A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1964-06-07 / 23. szám

tia jC á C fo iA iff/b m Cxtmlálet tx ovudában At ErSZ étterme Az Uoklttolgilá bolt — A szövetkezet elnökét keressük — mondom. A főkönyvelönő hitetlenkedve néz ránk. — Itt, az Irodában? — Miért, talán kitiltották őt Innen? Elnéző mosollyal: — Ma még nem volt bent. De lehet, hogy be sem jön. A határt járja. — No és a többiek: az agronémus, zootechnlkus vagy a gépesítő? Mind a hárman egyszerre térjék szét a karjukat. Elmondjuk, ml Járatban vagyunk, a szö­vetkezetről szeretnénk megtudni egyet s mást. A könyvelés mesterasszonya most már komolyan vélaszolgat, egy-egy kér­désünkre valóságos kis előadást rögtö­nöz. — A szövetkezet történetéről csak rö­viden: a rovenskoi 1952-ben alakult ti­zennyolc taggal, ötvennyolcban már össz­­községl, s hatvanegyben egyesült a po­­stfelmuvekl szövetkezettel. Jelenleg ki­lencven tagja van, s hétszáznegyvenegy hektárnyi földterületen gazdálkodik. Földjei aránylag jók, ha nem Is vete­kedhetnek a csallóközi termőfölddel; leg­jobban a cukorrépát ős a burgonyát ked­velik. A szövetkezet szinte a megalakulása óta a sertés- és szarmasmarha-tenyősztésre specializálta magát. Különösen a sertés­tenyésztés szakaszán értek el kiváló ered­ményeket. Első osztályú fehér nemesített sertést tenyésztenek. Hatvanhat anyako­cájuk van, s pillanatnyilag százötven ma­lacot hizlalnak. A többit eladják a szö­vetkezeteknek, állami gazdaságoknak. Mert mindenütt kelendő a kiváló tenyész­­értékfl sertés. A második beszélgetés FrántlSek Záőek zooteohnlkus a leg­jobbkor érkezik, s bár nagyon siet, né­hány percre sikerül ót Is bevonnunk a beszélgetésbe. Tőle tudom meg, hogy a szövetkezet hatszázötven szarvasmarhát tenyészt s miként a sertéseknél, Itt Is a tenyészér­­tftk növelésére törekednek. Kétszázkilenc­­venhat másodosztályú fejőstehenünk van 5,2 liter tehenenként a napi fejési át­lag. Ez a jelenlegi helyzet, természete­sen a tejhozam emelkedni fog, mihelyt a teheneket legeltethetik. Ez az ered­mény a éumperkí járás többi szövetke­zetéhez viszonyítva Így Is slég szép. A további fejlődést elsősorban az állatgon­dozók anyagi érdekeltségének a növelé­sével akarják elérni. A pénzalap tizen­hat százalékát prémium formájában osztják ki a tervet túlteljesítő dolgozók között. Csak néhány példát: A fejők, min­den liter terven felül kifejt tejért hu­szonöt fillért, a sertésgondozők minden kilő terven felült súlygyarapodásért egy korona ötven fillér prémiumot kapnak. Egyébként Zéóek zootechnlkus azt Is el­mondja, hogy a rovenskél szövetkezet a Sumperkl járásban elsőként vezette be a két műszakot, mégpedig a termelés min­den szakaszán, s hogy 1982-ben a hu­szonegy tagból állé komplex gépesített brigád megkapta a XII. kongresszus bri­gádja megtisztelő címet. Itthon a titkár Krmela Richárd hatalmas szél ember. Az Imént bizonyította be nem mindenna­pi erejét, amikor a szövetkezet teherau­tójáról lerakták a kerítésoszlopokat. A betonoszlopok egyik végét két ember, a másikat ő tartotta egyedül. Az oszlopok­kal a szövetkezet gazdasági épületeit fog­ják körülkeríteni. — Tudja, munkaerő dolgában elég gyatrán áll a szövetkezetünk — mondot­ta a HNB irodája felé menet — a fia­talok egyszerűen fakápnél hagynak ben­nünket. A dolgozók átlagos életkora hat­­vanhérom év. Közülük a fiatalabbak a gépesített brigádban dolgoznak, az ef­fajta alkami munkára egyszerűen nincs emberünk. El kell nekik néha egy kis se gítség. — Azt hiszem — folytatta —, ahhoz képest, ahogy el vagyunk látva munka­erővel, egyenesen csodálnlvalóak az eredményeink. Legalábbis tavaly még na­gyon szépek voltak. — Az Idei tél azonban elbánt velünk: negyven hektáron ki kellett szántanunk a lucernát. Nem volt hő. Hallott még Ilyet a világ? Egész télen nem volt egy csepp havunk ... I Ze. NAGY LAJOS Frédi Sándor fölvételei Keggeu eitm Álmos szemű gyerekek sietnek az üz­letbe, s hangos „dobré jltro“-t (jó reg­gelt) köszönnek. A íalu közepén vadonatújnak látszó önkiszolgáló bolt, előtte a szűkebb pát­riánkban megszokott „hangulatos“ regge­li kép: tejért sorban álló háziasszonyok, gyerekek. S talán csak ez a szépfányfl tavaszi reggel teszi, de ezek az asszo­nyok fegyelmezetten, tolakodás, vesze­kedés nélkül várják az üzletnyitást, s a tejosztás Is zűrzavar nélkül, s ami a fő, gyorsan zajlik le. Rovensko a íalu neve, s mindössze száz­nyolcvan házzal dicsekedhet. Kis íalu ez tehát végeredményben, az országút ké­pezi egyetlen utcáját, s még se valami egyenes. A házak nem le mindig követik az országút szeszélyes fordulatait; van le, s amott alkotnak házsort, az úttól mintegy húsz méterre csörgedező, szük­­medrü patak túlsó partján. Ezek a há­tak nem valami szépek: egyszerűek, dísz­telenek, szinte férfiasak. Szürkék és szi­lárdak. Egyre kíváncsibb vagyok a la­kóikra. Az első beszélgetés A szövetkezel gazdasági épületei és rodál kétszáz méternyire vannak a fa­lutól. Csupa öreg épület, új Istállót, gép­színt, magtárt vagy műhelyt keresve sem alá) az ember. Az „öreg“ szóval viszont lem düledező, roskatag épületeket aka­dunk jelezni, ilyesmiről szó sincs, jól kar­­jantartott ház ez valamennyi. Az Irodában három könyvelőt találunk. '•Und a hárman a „gyöngébb nemhez“ tar­áznak, ennek ellenére katonás alapos .ággal Igazoltatnak bennünket. Férfiak­■rfllf a nvnmíít Qftm látni cuaihnl

Next

/
Thumbnails
Contents