és nemes szórakozást találnak. Sikeres munkájuk híven tükröződik a ki­mutatásokban is. Nézzük csak mit mutatnák az elmúlt négy év kimutatásai? A könyvtárnak 1960-ban csak 1689 olva­sója volt, 1963-ra az olvasók száma már 2702-re emelkedett. Természetesen ezzel párhuzamosan emelkedett a kölcsönzött kötetek száma ts. 1960-ban a könyvtár 40.845 kötetet kölcsönzött ki, 1963-ban vi­szont a kölcsönzött kötetek száma már meghaladja a 62 000-et is. Ezek az ered­mények azonban függvényei az állandóan bővülő könyvtári állománynak is. A könyv­tár 1960-ban csak 22 800 kötettel rendel­kezett. Ezt az elmúlt 2 év alatt 43 000 kö­tetre sikerült felemelni. Milyen a könyvtár magyar könyvekkel való ellátása? Ez azért érdekelt, mivel sajnos a múlt­ban ez a kérdés másodrendű volt. Az el­múlt két év folyamán azonban jelentős ja­vulás állott be. A magyar könyvállomány növelését az olvasók igénye is szükséges­sé tette, hiszen a könyvtár felnőtt olva­sóinak több mint a fele magyar könyveket kölcsönöz és olvas 1 A 4000 kötetes ma­gyar könyvállományt az elmúlt két év fo­lyamán 14 000 kötetre emelték. A losonci járási népkönyvtár a Szlovák Nemzeti Tanács iskola- és kultúrügyi szak­osztályának utasítása alapján kezdett hoz­zá a magyar könyvek nagyobb mennyi­ségben való vásárlásához, hogy a sok évi mulasztást pótolják. Jó kapcsolatokat lé­tesítettek a prágai Magyar Kultúrával, a kassai Magyar Könyvesbolttal és nem utol­sósorban a losonci könyvkereskedés ve­zetőjével, Novák Alfréd elvtárssal, akt se­gített óbban, hogy igen rövid idő alatt értékes magyar könyvállományt sikerült létesíteni. A könyvkölcsönzés mellett egyéb ren­dezvényekkel is hozzájárulnak a könyv, az irodalom népszerűsítéséhez. Irodalmi estek keretén belül néhány magyar írót is kö­szönthettünk városunkban. Ez év márciu­sában Dobos Lászlót, az Irodalmi Szemle főszerkesztőjét láttuk vendégül a „Messze voltak a csillagok“ című regényének vita­estjén. A további tervekről Ferencz Ferdinánd könyvtárosnál érdeklődtünk. — Szeretnénk tovább emelni a könyvtár olvasóinak számát — feleli —, főleg az ifjúság soraiból, és irodalmi rendezvénye­ink számát is szeretnénk emelni. Szívesen látnánk vendégül irodalmi rendezvényein­ken nagyobb számban a csehszlovákiai ma­gyar irodalom képviselőit is. Az ősz fo­lyamán pedig Madách Imre halálának 100. évfordulóján mi is hozzá akarunk járulni járásunk nagy fia emlékének méltó meg­ünnepléséhez. Sikerekben gazdag évek, jó eredmények és szép tervek fémjelzik a Losonci Járási Népkönyvtár munkáját. — sl — 17

Next

/
Thumbnails
Contents