A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1964-06-14 / 24. szám

Az inámf Bugyi István főkertészt a Helyi Nemzeti Bizottságba {elblték. A harmincéves fiatalember |ó munkájáról híres a szövetkezetben. Tíz hektáron kertészkedik. Tavaly a tervezett háromszáz ezer korona helyett négyszáz ezer koronát termelt ki. Telepített húsz hektár szőlőt is, amelyet szintén az 0 gondjaira bíztak.

Balázs Józsefet, a fülekl Kovosmalt negyvenkilenc éves cigányszármazású dolgozólát, a Helyi Nemzeti Bizottságba Jelölték. A harmincötödik körzetben (ahol többnyire cigány származású lakosok élnek) Balázs József közismert. A HNB-ben betöltött funkcióján kívül alelnöke a lakásbizottságnak is, és népbíróként is dolgozik.

Csák István a losonci bútorgyár dolgozója nyolc évig dolgozott, hnint a Csemadok-szervezet járási titkára. Most a Csemadok helyi csoportjának vezetője s az üzemrészleg pártcsoportjának elnöke. A jó szervezőképességgel rendelkező fiatal funkcionáriust most a Városi Nemzeti Bizottságba jelölték.

hatjuk, hogy világviszonylatban — beleértve a fejlett kapitalista államokat is — hazánk a fertőző állatbetegségek leküzdésében áz élen jár. Az ebből származó elhullás az egész állatelhullásnak már csak a hat százalékát teszi ki. Mi okozza a többit? Őszintén fel kell tárni: a rossz takarmányozás, a követelményeknek meg nem felelő elhelyezés, higiéniai okok s ami igen szomorú, sok esetben még mindig az érdekeltek negativ magatartása az állattenyésztéssel kapcsolatosan.

Itt látom az új képviselők egyik legfontosabb feladatát. Főleg itt, Dél-Szlovákiában győzzék meg erről mezőgazdasági dolgozóinkat, s főleg a mezőgazdaságban dolgozó értelmiségieket, hogy munkájukat odaadással és szeretettel, kellő felelősségtudattal végezzék. Munkájukban ne a jövedelem kapjon domináló szerepet, mert főleg a mezőgazdaságban eredményt igy elérni nem lehet, ahol élő lényeknek és ezeknek biológiai fejlődését kell biztosítanunk. Ezt az előbb említett három követelmény nélkül elérni majdnem lehetetlen. Fejlett ipari állam vagyunk, azonban kétségtelen, hogy hazánkban mezőgazdaságunk jelentősége egyenértékű ipardnkéval, s a mezőgazdaság magasabb szintre való emelése nélkül a további fejlődést nem lehet biztosítani. Minden józanul gondolkodó embernek világosan kell látnia, hogy hazánkban a mezőgazdaság perspektívája minden egyéb foglalkozási ágánál lényegesen nagyobb. Ugyanakkor nem lehet kétséges, hogy az intenzív mezőgazdálkodást csak megfelelő szakkáderek nevelésével biztosíthatjuk. A mezőgazdasági munkában a jövőben napról napra csökkenni fog a manuális munka s ezzel párhuzamosan emelkedik a termelékenység s a dolgozók jövedelme. Ezért szeretném felhasználni ezt az alkalmat, hogy június 14-én, a Hét olvasóihoz, főleg a fiatalokhoz egy kéréssel forduljak: ne tekintsék a mezőgazdasági munkát a több) professzióhoz viszonyítva alsóbbrendttnek. Államunk milliárdos befektetéseket tett a főiskolák és szakiskolák kvalitatív és kvantitatív felépítése érdekében. Főiskoláinkon, melyeknek felszerelése kifogástalan, a pedagógusok oly szinten mozognak, hogy megvan a biztosítéka: az ott tanuló fiatalság komoly felkészültséggel kerüljön a mezőgazdaságba.

Sok szövetkezetben még mindig tapasztaljuk, hogy nem szívesen látják maguk közt a főiskolán végzett fiatal szakembert. Ennek két oka van. Első, hogy a kevés szakképzettséggel rendelkezők konkurrenciát látnak a falura érkező, főiskolát végzett fiatalokban. A második és ez a komolyabbik, hogy a fiatal mérnöktől, aki még meg nem száradt diplomával érkezik a faluba, azt szeretnék, ha mindenhez a legtökéletesebben értene. Ugyanakkor megfeledkeznek arról, hogy a világon egyetlen — akár orvosi, gépész- vagy építészmérnöki — főiskola ezt megadni nem tudja. A főiskolán szerzett tudáshoz az élet- és szakmai tapasztalatok szükségesek. Az egyetemről kikerült fiatal orvosra sem bíznak súlyos műtétet. A fiatal építészmérnökre modern ipari üzem építését. Minden szakmában, ha megvan az alapos felkészültség, igen rövid időn belül a fiatalember megszerzi a szükséges tapasztalatokat, hogy munkáját azután még eredményesebben folytathassa. Türelmi időt kíván a fiatal mezőgazdasági szakember is, hogy aztán még gyümölcsőztetőbben érvényesíthesse az iskolán szerzett tudását.

Meggyőződésem, hogy az elkövetkező négy esztendő, a most megválasztott képviselők és a mezőgazdasági dolgozók közös munkája biztosítani fogja a nagyüzemi mezőgazdálkodásnak azt a minőségi és mennyiségi eredményét, melyet a szocialista tábor különösen tőlünk, a fejlett iparra támaszkodó Csehszlovák Szocialista Köztársaságtól és annak mezőgazdasági dolgoziótól elvár.

Letzo Tibor, a kirfilyhelmeci általános műveltséget nyújtó középiskola magyarszakos tanára. A város kulturális életének ismert tényezője, a Csemadok munkájának már hosszú évek óta aktív szervezője. Jelenlég énekkart vezet. Aktív közéleti tevékenységének alapján a Városi Nemzeti Bizottsága jelölték.

Rnzsinszky Ilona kilenc éve dolgozik a leleszi Egységes Földműves Szövetkezetben. Aktív közéleti tevékenységet lejt ki. Tagja a központi nőblzottságnak, helyben a nőbizottság elnöke, tagja a Csemadok terebesi járási Bizottságának is. Lelkiismeretes munkájáért a Járási Nemzeti Bizottságba jelölték.

Fényképezte: Prandl Sándor