A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-05-31 / 22. szám
4 Hét képes irodalmi rejtvény pályázata ^ jgj y jj A Szigeti veszedelem címlap)« Zrínyi és kora Mielőtt rátérnénk témánkra, tekintsük át röviden a XVII. század Jelentősebb történelmi eseményeit. A tizenötéves háború átnyúlik a század elejére. Az erdélyi 63 havasföldi seregek 1595-ben Gyurgyevónál fényes győzelmet aratnak a török felett, és az Erdély számára annyi bajt okozó Báthory Zsígmond az osztrák császárnéik ajánlja fel a kis országot, gondolván, hogy közös erővel leszámolhatnak a pogánnyal. De ez csak újabb baj forrása lesz. Basta császári generális rémuralmát teremt, és teljesen kifosztja a fejedelemséget. A török sem marad tétlen s mindennek a szegény nép Iszsza meg az árát. Az 1600-as évek elején a királyi Magyarországon nagy erővel Indul meg a Habsburg befolyás. Ez készteti Bocskai Istvánt 1604— 1606 között a harc megindítására. Bécs kénytelen engedni. Erdély aranykora a nagy fejedelem, Bethlen Gábor uralkodásához fűződik. A két nagyhatalom között rugalmas politikával megtudta őrizni Erdély önállóságát és békéjét. A kis Erdély nemzetközi viszonylatban Is jelentős katonai és politikai szerephez Jut a harmincéves háborúban (1818—1648). A királyi Magyarország legjobbjai a magyarság függetlenségének és nemzeti létének zálogát látták benne. A század első felében a fejedelmek udvarában virágzott a kultúra, az irodalom, a művészet, a tudomány és nem véletlen, hogy ekkor az erdélyi függetlenségi mozgalmakhoz kapcsolódik a korabeli magyar Irodalom haladó szárnya. Erdély puszta léte gátat szabott Bécs gyarmatosító törekvéseinek. Az udvarnak Ismételten biztosítania kellett a protestánsok vallásszabadságát (1645-1 Linzi béke, a protestáns parasztok vallásgyakorlatának biztosítása), A harmincéves háború nagyon lekötötte a Habsburgokat, nyugaton érzékeny veszteséget szenvedtek, keleten pedig ott állt az erős és független Erdély. De Bethlen halála után megmutatkoznak a gyöngülés jelei, majd II. Rákóczi György szerencsétlen lengyelországi hadjáratával (1657) az ország elveszíti önállóságát és a tűrök vazallusává válik. A bécsi agressziót Immár semmi sem fékezi, az ellenreformáció és ezzel együtt teljessé válik a töröktől meg nem szállt országrészekben a Habsburg befolyás, a hadállásait egyre keletebbre tolja. Erdély bukása után pedig ujult erővel Indulnak meg a Magyarország teljes leigázását célzó törekvések. A földesúri elnyomás alatt sínylődő jobbágyságot a német gyarmati kizsákmányolás Is sújtja. De a magyar főuraknak és nemeseknek is veszélyeztette érdekeit Bécs gazdasági politikája. Így érthető, hogy a függetlenségi mozgalmak a század második felében a királyt Magyarország területén lángolnak fel. E küzdelmek képviselője, korának kiemelkedő politikusa és hadvezére, a század legnagyobb írója Zrínyi Miklós. A szégyenteljes vasvári béke után nagyszabású szervezkedés Indul, maga Wesselényi nádor és Lippay érsek is az udvar ellen fordul. Az ún. Wesselényi-féle összeesküvés azonban kitudódik. Zrínyi Pétert, Frangepánt és Nádasdy Ferencet 1671-ben ktvégzik. Ezután Llpót tíz évig tartó abszo lutizmusa nehezedik az országra. A magyarság ismételten felkél szabadságának biztosítására. A függetlenségi harc élére Thököly Imre áll. Zrínyi Miklós, a szigetvári hős dédunokája, 1620-ban született. A család állásfoglalását megszabta a történelmi helyzet és birtokaiknak az elhelyezkedése, melyek közvetlen a török hódoltsági területtel voltak határosak. A törökök elleni harc szinte családi örökségként szállt apáról fiúra A költő apja Pázmány Péter személyes unszolására — követve kora főnemeseinek útját — katollzált és a császár hűséges hívévé szegődött. Nem értett egyet a magyar függetlenségi törekvésekkel. Bethlen ellen, mint császári tiszt fegyverrel Is küzdött. A török elleni harcot viszont egyik legfontosabb feladatának tekintette, ebben követte családja százados erényét. A gyermekek korán elvesztették atyjukat, s nevelésüket maga Pázmány irányította. Katolikus, császárhű nevelésben részesültek. Miklós a gráol Jezsuitáknál, majd Bécsben, később a magyar ellenreformáció fellegvárában, Nagyszombatban Járt iskolába. Tizenhat éves korában hosszabb utazást tett Olaszországban. Megfordult Velencében, Firenzében, Rómában, Nápolyban. Az Itáliában szerzett élmények és tapasztalatok nagyban hozzájárultak po-lltlkal és kulturális látókörének kiszélesítéséhez. Vlszszatérte után Csáktornyán telepedett le. Szinte naponta érkeztek hozzá hírek a török martalócok rablásairól, fosztogatásairól. A törökverő hős dédunokája keményen víszszaflzetett: büntető portyákat vezetett a török ellen. A szultán a császári udvarnál tiltakozott, hogy Zrínyi megszegte a bókét, ö fosztogathatott a magyar jobbágyok ezreit fűzhette rabszíJira — a császár mégis Zrínyit tiltotta el a portyáktól. Az udvar ugyanis a békét a magyarság rovására is biztosítani akarta, mivelhogy a harmincéves háború eseményei így kívánták. Zrínyit Is a svédek ellen rendelik, aki kelletlen tesz eleget a parancsnak. Látja, hogy míg a magyarság Habsburg érdekekért vérzik, addig itthon pusztul az ország, nincs ki vigyázzon. Két malomkő között őrlődik a nemzet. Felismeri korának alapvető problémáját: A két ellenség között elpusztul a magyarság. A két rossz közül vajon melyiket válasszuk? Egyiket sei A magyarságnak saját erejére kell támaszkodnia és akkor sikerül kiűznie a törököt. Politikai koncepciójában messze kiemelkedett- kortársai közül. A néppel való kapcsolat kérdé»8 Is újszerűén vetődik fel nála. A tűrök ellen Indítandó támadás előkészítését sürgeti. Hangsúlyozta, hogy a belső bajokkal küzdő szultán egy összpontosított támadásnak nem tudna ellenállni. Tervét főleg a magyarság erejére támaszkodva szerette volna megvalósítani. Kortársai közül egyedül ő figyelt fel a Jobbágyság, a nép erejére s elképzeléseiben, mint Bocskai is — komoly szerepet szánt neki. Ennek a politikai koncepciónak a művészi megfogalmazását adja a Szigeti veszedelem c. eposzában. A magyarság bűneivel felidézi Isten haragját, aki a törököt küldi az ország elpusztítására. A magyarság megmenekülhet, ha elhagyja a bűneit. Az eposz végső kicsengése, ha a magyarság összefog és felemelkedik a szigetvári hősök erkölcsi színvonalára, akkor a törököt le tudja győzni. „A mesterien megalkotott szerkezet, az élesen megrajzolt Jellemek, a cselekmény felejthetetlen részletei, a magas eszmei A Csáktornyái vér Zrínyi tragikus halála (egykori! metszet)
