A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)

1964-08-23 / 34. szám

^■lsxandrlát, a Földközi-tenger déli part- Jának fehér gyöngyfazórét, Kairó fe- HK. 161 kétféleképpen lehet megközelíteni. f W Vagy a Nílus-delta nagyvárosait, Tan­­tát és Damanhúrt összekötő autósztrádán, vagy pedig a sivatagi úton. Az utóbbi gyor­­isahb, az előbbi szetjb és érdekesebb. Egyiptom legtermékenyebb részén vezet keresztül ez az út, ahol minden talpalatnyi földet gondosan megmunkálnak. Az egész területet behálózzák a Nllhs csatornái, s ezek bő vízzel látják el a földeket. A te­rület egészen Alexandráig hatalmas zöld síkság, pálmaerdőkkel, narancsligetekkel és banánültetvényekkel tarkítva. Alexandria maga milliós világváros. Mo­dern, hófehér épületekkel övezett tündök­lőén szép tengerparti sétánya, amely több mint húsz kilométer hosszúságban húzódik a két palota, a Rasz el Tin és a Montazah között. Ez az a város, ahol a hellén szellem elér­te fejlődésének csúcsát, ahol Eulklidósz’ ta­nította a matematikát, és ahol az új plato­nista filozófusa, Plotin foglalta szavakba gon­dolatait. Itt volt az ókor leghíresebb könyv­tára, és a móló végén, — ahol most az arab Kait Bey erőd áll, — emelkedett a hét vi­lágcsoda egyike, az alexandriai világítóto­rony. A görög világ emlékét őrzi még az épen megmaradt el-anfusl temető a Ptole­­maiszok korából, ahol nagyon szép freskó­kat és (mozaikokat lehet látni, a közeibe pe­dig áll még egy átriumos görög lakóház, Kleopátra, az ókor legszebb királynője Itt emelt templomot Antonius emlékére. A ró­maiak világára emlékeztet még a föld alat­ti szerteágazó katakombák labirintusa, a balzsamozó teremmel, és a római szellem­ben épült ősi egyiptomi motívumokkal dí­szített kápolnával. A régi könyvtár földalatti Port-Sald A Sxuexl csatorna Alexandria — kilátás a Kait Bey erőd bástyájából Jankovich Imre útinaplója (6.) Piramisuk maradványai mellett, két szfinx társaságá­ban élesen rajzolódik a kék ég hátterébe az asszuáni gránitból készült Pompelus-oszlop. A korlnthusl oszlopfő 27 méter magasan uralja a környéket. Valamikor úgy hitték, hogy az oszlop alatt található sír Pompelus testét rejti magában, Innét származik az el­nevezés. A valóságban azonban később, Dlo­­cletlanus Idejében emelték az alexandriai polgárok a császár tiszteletére, aki gabona­­adományokkal mentette meg • a várost az éhínségtől. Hagyjuk azonban a múltat és térjünk vissza a forgalmas, mai élettől lüktető ten­gerpartra. A város közepén, mint a rák olló­ja nyúlik a vízbe a múló két szárnya. Itt van az ún. keleti .kikötő nyugodt öble, ahol a halászbárkák tarka tömege vesztegel. Ezen túl, a szállodák és a strandok tarka sora, partvonulatot követő út alatt több emeleten elhelyezett kabinokkal. A város keleti részén a Montazah palota csodálatos trópusi parkja, közepén a költséges giccs, Faruk király nyári palotája. A negyvenes években épült ez az archltektonlkus formák­ba sűrített ízléstelenség, valószínűleg az uralkodó saját elképzelései szerint. A park­hoz csatlakozik a volt magánstrand, ma­gánkikötő, magán hajóállomás, magánhárem — egyszóval a fényűzésnek mindaz a kellé­ke, ami egy keleti kényül reprezentációjá­hoz szükséges volt. A város másik vágón, nyugaton, az eklek­tikus Rasz el Tin palota szintén királyi rezidencia volt. Ennek kikötőjét használta utoljára a testes uralkodó, aki 1952-ben itt szállt hajóra, hogy örökre elhagyja orszá­gát és „hálátlan1* népét. A kiépített tengerpart tovább terjed ke­leti és nyugati Irányban, ahol tömegesen épülnek az ú] strandok, szállodák és ká­véházak. A város egyik legforgalmasabb pontja a kikötő, ahová a világ minden tája felől fut­nák be hajó-kolosszusok. Itt Jártam végig egyszer az épp ezen a helyen horgonyzó Jó öreg Queen Ellsabethet, amely Jelenleg egy görög utazási társaság tulajdonában fegassus néven járja a Földközi-tenger ne­­yezetes helyeit. A másodtiszt adatai szerint a hajó befgadóképessége 1000—1200 utas, akiknek a fedélzeten számos szórakozó­hely, sportpálya, úszómedence áll. a rendel­kezésére, a hajó mélyén pedig garázs száz .személyautó részére. , Ha már a kikötőnél tartunk, menjünk át ,Port-Saldba Is. Ez Egyiptom, de talán az egész világ egyik legfontosabb kikötővárosa, mely mint egy hatalmas tölcsér szája gyűjti össze a kelet és nyugat között közlekedő hajókat, hogy azután konvojokba rendezve bqcsássa őket át a Szuezl-csatornán. A ne­gyedmilliós város az 1956-os angol bombá­zás után újjáépült, s a háborús események­re ma már csak Lesseps Ferdlnánd ledön­tött szobra és az új győzelmi emlékmű em­lékeztet. Port-Sald lakói elsősorban a vá­ros tisztaságára büszkék, amely a keleti vi­szonyokhoz képest valóban meglepő. Erre a körülményre, mint föórdekességre hívta fel figyelmemet az az arab flákkeres, aki vá­rosnéző utamon kalauzolt. Dicsekvően hoz­zátette ugyan azt Is, hogy az ő lakása még az utca tisztaságán Is túltesz, igaz ugyan, .hogy ott három felesége őrködik a családi tűzhely rendje felett. AHOL A SIVATAGI RÚKA NAPJA LEÁLDOZOTT Alexandrlától nyugat felé egészen a ten­gerpartig terjed a Líbiai-sivatag homokja. Nemrégen egy nagyarányú állami akció Indult itt a homok visszaszorítására, és jelenleg már sókezer hektárnyi terület van beültetve cserjékkel és törpetörzsü fákkal, melyek megkötik és Idővel termékennyé teszik a talajt. Az út nyugat felé mind ki­etlenebbé válik, csak helyenként lehet lát­ni a beduinok lapostetejü oldal nélküli sátrait, ha Ilyenek közelében áll meg au­tónk, percek alatt körénk gyűlik az egész család apraja-nagyja. A férfiak díszesen fölkantározott lovakon mutogatják tudásu­kat, a gyerekek és az asszonyok pedig egy kevés bakslsőrt szívesen állnák a fényké­pezőgép lencséje elé. Meglepően szép em­bertípusokat lehet Itt látni. Jellemző a kar­­psú, rugalmas termet, és a sötét göndör haj­jal keretezett értelmes arcokban mélyen ülő, ferde vágású fekete szempár. Valami­kor, a régi olvasmányok alapján a beduino­kat vérszomjas vadaknak képzeltem, s most kellemesen csalódtam. Akikkel csak össze­

Next

/
Thumbnails
Contents