A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-06-07 / 23. szám
irodalom Ennek az Irányzatnak legnagyobb költője Berzsenyi Dániel (1778—1836). A klasszikus római ée görög költészet követője, a birtokos nemesség életszemléletének kifejezője. Verselt erőteljes költői nyelv, plasztikus érzelmi hatású képek, zárt szerkesztés és hazafias pátosz jellemzik. Féltette nemzetét a franciák támadásától és szembeszegült Bőcs németesltő politikájával. A felvilágosodás eszméi utat törnek hozzá, de pályája során kiütköznek nemesi korlátái. Berzsenyi a legnagyobb ódaköltőnk. (A felkölt nemességhez, A magyarokhoz. Az ulmai ütközet stb.) A magyarokhoz II. ódát Kodály Zoltán megzenésítette. Forr a világ bús tengere, 6 magyar, Ádáz Erynnls lelke uralkodik, S a föld lakott vérbe mártott Tőre dühös viadalra készít. Elégiáiban hitelesen ábrázolja a tájat, s benne önmagát; ezekben önti ki szuggesztlv hatású lírai vallomásait a múló életről és a tűnő boldogságról (Levéltöredék barátnőhöz, A közelítő tél, Búcsúzás Kemenesaljától stb.). Megható sorokkal búcsúzik szülőföldjétől: Messze setétedlk már a Ság teteje, Ezentúl elrejti a Bakony erdeje Szülőföldem, képedet. Megállók mégegyszer, s reád visszanézek, TI kékellő halmokI gyönyörű vidékekI Vegyétek bús könnyemet. A nyugat-európai vers, azaz a rímes-ldiímértékes verselés megteremtése Ráday Gedeon nevéhez fűződik. Említsük meg a kor nyelvvédőit ős kultúrmunkásalt is, névszerint Baróczi Sándort, Decsy Sámuelt, Péczell Józsefet és Berzeviczy Gergelyt. A magyar köztársasági-jakobinus szervezkedés csupán egy szűk értelmiségi réteget ölelt fel. A mozgalom vezetője Martinovics Ignác apát és Hajnóczy József. A szervezkedést a bécsi rendőrség hamarosan felfedi, a mozgalom vezetőségének tagjait 1795-ben, a budai Vérmezőn kívégzlk, s még többet börtönbe hurcolnak. A kufsteinl börtönben pusztult el fiatalon Szentjöbl Szabó László. Verseghy Ferenc, aki a Marselllalse-t fordította magyarra, kilenc évet töltött fogságban, de kijutott a börtönből Kazinczynak és a jakobinus mozgalom legnagyobb költőjének, Batsányi Jánosnak is. Batsányi (1783—1845) a Balaton melletti Tapolcán született. Otjának kezdetén Kassán az Orczyak támogatják, litt kerül közel a nemesi ellenálláshoz, de ő a nemzeti ellenállás ügyét összekapcsolta a felvilágosodás haladó eszméivel. A II. József elleni konzervatív nemesi tiltakozást szélesebb alapokra kívánta helyezni, nemzeti függetlenségi harccá akarta fejleszteni. Ennek az érdekében fejti ki irodalompolitikái és publicisztikai tevékenységét. A nagy francia forradalom kitörése és az utána kialakuló külpolitikai helyzet táplálta meggyőződését. Költészete szinte kizárólag a francia eseményekből táplálkozik. Lelkes hangú versben köszönti a forradalom kitörését. (A franciaországi változásokra) A L'átó c. költeményében szinte prófétaként jósolja meg a szabadság eljövetelét. A Martinovlcs-mozgalom vérbe fojtása után Kufsteinbe hurcolják. Megható sorokkal emlékszik meg Szentjöbl haláláról. A börtönben írja az ún. Kufsteinl elégiákat. Kiszabadulása után a nemzeti ellenállási mozgalom lehanyatlott. Bécs elfoglalása után Napóleon szolgálatába szegődik és Párizsba költözik. A nagy császár bukása után az osztrák kopók elfogják és a Splelbergbe hurcolják. Felesége közbenjárására kiszabadul, de életfogytiglan Llnzbe internálják. Batsányi a kor legnagyobb politikai költője és folyólratszerkesztője. Kassán, működésének színhelyén szlovák és magyar nyelvű emléktábla hirdeti költészetének nagyságát és forradalmi szellemének igazát. A szentimentalizmus magyar képviselői: Ányos Pál, Dayka Gábor és Kármán József. A szentimentális irány a század első felében az angol irodalomban keletkezik, majd tért hódít a németeknél (Goethe: Az ifjú Werther szenvedései) és a francia irodalomban (Rousseau: Oj Helolse) is. Lényeges alapvonása az egyén jogainak és érzelmeinek hangoztatása. Kármán József (1789—1795) Jogi tanulmányokat folytat Pesten, majd Bécsben vállal hivatalt. A városi élet nagy hatással van rá. Pesten az első magyar színtársulat vezetője lett, majd barátainak támogatásával Uránia címen folyóiratot alapít. Bessenyei útmutatását követi a tudatos szépirodalmiság megteremtésében. A nemzet csinosodása c. munkájában kifejti, hogy eredeti művekre van szükség, ezek értékesebbek minden fordításnál. A Fanni hagyományai a Wertherhez kapcsolódó napló és levélregény, a magyar szentimentalizmus úttörő alkotása. Csokonai Vitéz Mihály a magyar felvilágosodás legnagyobb költője. O foglalta össze és egyesítette költészetében a kor eszméit és stílusirányait, 1773-ban született Debrecenben, egy ideig a híres kollégium diákja volt, de felvilágosult eszmél és magatartása miatt kicsapják. Ezután, Sárospatakon jogot hallgat, de racionalista gondolkodása nem bírta Werbőczy ésszerűtlen fejtegetéseit. Pozsonynak veszi az irányt, ahol éppen az országgyűlés ülésezik. Itt keres pártfogókat és Diétái Magyar Múzsa címen verses újságot szerkeszt, melyben összegyűjti eddigi verselt. Ezt szeretné kiadni, de nem Igen talál meghallgatásra. Pozsonyi szereplése után ismerkedett meg Komároban Vajda Júliával, akit verseiben Lillának nevez. A vagyonos szülők Ciokonal Vitéz Mihály nem akarják a kóbor poétához adni a lányukat. Kénytelen tovább vándorolni, reménytelenül keres valamilyen biztos állást. A somogyi barátoknál talál egy Ideig menedéket, majd Csurgón lesz segédtanár. A hányatott élet és a sok nélkülözés megtörik egészségét. Rhédeyné temetésén, ahol nagyszerű filozófiai költeményét mondja el, megfázott s állapota végzetesre fordult Néhány hónap múlva — 1805. január 28-án meghalt. Már debreceni diákkorában — barátai közvetítésével, megismerkedik a felvilágosodás nagy müveivel. A külsőségekben megnyilvánuló hazaflságot gúnyolja ki az 1790 körül Irt műveiben. (Bagoly és a kócsag, Békaegérharc). A nemesség elmaradottságát, haladásellenességét veszi bírálat alá a Méla Tempefőlben. Kitűnően jellemzi szereplőit, kora jellegzetes figuráinak alkotta meg a típusát. Az európai felvilágosodás eszmél, valamint a magyar függetlenség és haladás kérdései kapnak helyet az alábbi nagyszerű költeményeiben: Az estve, Konstancinápoly, Marosvásárhelyi gondolatok, A had, Az álom. A vándorlásai során hallott népdalokat, szólásokat feljegyezte. Felismerte a népköltészet nagy értékét és a nemzeti irodalom alapjának tekintette. Maga is írt népies genre-dalokat (Parasztdal, Szegény Zsuzsi, a táborozáskor, Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz). Szerelmes versel a magyar líra kiemelkedő alkotásai (A reményhez, A pillangóhoz stb.) Prózai, drámai és epikus alkotásai is Jelentős helyet foglaltak el a korszak Irodalmában, néhányat ma is kiemelkedő alkotásnak tartunk. Csokonai költészete a magyar felvilágosodás csúcsát jelenti. Csokonai Vitéz Mihály kortársa és barátja volt Fazekas Mihály, akinek nevét a Lúdas Matyi tette halhatatlanná. A bratltlaval Kamensky Egyetem ál a nyltral Pedagógiai Intézet magyar tanszéke dolgozóinak küzremfikSdétévgl Megfejtendő kérdések: •f Melyik szlovákiai városban született Kár* mán József? 9 Melyik Csokonai leghíresebb epikai al‘kotása? O Melyik lapban feltett ki publicisztikai * tevékenységet Batsányi János? Mikor és hol jelent meg ez a lap? Itt levágandó! o 'S * J s »SI ’S £ 2 Magyar 1. C3 N X3 1 & : § & 13 9 * s XI» *Qj a: ő-e Si irodalom 3. t
