A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)

1964-09-06 / 36. szám

ezt a szándékot Csefő Árpád szövetkezeti elnök és Jözsa László Igazgató tanító is. Mind ők, mind pedig az egész falu szándéka, szorgalma azt mutatja, hogy íme most az előrelépés időszaka következett el Szalócon.

Faluszépltö szalöclak

Mat év nem sokat jelent a kőnek, víznek. A kő kopásöt alig venni észre, a víz szüntelen folyásával egyforma minden Időben. Egy falu sem változik sokat ennyi idő alatt. Az emberek is csak annyit, hogy deresebb a bajusz, már akinek van, ha meg az nincs a haj,

Szalóc sem lépett tül hat esztendő alatt a pelsócl Nagyhegyen, de még a Sajót sem lépte át, csak az emberek lendültek hátra meg előre, miközben apró határköveket rakosgatnak a történelem térképére. Ezek jelzik a nekilendülést, visszalépést. Nekilendüllést, hogy hat évvel ezelőtt ifjúsági „rohambrigáddal“ dicsekedett Csunyoska Albert bácsi, és tudvalévő volt, miszerint ott őrizték a rozsnyói járás dandárzászlaját, mármint a szövetkezet. Mindezt harminc korona munkaegység-érték bizonyította legékesebben. A visszalépést meg az bizonygatja, hogy most, hat esztendő múlva csak a réginek fele a munkaegység értéke, bár ezzel szemben két faluval szaporodott Szalóc. Ez újabb nekilendülés, bár még anyagiakban nem mutatkozik az eredmény. Kőrös és Vlgtelke szántója, legelője már együtt van a szalóciakéval, most már csak az egy akarat Is kell. Szalócon ebben sincs hiány.

— Ifjúsági rohambrigád! — így jelölte ki helyét hat évvel ezelőtt Ferenc Lajos, Szakáll Andor, Gáli István, Zsórí Béla, Csefó Zoltán, megtoldva a már említett Csunyoska Albert bácsi szavaival: Jól érzik Itt magukatl Ez a brigád akkor panasszal élt, hogy nincs kuitúrhéz és csak az iskola termében jöhetnek össze néha, pedig volna itt az egyháznak egy düledező pajtája, át is alakítanák, csak az egyházfi nem engedi. így panaszolták akkor.

Hat év alatt nem kopott a szándék. A művelődés igénye lankadatlan volt. Az eredmény pedig, a kevesebb értékű munkaegység ellenére Is annyi, hogy berendeztek egy 150 személyes termet, ahol már bemutathatja a műkedvelő színi-, vagy esztrádegyüttes a műsorát, alhol Illő környezetben tanácskozhatnak, és ahová beszerelték a filmvetítő gépet is, csak hónapok óta várnak a kerületi szerelőkre, hogy bekapcsolják. Ez ugyanis engedélyhez van kötve. A további szándék pedig az, hogy szövetkezeti klubközpontot létesítsenek, ahonnan Kőröst és Vígtelkét Is, a két csatolt falut Irányítani lehet. Ilyen előre-lépést tesz Szalóc, no meg olyasmit Is, hogy végre ledöntötték a papudvar rozzant pajtáját, düledező kerítését. Most társadalmi munkával korszerűsítik, hogy a beérkező idegen ne bökkenjen meg, mint eddig történt, ha látta, ama omladőkot. Már csak az hiányzik, hogy az egyházfi beleegyezését adja ez újjáalakított udvar még korszerűbb átalakításához, és felépíthessék benne a szalóci'ak az óvoda homokozóját, hintáját, tehát a játszóteret. Mindezt az építést vógaö emberek is igen szeretnék, hiszen kinek a gyermeke, kinek az unokája használhatná a játszóteret. Ez már azért is indokolt, mivel Itt kapott helyet az óvoda, tehát helyben volna mindem

Csunyoska Albert és Lőrinc Béla bácsi, a társadalmi munka két veterán dolgozója, mindezt megerősíti. De ugyanúgy megerősíti

Várady Lászlóné a nyeregben

Szillcén hat évvel ezelőtt Ismertem meg Magyar Józsefet, a szövetkezet faiskolájának vezetőjét.

Szllice sem változott hal év alatt sokat, legalábbis szemre alig. Egyetlen szembeötlő változás egy palotaszerű épület, amely a régi gémeskutak helyén áll. A fennsík különben mozdulatlan, csak az élet forog előre rajta, ahogy azt az emberek mozdítják.

Magyar Józsefet keresem kint a Királykút környékén, a régi Andrássy tanya körül. Hetven ár területen kezdték hat évvel ezelőtt a szllicelek a vadcsemeték oltását, szemzését, hogy az időjárás minden viszontagsága ellen edzett gyümölcsfákat adjon a hegyvidékek gyümölcsöseinek. Magyar József akkoriban szerény terveket vázolt. Három-négy hektárt öt év alatt, hogy a .tizenhétezer vadalany ötszörösére szaporodjon. Mindehhez természetesen értő emberek kellenek, mégpedig Itthoniak, hogy munkát biztosítsanak egyre több embernek, illetőleg asszonynak. A szakma titkaiba Magyar József vezette be az asszonyokat. Egyre többen tanulták meg a pontos ferdemetszést, a szemek pontos lekötését. Aki pedig nem bírt e szakmával, maradt a kapa száméra, hogy most, hat esztendő múltán a kapát is fölváltsa a gép, amihez megint csak szakmai tudás szükséges.

A hetven ár faiskolából hét és fél hektár lett hat év alatt. Kis traktor húzza benne a kapáló gépet és Várady Lászlóné nem maradt a kapanyél mellett. Egy merész elhatározás és ma már úgy véli, jobb a nyeregben, mint gyalogosan kapélgatni a lombos gyümölcsfa közöket.

A haszon Is több, ha ésszel igazgatják az útját. Magyar József a szembe lévő domboldalt mutatja, bogy a hét és fél hektárhoz azt is hozzátörik, szántják, mert egyre több a megrendelés. Ezrével, tízezrével. A kerületi kísérleti intézet a legjobb minőségű gyümölcsfáknak tartja a szilicel iskola növendékeit.

Hat év alatt ilyen apró előrelendülések is bizonyítják a változást, arait ugyan szemre alig venni észre, csak ha az ember benéz a mozdulatlannak vélt hegyek közé itt a Sajóvölgytoen, a fennsík dombjai közé Itt Szillcén, akkor látja: nem állt meg az élet. Bár a Királykút vize még mindig nem csurog, a szílicei vízcsapokon, pedig ezt ezelőtt két évvel ígérték az építők. Az emeletes művelődési otthon viszont tető alatt van már. Ez talán azért lehetséges, mert maguk építik. A Jóhírü szövetkezeti klub könyvtára viszont nem dicséri a könyvtárost. De a klubvezetőt sem. Ha ilyen rend volna kint a faiskolában, bizony kevés hasznot könyvelhetne el Krajcsi elvtárs a számológépen.

Szerencsére egyre Inkább előre lendül minden, mint hátra. Az ember, aki elkezdett valamit, szeretné befejezni azt. Legyen az csak egy falut szépítő kerítés vagy több milliós értéket hozó faiskola, mindegy. Az alkotás láza egyformán fűti az embert, hiszen ha nem fűtené, hatvan esztendő sem mutatna fel egyetlen határkövet sem a történelem térképén. Sem Szalócon, sem Szillcén.

(syt)