A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-01-26 / 4. szám
A tél nagy divatja a szőrme kalap és szénné sapka. Ima, mutatónak két csinos változatát későijük. Anna Karenina a neve ennek a nagyon elegáns svájci télikabát modellnek. Bármilyen vastag szövésS gyapjfi vagy szintetikus szálbél készült szövet alkalmas rá. Tőlünk függ, hogy milyen, az anyaghoz és színhez illő prémmel díszítjük. Kizárólag csak kilenctizeden hosszúságban szép. Első az egészség Mire ügyelj, mitől óvakodj Télen Is szellőztessünk; az elhasznált levegőt el kell távolítani a helyiségből. Nem csak a reggeli takarítás alkalmával, hanem napjában többször Is nyissuk ki az ajtót és az ablakot. A helyes szellőztetés csak öt—tíz percnyi légáramlást kíván meg. Ha beteg szobájáról van szó, szellőztessünk csak két-három percig, de gyakran. Aki fél, hogy a betegnek kárt okoz a huzattal, szellőztessen közvetve, a szomszéd szobán át. Tudni kell azonban, hogy nincs olyan betegség, amelynél ne lenne a szervezetnek szüksége minél több jó levegőre, vagy amelynél tiltott lenne a szellőztetés. Egészséges és beteg, gyermek és felnőtt szempontjából egyaránt fontos a levegőcsere, mert megkönnyíti az egész szervezet, a szövetek oxigén-ellátását és növeli a test ellenálló és védekező képességét. Friss levegőjű helyiségekben jobb az étvágy, nagyobb a munkaképesség, egészségesebb az álom is. A rendszeres levegőcsere fontos tartozéka a helyiségek hőszabályozásának. Dr, SZANTÖ GYÖRGY Tehetségérzet és pályaválasztás Nem egyszer csodálattal adózunk valamely művészi alkotásnak, tudományos felfedezésnek, hősi cselekedetnek vagy kiemelkedő sportsikernek. Az alkotást, a teljesítményt magasztaló hódolatnnk elsősorban annak létrehozóját, az alkotót illeti. Bár olykor úgy érezzük: könnyű neki, tehetségesnek született! Ha én Ilyen szerencsés lettem volna, most engem is csodálnának! Az emberek nemcsak jellemükben, hanem tehetségükben is erősen különböznek egymástól. Kétségtelen, hogy a nagy művészi, tudományos vagy egyéb eredmények létrehozói bizonyos többlettel születtek. Csakhogy ez a többlet nem kész, kifejlett képesség, hanem az ennek belső fettételeit alkotó adottság. Képességeink, tehetségünk kibontakozása viszont nem csupán adottságainktól, hanem körülményeinktől és főleg akaratunktól, szorgalmunktól, kitartásunktól függ. Ez még a kiváló adottságú emborekre i« érvlnyes. Igaz. a sikeres tevékenység végrehajtásának alapja a képesség, de a képesség és tevékenység szorosan összefügg és kölcsönösen hat egymásra. Például: hiába van valakinek természetes adottsága a labdarúgásra, ha nem tanulja meg annak minden fortélyát és ha nem edz szorgalmasan, nem válik belőle igazan jó labdarúgó. Hamarosan megelőzik őt a kevésbé jó adottságú, de szorgalmas társak. Ez azt jelenti, hogy bizonyos fokú képesség a tevékenység során is fejlődhet. Ebből következik, hogy a képesség, illetve a tehetség kibontakozásának legfőbb tényezője a tanulás és a gyakorlás. Mikor n gravitáció törvényének felfedezőjét, Newtont megkérdezték, mi a tehetség titka, ezt felelte: a szorgalom: Tehát a törvény felfedezését saját szorgalmának, szüntelen gondolkozásának és a világegyetem mozgástörvényei kitartó tanulmányozásának köszönheti. A fentebbieket összegezve megértjük annak szükségességét, hogy minden tanuló pályája megválasztása előtt önmagában felismerje képességeit, érdeklődéseit. Ennek ismeretében alaposan vizsgálják meg szorgalmukat és esetleg javítsanak rajta, növeljék azt. E kérdések tisztázásában nagy segítséget nyújthatnak a pedagógusok és a szülők. Idejében fel kell ismerniük a gyermek bizonyos tevékenységre Irányuló hajlamait, illetve az ún. tehetség Jeleit. Ha a szülő kisgyermek korától folyamatosan figyeli gyermeke minden megnyilatkozását; hogyan és mivel Játszik a legszívesebben, milyen tadtárgyakat kedvel, mennyi időre van szüksége az egyes tantárgyak elsajátításához, ml a legkedvesebb iskolán kívüli foglalkozása — ez a felismerés nem is nehéz. Ezekkel az adatokkal segíthet a pedagógusnak, hogy aztán a gyermeket is belevonva, hármasban dönthessenek a gyermek jövőjéről. Az emberek képességei, adottságai, hajlamai persze korántsem határolódnak szűk útra. Bizonyos mértékig ugyan kijelölik a számnkra járható utat, de ez az út már kezdetben is széles, és a továbbiakban — tanulással, gyakorlással, az adottságok sokoldalú fejlesztésével — még nagymértékben tágítható. A szülők közül, akiknek gyermekei magyar iskolában tanulnak, sokan így vélekednek: „Nem tanulhat tovább, nem tud jól szlovákul; s a felvételi vizsgák Is szlovák nyelven folynak . .. bizony talán jobb lett volna mindjárt szlovák Iskolába íratnom“ stb. Egyes szülők az Ilyen vélemények hallatára gyermeküket szlovák iskolába Íratják vagy átíratják, anélkül, hogy megfontolnák ezt a lépésüket. Nem gondolnak arra, hogy gyermeküknek a szlovák nyelv Idegen, és a tanulásban a legtöbb esetben ők sem tudnak a gyermek segítségére lenni. A gyermeknek természetesen a lehető legtökéletesebben meg kell tanulnia szlovákul — de a magyar iskolában. A magyar szülők gyermeke magyarul gondolkodik, az alapokat az egyes tantárgyakból magyar nyelven kell elsajátítania, különben nem érti meg — legfeljebb megtanulja — s ez óriási különbség. Viszont, ha a gyermek a tananyagot tökéletesen megérti magyar nyelven és azonkívül még szlovák nyelven Is legalább az alapokat elsajátítja, akkor a továbbtanulásnak sem az egyetemeken, sem a főiskolákon nincs semmi akadálya. A még tovább fennálló nyelvi nehézségek szorgalommal és akarattal könnyen leküzdhetők. A szlovák nyelvvel kapcsolatban a tanítókra és a tanulókra egyaránt nagy feladat hárul. Szükséges, hogy egyes szaktantárgyak tanításánál a szakelnevezéseket a tanulók szlovákul is elsajátítsák. Fontos tehát a magyar Iskolákban a szlovák nyelv oktatását a lehető legmagasabb fokra emelnünk. Ezek után sem a szülőknek, sem az egyetemre, főiskolára készülő diákoknak nincs okuk az aggodalomra. A nyelvi nehézségeket már sok magyar iskolában érettségizett diák és diáklány leküzdötte és lekflzdl a Jövőben is. BANOVSZKY MIKLÓS főiskolai hallgatíj Józsika és az első kalap Prandl S. felvételei
