A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)

1964-08-23 / 34. szám

Athén után Párizs következett, a Szajna-parti város rendezhette a második olimpiai játékokat. Századforduló volt éppen, 1900-at jelzett a naptár. Az Etffel-torony lábánál világkiállítást rendeztek, s így remek alkalom kínálkozott a sportversenyek megtartására. Ám Párizst akkoriban sok minden jobban érdekelte, mint a sport, az olimpiai játékok. Kánkánt táncoltak a Folies Bergerben, feketehartsnyás táncosnők a sportversenyeknél különb szórakozást tgértek, a szédületes tempóban fejlődő világváros akkor kezdett a világ szórakozó-központjává kialakulni. Olimpiai játékok? Couberttn odahaza győződhetett meg, mivé züllesztt a közömbösség még a legszebb gondolat megvalósítását Is. Stadiont nem építettek, a rendezéssel nem törődtek, az egyes versenyszámokat sok visszássággal folytatták le. A strucctollas hölgyek, zslrárdlkdlapos férfiak a szórakozás egyik új fajtájának tekintették a versenyszámokat és akképpen viselkedtek. A görögök athéni kedvességéből, figyelmességéből Párizsban szemernyi sem maradt, a franciák „letudták“ olimpiájukat, de az 1900 évi rendezés nem válik dicsőségükre. Salakpálya? Ugyan minek, futni lehet a gyepszönyegen isi Kalapácshajítás? Hát ha meg kell rendezni, egye feneI Hely ugyan nincs, .de a Bols de Boulogne fát alatt kellemesen hüs van, ott dobálgathatják a kalapácsot ts. Hogy olykor fennakad a fán? Sebaj, akad, akt lehozza. Rúdugrás? Ez a versenyszám külön fejezetet érdemelne. jelentkeznek a versenyzők a rajtnál. A rúdugrás rendezője francia könnyedséggel kijelenti, hogy a rúdugrást csak másnap tartják meg. Charlie Dvorák és Boscom johnson elköszön, nr&gnézik Párizst, Baxter, Colkelt és Andersen, meg még néhányon maradnak. A zstrárdtkalapos aztán még ts úgy dönt, hogy minek várjanak másnapig. Aki ott van, verse-Coubertln báró, a korszerű olimpiai játékok áletrekeltője. „ .

1 Bauer Rudolf, a párizsi olimpia

Az Elffcl-torony győztese a diszkoszsetésben.

Az amerikai Ewry a párizsi olimpián iünl fel előszűr, 19(18 ig nyolc győzelmet aratott az olimpiai játékokon.

nyez. Baxter győz, Colkett a második, a norvég Andersen harmadik. A dlszkoszevetésben más a baj. Vasárnapra esik a verseny, az amerikaiak között két szombatos-szektás. ök bizony vasárnap nem sportolnak. A rendezők megnyugtatják őket, hogy nem baj, hétfőn külön versenyezhetnek. Persze ebből se lesz semmi, bár nem biztos, hogy ez ts a rendezőség bűneö A két szektás ugyanis csak a versenyre értelmezi a vallást tilalmat. A szórakozásra nem. A párizsi éjszaka hajnalig tart, a diszkoszvetők hétfőn már maguk sem erőltetik a versenyzési jogot. Amúgy sem nagy az esélyük, hiszen ebben a versenyszámban a magyar Bauer világcsúcsot ért el, a cseh Jandáö a második hely.

A párizsi olimpiai játékok nagy egyénisége az amerikai Alvln Kraenzletn. Győz a 60 méteres távon, a 110 és 200 gáton és 718,5 cm-rel nyeri a távolugrást. A magasugrásban az amerikai Baxter 190 cm-rel győz, a magyar Gönczy 175 cmrel harmadik.

A strucctollas, kánkános, vllágklállításos Párizsban más téren ts megcsúfolják az olimpiai versenyeket. Akad olyan versenyszám, amelyben fél esztendeig tart a döntés. Díjkiosztás? A beharangozott értékes díjak helyett selejt, de még ezeket a díjakat ts csak hoszszas sürgetésre, esztendők múlva kapják meg a győztesek. Szegény Couberttn, odahaza zátonyra futott az Igyekezete.

—os—