A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1964-05-24 / 21. szám

Válogassuk meg a címeket! Nagyon szeretem a novellát. Szerény véleményem szerint ez az a forma, ami a mai lüktető tempójú életnek legjobban megfe­lel. Főleg a modern novellát kedvelem, és ezért várakozástelje­sen vettem kezembe Duba Gyula Csillagtalan égen struccmadár című kötetét. Nem csalódtam. Már az első oldalak elolvasása után megkapott a novella életize. Filmszerűen pereg az ese­mény, s közben a szereplők gondolatait, lelkivilágát is megismer­jük. Egyes, osztályoztam magamban jó tanító-szokás szerint, mi­kor tovább lapozva szembetűnt a harmadik novella címe, a Vén­lány. Hát ez ellen tiltakozom! No, nem a magam nevében, mert szerencsére se lány, se vén nem vagyok, de a sok csinos 29—30 éves lány nevében, akiket ezzel a csúnya szóval jelölnek. Pedig nemigen lehet őket megkülönböztetni a 20—25 éves lányoktól, biztosat legfeljebb az anyakönyvi hivatalban tudhatunk meg a lá­nyok koráról, mert e korhatár mind városon, mind falun megha­tározhatatlan. Elhiszem, hogy a múlt században, mikor az átlagos életkor 40 év körül mozgott, a 30 éves nő már vén volt, de most, mikor az átlagos életkor 70 fölé emelkedett, Ideje volna ezt a csúnya szót kivonni a közhasználatból. Szerintem egy 30 éves nőnek igenis joga van az élethez, a bol­dogsághoz, és általában meg is találja falun és városon egyaránt; és nemcsak Illegális úton, ahogy ezt Duba Gyula novellája mu­tatja. Szeretném, ha mások is hozzászólnának a felvetett problémá­hoz, ha bebizonyítják, hogy nincs igazam, akkor nem szóltam semmit. KOHÁRY ETEL, Garamsalló KERESZTREJTVENY VÍZSZINTES: 1. Gárdonyi­népszínmű címe. 5. Arab köz­mondás, folytatása vizszintes 40. és függőleges 1. 16. A spa­nyolok egykori csodakapusa. 18. Közép-keleti államba való. 19. Tetőszerkezetének kiálló része. 20. ÓLA. 21. Ércpőnzei. 23. Női név. 25. Bírósági' ügy. 26. Ráma. 28. Magyar zeneszer­ző a XIX. században. 30. Lusta. 32. Rezső Nándor. 33. Hiányos akó. 34. Mnőségi ellenőrt. 36. Női becenév. 38. Zenével kap­csolatos. 40. A vízszintes 5 foly­tatása. 42. Épületeket véd a csapadék ellen. 43. Régi kínai pénz. 45. Vizitündér. 46. Lakó­­helyiségek. 48. ÄLI. 49. Nem jobb. 50. Eskü betűi. 52. Mura fele. 53. Már latinul. 55. Itt van, vedd el! 57. ÖMP. 59. A rest. 62. Ezen a napon. 63. Orosz paraszt. 65. Rosszmájú. 67. Nehezen lélegzik. 69. An­drás Tibor. 70. A lusta. 72. Vá­sároltál. 74. Menyasszony. 75. Baja betűi. 77. Dögevő. 79. Partokat köt össze. 80. Magá­hoz tőr. 81. Betegség. 83. Olga beceneve. 84. ŰE. 85. Verdi-ope­­ra címe. 87. MBÖ. 89. Folyó Ausztriában. 91. Asszonyok. 93. Áruk kiállítására szolgál. 95. Endre Ottó. 96. Mutató névmás. 97. Fogoly. 98. Dara betűi. 99. Időszámításunk alapja. 100. Népcsoport a Szovjetunióban. 102. Enyém latinul. 104. Ván­dorpásztor. 106. Népcsoport a Szovjetunióban. 108. Visszatérő díszítmény. 110. Lom ikerszava. 112. Boráról híres spanyol ki­kötőváros. 114. Király olaszul. 115. Védő. 116. Világtalan. 118. Hibáztat. 120. Híres magyar művészettörténész. 122. Vissza: pravoszláv szentkép. 124. Rost­növény. 126. Hamis eszmény­kép. 128. Város Baden-Würt­temberg német tartományban. FÜGGŐLEGES: 1. A vízszin­tes 40. folytatása. 2. Hiszékeny ember. 3. Több kalifa neve. 8. Gábor Andor. 9. Tengeri rab­ló (névelővel). 10. Szenvedés. 11. Hiányos rekesz. 12. Szláv nép. 13. Kötőszó. 14. ISP. 15. folyó Moldvában. 17. Finom sütemény. 12. Lakásfestő esz­köz. 24. Szivárványhártya. 27. Felvesz. 29. Nem utolsók. 31. Néni szlovákul {ékezethiba). 35. Csont latinul. 37. Lebarnul. 39. Nem nekem. 40. Fehér né­metül (fonetikusan). 41, Uszály. 44. Szigetcsoport Alasz­ka partjainál. 47. Egyre osto­bább lesz. 49. Feljegyez. 51. Ragadozó madár ez vajon? 54. Szerelem olaszul. 56. Csipkés női ruhadísz. 58. Apróra vág. 60. Város Csehországban az Elba folyó mellett. 64. KEH. 66. Női név. 66. Község Zala megyében. 71. Hegy Paleszti­nában. 73. Angol névelő. 76. Régi űrmérték. 78. Női név. 80. Éda. 82. összecsengő vers­sor-végződés. 84. Személyes névmás. 86. Hárag latinul. 88. Cseh mondái hős. 99. Tagadó­­szó. 92. ÖBN. 93. Király cse­hül. 94. Hullott lomb. 96. Nem azt. 97. Olasz rádióállomás. 98. Őrölnek benne (névelővel). 101. Lányom fia (névelővel). 103. Elfogy. 105. Szepesi fő­ispán és nádor I. Károly ide­jében. 196. Vissza: kapar. 107. Hűséges szlovákul. 109. András Vince. 111. Modor része. 113. Ipari üzem (ékezethiba). 117. Török férfinév. 119. Függ. 10. 121. Kalap része. 123. Gyakori ipevégződés. 125. Kettős betű. 127. Láb mássalhangzói. Tisztázzuk a fogalmakat Fenntartás nélkül egyetértek a levélírónak a 29—30 éves lányokra vonatkozó gondolataival. Valóban nem jelent reményte­len magányt és boldogtalan egyedüllétet ma harminc éves lány­nak lenni. Abban is igaza van, hogy a harminc éves nőket nem lehet megkülönböztetni a néhány évvel fiatalabbaktól, hogy nekik is joguk van az élethez, a boldogsághoz és meg is találják, még­pedig „legális“ körülmények között. Miben kell hát vitába szállnom a levélíróval? Abban, hogy az említett novella egész problematikáját félreértette. Nézzük csak, mit jelentett a máiban pontosan ez a „vénlány“ fogalom! Első­sorban egy nőt, úgy huszonöt évtől negyvenig, vagy ötvenig — városon esetleg vénkisasszonynak hívták —, akt nem 'ment férj­hez és magányosan élte le az életét. De nem csak ezt jelentette. Ezenkívül erkölcsi tekintetben egy meghatározott értékrendszert és magatartást jelentett. Legtöbbször vallásosságot, álszemérmet, túlzott erkölcsösséget, sőt a világgal való meghasonlást, vissza­vonulást és egyes esetekben ember gyűlöletet. A vénlány a ke­serűségében magáramaradt ember szimbóluma volt. Sorsa ellen nem lázadt, mindenbe beletörődött és mindenről lemondott. Nem azért mondott le, mert így akarta, hanem azért, mert lemondásra kényszerítette öt az élet, nem volt más kiút számára, egyedüllét­re ítélte az akkori társadalom. Nem önmagát fejlesztette vén­lánnyá, a társadalmi viszonyok, erkölcs és szokások terméke volt. A novella „vénlánya“ éppen ezzel a szinte már törvénnyé vált bűvös körrel száll szembe, amibe önhibáján kívül belekerült. A régi társadalomban nem szállhatott volna vele szembe, a mai­ban igen. Ezt megmutatni, — ezért íródott a novella. Abban is téved, hogy Sípos Erzsi illegális úton jutott a boldog­sághoz. Számára ez volt az egyetlen lehetséges út. Ha egy lány felett eljár az idő, a szeme sarkába szarkalábak ülnek és arcbőre lassan elveszti üde frisseségét, ha nem veszi öt feleségül senki, ez objektív helyzet, amivel számolni kell. Ahhoz azonban, hogy gyermeket szüljön és neveljen, hogy anya legyen, minden nőnek kivétel nélkül joga van. Mindenféle szempontból az egyén és a társadalom szempontjából is — az a legideálisabb, ha mindeze­ket a nő a család keretén belül szerzi meg. De ha erre nincs lehetősége és akárcsak Sípos Eszti, vállalja a lányanya szerepét, a társadalom lehetővé teszi neki ezt, és nem ítélhetjük el érte, ha gyereket akar. A szocialista eszmék nemcsak gazdasági és művészeti téren, de erkölcsi téren is forradalmat hoztak. Az említett novella leányanyája ennek a forradalmi változásnak az egyik harcosa. S a vénlány kifejezés csak azoknak az elavult erkölcsi normáknak a rendszerét szimbolizálja, amelyeket Sípos Eszti a boldogsága érdekében levetkőz magáról és maga mögött hagy, de sem őt magát, sem a hozzá hasonlókat nem ítéli el. DÍJBA GYULA Í5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents