A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-08-09 / 32. szám
Érsekújvári cigaretta Nlnot szándékomban értekezést Írni a dohányról, (még a dobányzásrfil sem. A dohány őabazúja Dél- é* Közép-Amerlka. A dohányzás Európában egy bizonyos lisszaboni trancia követ „Jóvoltából“ a tizenhatodik században válik szenvedéllyé. A tiltó Intézkedések nem segítenek. Száz és százezren lesznek rabjai a nikotinnak. Persze, a clgarettázás újabb keletű. Csapán száz éve szokásos. De nem Is ez az érdekes. Ml bántja a dohányt és mi bántja a dohányzót? A két kérdés szorosan, szinte elválaszthatatlanul összefügg. A humorérzékkel {megáldott ember így válaszolna! Ember bántja a dohányt, dohány bántja az embert. Mérge, nikotintartalma, felszívódik a szervezetbe és különféle betegségekkel terheli a szenvedélyének élű dohányost. Így azonban egészen leegyszerűsítenénk a kérdést. Mert a dohányt az ember csnpán annyiban bántja, amennyiben saját szükségleteire feldolgozza. A dohánynak Is megvannak a maga betegségei. Palántabetegségeit talajpenészek, a „dohányvészt“ baktérium okozza. Vlruszbetegségei között a „dohánymozaik“ a legismertebb, Kártevői: a lótetű, a tücsök, a dohánytrlpsz, a levéltetű, a cserebogár és különböző bagolypillék. Tehát elég sokféle betegség bántja a burgonyafélék osaládjába tartozó növényt. Betegségét orvosolni, egészségét {megvédeni a tudomány dolga. De kinek a dolga megvédeni az érsekújvári Cigaretta Jó hírnevét? Hogy a dohányost ne bosszantsa, ne bántsa a gyártás gyenge minősége! Mert termékeikkel egyáltalán nem lehetünk megelégedve. Vegyük csak sorba a kifogásainkat. t Clgarettás dobozuk Jó, ügyes, szabályosan téglalap alakú. Felbontása azonban rendkívül körülményes. Ha a végén bontjuk fel, a vékony cigarettahűvelyekbe „préselt“ dohány kllopakodlk a zsebünkbe és azt vesszük észre, bogy a reggel vásárolt clgarettás doboz dohánytartalmának tele a dobozba, illetve a zsebünkbe hull. Vajon mi lehet ennek az oka? A termelőik és termelési felelősök ilyen módon védik egészségünket, hogy a vásárlókkal egész helyett fél cigarettákat szívatnak? (Ez érthető lenne, ha egy korona hatvan fillér helyett cigarettájuk csak nyolcvan fillér lennel Vagy ha a cigarettát a papírért és nem a dohányért vásárolnánk .. . ! Egyes tapasztaltabb dohányosok azt tanácsolják, hogy az érsekűjvárl clgarettás dobozt ne a végén, az oldalén bontsuk fel. Akkor nem szóródik annyira. A cigaretták szépen egymásra simulva maradnak. A tanácsért {mindig köszönet Jár, még akkor Is, ha nincs benne köszönet. Ugyanis az újvári clgarettás dobozt akármelyik végéről és oldaláról bonthatjuk, az eredmény nem változik. El kell tömni a cigaretta végét, hogy ne lobbanjon a papír, amikor rágyújtunk. El kell tömnünk azért is, mert zsebünkből a szánkig a cigaretta útja majdnem egy méter is bosszantó lenne, ha a távolságot úgy tenné meg a cigaretta, hogy maradna Is benne dohány Ó* nem is. A Józanabb cigarettavásárlók mást ajánlanak. Es ez talán a legelfogadhatóbb. Mindjárt vásárlás után bontsuk fel a dobozt és a cigarettákat egyenként nyálazzuk {mag újra. Majd veregessük meg mindkét végén, hogy a szóródásnak elejét vegyük. A munka Igen egyszerű és semmiféle fáradsággal nem Jár. £s csak hasznunk lehat belőle. A cigaretták töményebbek, szívásra alkalmasabbak lesznek. Egyszóval az érsekújvári cigarettával a normálistól, a megszokottól eltérően kell eljárni. Nem puhítani, tömltenl, keményíteni kell! No, nem tudjuk, elfogadható-e ez utóbbi ajánlat is? Cikkünk elején arról beszéltünk, hogy a dohánynak vannak kártevői. Toldjuk meg ezt azzal, hogy a dohányosoknak Is vannak kártevőik. Ha másutt nem, az érsakújvárl cigarettagyárban biztosan. A minőségi munka ellenőreinek tüzetesebben szét kellene nézni a portán. Sok a selejt. Nem kevesebbről, mint e gyár Jó hlrnevóról van szóJ MACS JÓZSEF Eígf/Jt MM/rréi A hidasiak egy nagy táblán arattak. Hidas közel van a városhoz, alig tíz kilométernyire, Másnap gyalog mentünk az említett tábla felé. Itt, itt voltak tegnap — mutatok klmeresztett szemekkel a táblára. Saját szememmel láttam. Rengeteg szalma bizonyítja az Igazam, kombájnt azonban nem látni sehol, se közelben, se távolban. De Jön a megmentő. Egy biciklin ülő kisfiú. — Öcskös, mondd csak, hol vannak a kombájnok? — Bácsi kérem, nálunk már befejezték az aratást,'— s gúnyosan nevetve tovább hajtott. Töprengtünk, most mit csináljunk. Menjünk tovább? Ügy határoztunk, hogy nem jövünk ide mégegyszer aratási riportra. Gyalog mentünk tovább. Szerencsére egy tejeskocsi felvett bennünket. Falvak, házak maradtak mögöttünk. Csend, nyugalom mindenfelé. Nincs az a lőtás-Tutás, mint pár évvel ezelőtt. Hisz nem is olyan régen minden épkézláb embernek nyolc évestől nyolcvanig aratni kellett. Kihalt az útmentl környék Is. Zöldellő kukoricások, cukorrépa tábák, üres tarlók fogadnak az út mentén. Sehol egy kombájn, sehol egy a"atő. Nagyon találósén jegyezte meg a kocsis: Aratókat ma már csak öreg képeslapokban, talán a Hét első számaiban, kaszát és nagygerehlyét pedig már csak viszont a múzeumokban találnák. Aranykalász szövetkezetben megkérdeztünk egy embert: — Elvtárs, aratnak még? — Erre Űgyalla felé menjenek. Gyalog vágtunk az útnak,, mentünk egyl Jó darabot, de sehol nem láttunk senkit. Már kezdtünk bosszankodni. Valamikor Péter-Páltől augusztus végéig csengett a ka sza, zúgott a cséplőgép. S ma? Megszállják a kombajnosok a táblát, pár óra múlva csak tarlót meg szalmát hagynak maguk után. Körülbelül két kilométerre gépek mo-l zogtak előttük. Ugyancsak meg kellett szaporáznunk a lépteinket nehogy lemaradjunk. Isten ments, hogy előbb fejezzék be az aratást, míg ml odaérünk. — Jő munkát, kellemes pihenést — kö szöntöttük rá az árokparton ülőkre, s közben kattant a Flexaret, hogy megörökítse az „aratők pihenését. Nem tartott sokáig azl ismerkedés. A csenkel Lengyel Lajcsi ki-l próbált kombajnista viszi a szót, Itt-ottl I Bikini a földeken A bfimérű higanyszita 30 lökön felül Jelezte a kánikula erejét. Ilyenkor a habzó sör, a hideg málnaszörp a legjobb, vagy pedig a fürdés a hűsítő habo<kban, medencék, tavak, folyók vizében. Már, aki teheti. Mert a szövetkezetek tábláján sürgős a munka, aratnak a tagok, búgnak a kombájnok, aratógépek. Ám egyéb munka Is akad bóven. A mihályfai kertészetben derékig ér a gyom a paprikában, paradicsomban, azt kapálják a lányok szorgos kézzel, Igyekezettel. Pongrác, a fókertész és Nagy Sanyi, a segédkertész Irányítják a munkát, ám nem kell különösebb dirigálás, értik a dolgukat a lányok. Még a brigádosok Is. A somorjal Iskola néhány növendéke — hárofm lány és egy fiú — van brigádon a szövetkezet kertészetében, közöttük Pammer Ilona és Kállay Györgyi. Amott a vasúti töltésen túl ügyes A mlhálylal kertészetben gyomlálják a paprikát A bős! szövetkezet tábláin fiatal lányok és öreg
