A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1964-06-21 / 25. szám

^/■éju* 25-----Zsolnai Hédi énekel. Kasai László láp tol. A Csoh-W H szlovák Rádió nápl sonokarn, Farkas Jenő vasalásával magyar * népi muzsikával szórakoztatja az est köxünségét. Darczellor György (ánczcnekara legjobb számaival szerepel. Calk János éne­­kel ... A rádió bratlalaval konuerllermtben kál ás fél órán keresz­tül nagyszerűen, szórakozott a meghívott közönség. A Csehszlovák Rádió már régebben sikert aratott adásainak, a Bratlalaval randa­­vfiknak egyikét játszották fal. Az estból a rádió szerkesztősége és a Szlovák Újságírók Szflvetségének magyar tagozata nylvlános társadalmi eseményt csinált. A szórakoztató est keretén belül ta­lálkozott a Bratislava ball élű magyar újságíró-társadalom. Az estnek — melynek szervezése és rendezése Nagy Jenőnek, a rádió Ismert szerkesztőiének az érdeme — tübb lényeges és hasznot tanulsága van. Nyilvánvalóvá vált, hogy hasonló alkalmakra megéri magnyerni (bármely módon la| a neves móvészeket, mert caak így tudunk a küzünsóg számára maradandó élményt biztosítani. Igaz, az anya­gi lehetőségek sokszor megszabják a műsor színvonalát s Itt éppen a találékonyságra utalunk, |ű értelembe vett ügyességgel és agilitás­sal, fantáziával és szervező készséggel ezen a téren Is sok mindent meg lehet oldani. A másik tanulság az, hogy hasonló alkalmak, tehetség-felfedezA lehetőségként fontos szerepet játszhatnak társadalmi életünkben. Az említett egyetlen est íme négy nevet hozott a küztudatba: Ke­resztényi Katalin, Zalenylcky Eve, Sztrecskó Rudolf és Szérelner Er­zsébet, a komáromi Alapfoka kilencéves Iskola tanulói nevét. Ma­­gánszámalkkal mindannyian ígéretes tehetségeknek bizonyultak, akikre kultűréletünknek oly nagy szüksége lenne. S végül az esi harmadik tanulsága hasonlű küzéletl alkalmak és kultérálls események műlhatatlan szükségességének a felisme­rése. A legtübb szlovákiai magyar lep szerketstüsége Bratlslavában van s mintegy kétszáz szerkesztő dolgozik bennük. Ha ehhez hozzá­tesszük, hogy ez a kétszáz ember, éppen kultűréletünk Irányítá­sának hivatásánál és munkájánál fogva — legprogresszívebb réte­géi jelenti, kürülbsliil vázoltuk Is a lehetőségeket, amelyek egysé­ges társadalmi életbe való szervezésében és magában az újságíró szövetség magyar tagozatéban rejlenek. Ez a kérdés egyik oldala. A másik oldaal az, hogy vannak művészegyütteseink és énekkaraink, amelyeket a hazai magyar küzünségnek feltétlenül Ismernie kell, mert munkájuk szocialista kultárénk folytonosságét és fejlődést jelenti. (Az esten a bratlslevat középiskola énekkara és a Magyar Ual- és Táncegyüttes szólótáncosai Is felléptek — siker­rel). Mindebből adódik, bogy Bratlslavában minden lehetőség meg­van egy bensőséges és szervezett társadalmi és knltűrélet kiala­kítására, amely az ország magyarlakta vidéket számára Is példakép lehetne. —duba— A duna-utoal Általános művelséget nyújtó középiskola énekkara éne­kel, Fónod Zoltánná vezényel Zsolnai Hédi a mikrofon előtt Nagy Jenő verset olvas, Sztrecskó Rudolf ra­gyám nyelven (vagyis hátulról visszafelé, fordított magyar nyelvenj szavalja utána Képek: PrandI és archív ■ , ■

Next

/
Thumbnails
Contents